Tisztelt Szakértő! Egy belföldi kft. felszámolás alatt áll, így a tárgyi eszköz (gépek stb.) értékesítésére alkalmaznia kell a fordított adózás szabályait, ha a vevő is belföldi áfaalany. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: ha a vevő szintén belföldi felszámolás alatt álló kft., akkor lehet-e alkalmazni a fordított adózást a tárgyieszköz-értékesítésre a két felszámolás alatt álló cég között? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kukoricaértékesítés történt két cég között. Mindkét vállalkozás áfafizetésre kötelezett, így fordított adózással történt az értékesítés. Az értékesítésre vonatkozó megállapodásukban kikötötték, hogy amennyiben a vevő cég a termék továbbértékesítése során minőségi kifogás miatt kevesebb árat tud érvényesíteni, mint várható volt, "kártérítés" címén – mondhatjuk, az elmaradt hasznot –leszámlázza a vevőnek. Ezen ügylet számlázásakor az egyenes vagy a fordított adózási mód a helyes? Köszönettel: Gyűgyi Tiborné
Egy, áfa szempontjából alanyi mentes kft. földmunkát végez egy fordított adózás hatálya alá tartozó, építési hatósági engedélyköteles építkezésen. A megrendelő FAD-os áfás számla kiállítását kéri. Véleményem szerint viszont nem állíthat ki ilyen számlát, hiszen alanyi mentes. Kérem, tájékoztassanak a helyes számla kiállításáról! Márkus Jánosné
Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanon felépítmények és térburkolat bontásával bízott meg egy vállalkozót. A bontási munkák számlázásával, áfakötelezettségével kapcsolatos a kérdésünk. Meghatározott bontási szolgáltatások az építési jogszabályok alapján már 2013. január 1. óta nem engedélykötelesek, hanem csupán hatósági tudomásulvételhez voltak kötve. 2016-ban azonban újra változtak a szabályok. A 156/2016 (VI.13.) kormányrendelet hatályon kívül helyezte az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 312/2012 (XI. 8.) kormányrendelet 46. alcímét (59. §, 60. §, 60/A §) és ezzel 2016. április 14-étől megszűnt a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az építési engedélyhez nem kötött bontási tevékenység megkezdését nem kell bejelenteni az építésügyi hatósághoz tudomásulvétel céljából. A kérdéses munka nem engedélyköteles és nem bejelentésköteles. A bontást mindenféle bejelentés nélkül elvégezheti társaságunk, illetve az azzal megbízott vállalkozó. Sem építési naplót, sem kivitelezési dokumentációt nem kell vezetni ehhez a munkához. Az építésügyi jogszabályok változásával és a tudomásulvételi eljárás megszüntetésével kapcsolatban az áfatörvény tudomásunk szerint nem változott. Így kérdésünk az, hogyan kell az áfakötelezettségét megítélni ennek a bontási munkának, hogyan kell a vállalkozónak számláznia, egyenes, vagy fordított adózás alkalmazásával?
Társaságunk meg kíván vásárolni egy 14 hektár területű ingatlant. Az ingatlannyilvántartás szerinti jogállása: "kivett és udvar és bázisállomás". Az ingatlanon egy 20-30 négyzetméteres épület és egy mobil hálózati torony található. Az eladó ragaszkodik az áfás számla kiállításához, mert véleménye szerint építési telekről van szó, mivel az ingatlan területéhez képes elhanyagolható a felépítmény nagysága és egyébként az ingatlan megfelel az áfatörvény 259. § 7. pontjában foglaltaknak. Véleményünk szerint viszont a terület nagyságától és az azon lévő felépítmény területének arányaitól függetlenül kell az áfakötelezettséget megítélni, és mivel az ingatlan nem üres, van rajta - ugyan minimális nagyságú - felépítmény, ezért beépített ingatlannak minősül. A felek éltek az áfatörvény 88. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, a fordított adózás feltételeinek megfelelnek. Kérdésünk, hogy a fenti ingatlan értékesítése során, az egyenes vagy a fordított adózást kell-e alkalmazni?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar telephelyen történő építésiengedély-köteles üzemcsarnok építésénél egy román cég végzi az építési munkálatokat. A román cég kiállította a szolgáltatásról (betonozás) a számláját, de azzal a címszóval, hogy közösségen belül történő adómentes értékesítés. A román cég magyar adószámmal nem rendelkezik. A kérdésem, hogy helyes-e ez így, mert szerintem adószámot kellett volna nekik kérniük, és az áfatörvény szerint fordított adózású számlát kellett volna kiállítaniuk. Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházás során társaságunk, 2015.07.03. napi teljesítéssel elismerte egy vállalkozó teljesítését. Az ügylet fordított adózás hatálya alá tartozott. Az ingatlan aktiválása megtörtént, a számlázott összeg alapján. A használat során derült ki, hogy az elvégzett munka minősége nem felel meg a vállalkozási szerződésben leírt követelményeknek. Ezt a tényt 2015.09.14-én jeleztük a vállalkozónak, és felszólítottuk a hiba 15 napon belüli kijavítására. A vállalkozó nem ismerte el a hibás teljesítés tényét. Ezt követően bírósági eljárás keretében, szakértő bevonásával, a bíróság részben megalapozottnak találta társaságunk reklamációját, megerősítette a hibás teljesítést, és a vállalkozót kötelezte a vállalkozói díj arányos leszállítására. A bírósági határozat jogerőre emelkedett 2017.10.10. napjával. A társaságnál a mérlegkészítés időpontja február hónap utolsó napja. A számviteli politika szerint a módosítás értéke nem minősül jelentősnek. Kérdésem a következő: Milyen számviteli teljesítéssel, és milyen áfateljesítéssel állítsa ki a vállalkozó a helyesbítő számlát? A számla befogadója, a fordított áfa hatálya alá tartozó, mínuszos számlát mely áfabevallási időszakban vegye figyelembe? Milyen tételként kell kezelni a fizetendő áfát, és a levonható áfát? A számla befogadója számviteli szempontból milyen dátummal könyvelje, és szintén számviteli szempontból hogyan számolja el a bírósági határozat alapján, utólag történt csökkenést? Válaszát előre is köszönöm.
Van-e különbség az utazási iroda és az utazásszervező által értékesített utak könyvelésében? Van egy utazási iroda, ahol a közösség területéről vásárolnak utakat, ezeket fordított adózással számlázzák ki, viszont cégnek felmerülő költségeket áfásan könyveljük le, így mindig visszaigényelhető poziciója van. A kérdésem az lenne, hogy helyesen járunk-e el amikor a fordított adózású komplex utakhoz kapcsolódó áfát visszaigényeljük? Azzal tisztába vagyunk hogy az utazásszervező nem igényelheti vissza az áfát, mert árrés szerint adózik, de az utazási iroda nem árrés szerint adózik. Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Uniós országtól való szolgáltatás igénybevételénél a számlán feltüntetett áfa levonásba helyezhető, vagy a "fordított adózás" szabályai szerint befizetendő és levonandó áfaként is szerepeltetni kell az áfabevallás 18. és 67. sorában? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk hatósági engedélyköteles építőipari kivitelező (142.(1) b)) munkát vállalt, melyet alvállalkozókkal végeztetett. A projekt lezárult, és minden résztvevő fél a fordított áfás számláját kiállította. Most szeptemberben utólag a projekthez kapcsolódóan többletmunkaként felmerült egy egyéb szerelési munka, melyet a Megrendelő nem térít meg Társaságunk felé. Az alvállalkozó egyenes áfával leszámlázta a díját, melyet Társaságunk a projekt zárását követően (2 hónappal később) többletmunkaként kénytelen befogadni. Kérdésem, hogy a többletmunka egyenes, vagy fordított áfa tartalommal fogadható be?
Tisztelt Szakértő! Kérdező társaságunk székhelye Ausztriában van, mérnöki tevékenységet végez. A külföldi társaságot egy belföldi vállalkozás bízta meg ingatlanhoz kapcsolódó tervezéssel és építésfelügyeleti munkával. Ezen munkálatokhoz belföldi alvállalkozók szolgáltatásait is igénybe venné, a külföldi társaságnak Magyarországon nincs fióktelepe. A munkálatok 4 évig tartanak, ezért a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a társaságnak társaságiadó-kötelezettsége merül fel Magyarországon. Kérdéseink az áfatörvény értelmezéséhez és a számlázással kapcsolódnak. 1. Úgy véljük, hogy a fenti törvény 39. paragrafusának (2) bekezdése szerint a teljesítés helye Magyarország. Helyes a megállapításunk? 2. Az áfatörvény 140/b paragrafusa szerint a tervezési szolgáltatások számlázásánál, valamint az építési felügyelet számlázásánál fordított adózást kell alkalmazni, mivel a megbízott külföldi vállalkozás Magyarországon nem rendelkezik telephellyel. Helyes ez így? 3. A 2. pontból adódóan a külföldi társaságnak ausztriai közösségi adószámáról belföldi megrendelője részére olyan számlát kell kiállítania, amelyen a 2. pont szerinti törvényre és paragrafusra hivatkozik, s egyben feltünteti a belföldi megrendelő közösségi adószámát? 4. Belföldi alvállalkozóknak a külföldi tervezői társaság részére kiállított számlákon kell-e általános forgalmi adót felszámítania? Segítségüket előre is köszönjük, Managent Consulting Bt.
Tisztelt szakértő! Ingatlan foglalónál (ami fordított adózású lesz) a számlát hogy kell kiállítani? Áfa nélkül gondolom. A foglaló előlegnek számít vagy nem? Amiatt áfamentes, mert foglaló és nem előleg vagy a fordított adó miatt? A foglaló számlájára rá kell-e írni a "fordított adózás" szöveget?
Tisztelt Szakértő! Egy fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező kft. árverés útján akkumulátorokat szerzett be, melyek 27% áfa felszámításával kerültek számlázásra. Az akkumulátorok egy része tovább nem hasznosítható, így hulladékként értékesíteni szeretné egy hulladékhasznosító cégnek. Az így értékesítésre kerülő akkumulátorokat a fordított adózás szabályai szerint kell számláznunk? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem katás egyéni vállalkozó, aki ingatlanon felújításával, bontással foglalkozik. Bontás következtében folyamatosan fémhulladék keletkezik, amelyet neki kell elvinnie a felújított ingatlan területéről a leadási pontra. Kérdésem, hogy milyen szabályok vonatkoznak rá, szükséges engedélyt kiváltania? Kell adóznia a levont szja-n kívül az abból kapott jövedelem után? Fel kell-e vennie egyéni vállalkozásába a fémhulladék kereskedelme tevékenységet? Alanyi mentesen végzi a tevékenységet, a fordított adózás szabályai érintik? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel,
Tisztelt Bartha László! Hivatkozással a jún. 14-én beküldött, Ingatlanértékesítés áfája című kérdésemre („Egy cég 2016-ban ingatlan adásvételi szerződést kötött egy üzlethelyiség megvásárlására….Eladó vállalta, hogy összesen 36 db üzlethelyiséget alakít ki…”), és az Ön által megküldött válaszra, egy további kérdésem lenne. Ez esetben fordított adózást az áfatörvény 142. § (1) a) pontja alapján nem lehet alkalmazni? Hiszen építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan értékesítéséről van szó. Válaszát köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték