hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Beteg a munkavállaló: így kell igazolni, nekik jár táppénz

  • dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

Többször lehet hallani olyan esetekről, amikor a beteg nem kap keresőképtelenségi igazolást az orvosától, mert táppénzre már nem jogosult, holott továbbra sem tudja ellátni a munkáját ellátni. Cikkünkben részletezzük, mikor és hogyan kell a keresőképtelenséget igazolni – kitérve az idén hatályba lépett új szabályra is –, továbbá bemutatjuk, miként alakul a biztosítási jogviszony a keresőképtelenség alatt.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Azaz az alábbi három feltétel szükséges a táppénzjogosultsághoz:

– biztosítási jogviszony fennállása,
– 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség,
– keresőképtelenség.

Biztosítási jogviszony alapján jár az ellátás, azaz táppénzre lehet jogosult többek között a munkaviszonyban álló, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó. Ha egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll fenn a keresőképtelenség, a táppénzre való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

A táppénz további feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyban fizetni kelljen a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

A harmadik feltétel, a keresőképtelenség ismérveit az 1997. évi LXXXIII. törvény sorolja fel, mely szerint keresőképtelen,

– aki betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját;

– aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;

– az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

– a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára, abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

– a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

– akit közegészségügyi okból eltiltanak a foglalkozásától és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni a munkahelyén és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

– a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ezen gyermek  kórházi kezelésének időtartamára, abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

A keresőképtelenség elbírálására és igazolására csak az alábbi személyek/szervek jogosultak:

– a háziorvos, házi gyermekorvos, ha háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződést kötött;

– a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte;

– az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte;

– adott esetben a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala;

– járási hivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (felülvéleményező főorvos);

– a kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház.

Érdemes tudni, hogy ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet – például nem minősíti az orvos keresőképtelennek –, akkor a keresőképességének elbírálása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalához fordulhat.

A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható, azaz a háziorvos a vizsgálat időpontját megelőző ötödik napi dátummal adhat igazolást.

Vannak azonban hosszabb időre visszamenőlegesen kiadható igazolások is. Az orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napra, míg kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja a keresőképtelenséget.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a keresőképtelenség igazolására, a táppénzre jogosultakra, valamint a  beteg munkavállalók biztosítási jogviszonyára vonatkozó szabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink