254 találat a(z) fuvarozás cimkére

Ekáer Kérdés

EU-s beszerzés visszaszállítása, de belföldi címre Kérdés

Adott "A" magyar disztribútor cég, aki "B" osztrák cég termékeit értékesítette eddig Magyarországon. Májustól "A" és "B" között megszűnik az együttműködés és ezentúl "C" magyar cég fogja értékesíteni "B" termékeit Magyarországon. "B" osztrák cég vállalta, hogy visszavásárolja "A"-tól a készleten maradt termékeket. A termékek közvetlenül "C" magyar céghez kerülnek leszállításra, a fuvarozást "C" cég intézi. "A" magyar cég kiállít egy számlát "B"-nek, amit "B" továbbszámláz "C"-nek. Az "A" cég kiállíthat áfamentes számlát "B"-nek? "B" osztrák cég nem hajlandó áfával növelt összeget fizetni a termékért. Kivitelezhető ez az ügylet áfamentesen? Megoldás lehet, ha "B" osztrák cég állít ki jóváíró számlát "A"-nak? Véleményem szerint "A" cégnek az áfa összegét is tartalmazó számlát kell kiállítania "B"-nek, "B"-nek szintén áfaköteles számlát kell kiállítania "C"-nek, amihez be kell jelentkeznie Magyarországon adóalanyként. Én nem látom kivitelezhetőnek az áfamentes értékesítést. Ezzel kapcsolatban kérném a véleményüket, tanácsukat.

Áfa harmadik országnál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áru Kft. harmadik országban (Ukrajnában) megveszi az árut, amit el is ad egy közösségi adóalany részére Olaszországban (nem magyar adóalany részére), az árut Fuvar Kft. fogja elszállítani közvetlenül Ukrajnából Olaszországba, az áru Magyarországot nem érinti. Fuvarozó és a megrendelő is magyar adóalany, az útvonal ukrán-olasz viszonylat. Ebben az esetben a Fuvar Kft. mint fuvarozó milyen áfakulccsal kell hogy kiállítsa a számlát a fuvaroztató Áru Kft. felé? Köszönettel: Lászlók Éva Virtus Kft

Láncügylet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. Taiwanból terméket vásárol és eladja egy olasz cégnek. A termék fuvarozását az olasz cég rendeli meg Taiwanból közvetlenül Olaszországba. Jól gondolom-e, hogy a magyar cégnek az értékesítést áfamentesen kell kiszámláznia az olasz partner felé? Ebben az esetben milyen jogszabályi helyet kell feltüntetni az áfamentesség indokaként? Köszönettel Szalay Ildikó

Számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Helyes-e társaságunk részéről az a számlázási gyakorlat amely szerint – áruértékesítés esetén – vevőink részére értékesített árukkal együtt – a fuvarozással egyidejűleg – kiküldésre kerül a szállítólevél majd e-mail-en a távszámla. Később a visszaérkezett és átvett szállítólevelek alapján – amennyiben eltérés – van a számla helyesbítésre kerül. Köszönettel:

Áfa teljesítési időpont EU-s láncügyletben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországi társaságunk („B”) európai uniós anyacége („A”) fordított áfás közösségen belüli termékértékesítést végez részünkre mint „B” közbenső vevőnek. „B” magyarországi cégünk ezen beszerzéseket ”C” magyarországi végső vevőjének adja el belföldi áfa felszámításával. A fuvarozást „A” szervezi és fizeti, az áru „A”-tól közvetlenül „C” magyarországi belföldi vevőhöz kerül. Az „A” anyacég által cégünk, „B” részére a közösségi kereskedelem szabályai szerint kiállított számlán az áfa teljesítési időpontja egyező a számla keltével, ami az áru fuvarozásának kezdő napja. Az áru indulásakor kiállításra kerül a „C” végső vevőnek szóló számla is, ami bekerül a csomagba. Az áru a fuvarozás induló napját követő munkanapon jut el a belföldi vevőhöz. Helyes-e, ha az áru fuvarozásának induló napját követő munkanapot jelöljük meg a belföldi számlán áfa teljesítési időpontként? Jól gondoljuk-e, hogy eltérhetnek a láncügylet egyes szakaszaiban alkalmazott áfa teljesítési időpontok egymástól? Ha nem helyes ez a gyakorlat, mi a belföldi számlán szerepeltetendő áfatörvény szerinti helyes teljesítési időpont az ismertetett konstrukcióban?

Koronavírus: mutatjuk mit tehetnek a munkáltatók, és mit kell tenniük Cikk

A koronavírusjárvány miatt a magyar munkajog is kihívások elé került: nincsenek speciális előírások egy járvány idejére, elsődlegesen a felek alapvető munkajogi teendőivel, az állásidőre, a munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó törvényi szabályozással és a munkavédelmi előírásokkal lehet keretet adni a jogoknak és kötelezettségeknek. Mindeközben ügyelni kell az adatvédelmi szabályok betartására. Joghézag mellett és gyakorlat hiányában a munkáltatóknak körültekintően kell eljárniuk adott intézkedés bevezetését megelőzően, illetve a munkavállalók egészségének megóvása érdekében.

Kimenő számla teljesítési dátuma CPT paritás esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett termelő vállalat vagyunk, külföldi vevőinket közvetlen szállítással szolgáljuk ki CPT paritás alkalmazásával. Számlánkat az áru első fuvarozójának átadáskori teljesítési dátummal állítjuk ki, az áru a vevőhöz fizikailag az 1-2-3 napos fuvar után kerül. 1. Kérdésünk az, hogy helyes-e, ha a vevőnek a kimenő számlán teljesítési időnek az első fuvarozónak való átadáskori dátumot szerepeltetjük? A szerződéses dokumentáció tartalmazza a partnerrel a CPT paritásra vonatkozó kitételt. A fuvarról a fent nevezett termelő vállalat gondoskodik. 2. Az INCOTERMS gyakorlatában a fogalmak megfelnek-e az Áfa tv. szerint az adózási, illetve számviteli teljesítési helynek? INCOTERMS 2000 szerint: Teljesítési hely: az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos kockázat átszáll az eladóról a vevőre. CPT – Carriage Paid to… (fuvarozás fizetve valameddig) Az eladó köteles az árut saját költségére a rendeltetési helyre eljuttatni. A kockázat a vevőt terheli attól kezdve, hogy az eladó az árut az első fuvarozónak átadja. Ez egy 2 pontos, multimodális klauzula. Előre is nagyon köszönöm válaszukat! Széll Virág

Közösségen belüli szolgáltatás igénybevétele Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég megbíz egy román vagy szlovák céget belföldi fuvarozással. A cégek rendelkeznek közösségi adószámmal. A román vagy szlovák cég elmegy az áruért a magyar cég székhelyére és kiszállítja a terméket a magyar cég magyar vevőjének. A szlovák vagy román cég által kiállított számla nem tartalmaz áfát. Ez a számla a magyar cég által befogadható-e?

Közösségen belüli értékesítés, fuvar Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk Lengyelországból, lengyel közösségi adószámmal terméket értékesít Magyarországra. A terméket elfuvarozza a magyar vevő központi raktárába, ahonnan a vevő fuvarozza tovább a különböző magyarországi telephelyeire saját költségén. Ez utóbbi fuvarköltséget a szerződés szerint a magyar vevő átszámlázza a lengyel cégünknek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, vagy Közösségen belüli adómentes értékesítésként kezelhető? Elegendő-e az ügylethez a lengyel közösségi adószám, vagy be kell jelentkezni Magyarországon is? Válaszukat előre is köszönöm.

Közúti fuvarozás: az Európai Bírósághoz fordulhatnak a tervezett uniós szabályozást ellenző országok Cikk

Kilenc tagállam szakterületi vezetői újabb kísérletet tettek arra, hogy az első mobilitási csomag várható káros hatásait mérséklő lépésekre bírják rá az Európai Bizottságot, akár arra is készek, hogy az Európai Bírósághoz forduljanak a csomag káros rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Iparűzési adó vagy más adó Kérdés

Tisztelettel köszöntöm. Van egy kft., amely elvitte a székhelyét a településről, de a telephelye maradt a településen. Fuvarozó cégről van szó, illetőleg benzinkutat is üzemeltetnek. Ez a lépésük egyértelműen az iparűzési adó kikerülése miatt történt. Van-e olyan lehetőség, hogy valamilyen jogcímen adóztatható legyen a cég? Köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Horváthné Kati

EU-n belüli vevőnek, EU-n kívülre történő értékesítés, fuvart a vevő szervezi Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" cég az adott termék eladója, magyar cég. "B" cég egy német társaság, mely rendelkezik német közösségi adószámmal, "A" cégnek a vevője. "C" cég pedig egy EU-n kívüli társaság, "B" cégnek a vevője. Vevő (B) megrendeli az eladótól (A-tól) a terméket úgy, hogy a kiszállítás harmadik országba történik „C” társasághoz. A fuvarozást vevő (B) szervezi úgy, hogy megbíz egy magyarországi fuvarozó céget, aki egy előre egyeztetett magyarországi címen átveszi eladótól (A) a terméket, majd szervezi a termék kiszállítását harmadik országba. A számlán szereplő paritás CPT Budapest. A kiviteli kísérő okmányon, mint exportőr a vevő (B) neve szerepel. A termék 90 napon belül elhagyja az EU határát, és a kiléptetésről eladó (A) megkapja a kiléptetési igazolást. Az ügylet láncügyletnek minősül? Hogyan kell számlázni az ügyletet, magyar áfával terhelten, vagy adómentes exportértékesítésként? Milyen alátámasztó okiratok szükségesek adómentes értékesítéshez? Adómentes értékesítéshez szükséges-e vevőt (B) nyilatkoztatni, hogy eladóként vagy vevőként vett-e részt az ügyletben? Nyilatkozatától függően mely esetben áll fenn az adómentesség? Változtat-e az ügylet megítélésén áfa szempontból, ha a felek külön megállapodásban rendezték, hogy a termék tulajdonjoga az EU-ból való kiléptetéskor száll át az eladóról (A) a vevőre (B).

Kockázati biztosítás adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó vállalkozásunk gépkocsivezetőire utasbiztosítást kötött, amely az idei évtől kezdve adóköteles jövedelemnek minősül mindkét fél részéről. Ezt meg is értettem, és több hozzászólást, szakértői véleményt is olvastam már a munkavállalókra munkáltató által kötött biztosítás témájában. Utolsó megerősítésként kértem a biztosítónktól is egy állásfoglalást, amelyben az szja-törvény 4. § (2a) bekezdésére hivatkozva magyarázta meg, hogy miért nem válik adókötelessé a biztosításunk. E szerint a biztosítás a magánszemély tevékenysége elvégzéséhez szükséges olyan szolgáltatás, amely nem keletkeztet bevételt. Önnek mi a véleménye erről a megközelítésről? Válaszát előre is köszönöm!

Ekáer: figyelem, jelentős változás a bejelentés rendjében! Cikk

Olvasói kérdés nyomán jutott tudomásunkra, hogy előzetes figyelemfelhívás nélkül szigorodott az ekáerbejelentés rendje: a fuvarozás megkezdésének dátumánál már az órát és a percet is meg kell jelölni.