Tisztelt Adózóna! Egy bérelt ingatlanon végzett beruházás bérlő által bérbeadó részére történő értékesítése esetén alkalmazható-e az áfatörvény 142. § (1) bekezdésének e) pontja? Vagyis tekinthető-e fordított adózású értékesítésnek ez az ügylet? A bérlő és a bérbeadó is áfaalany.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a fordított adózás szabályai szerint vasanyagot vásárol. Ez egy átutalásos költségszámla. Ezt mikor kell beállítani az áfabevallásba? Arra az időszakra, amikorra a számla teljesítési ideje szól, vagy amikor a számla kiegyenlítése megtörtént? Egyéb esetben, amikor a számla kiegyenlítése megtörténik, akkor helyezem levonásba a költségek áfáját. De fordított adózás esetében mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm! Üdv, Fodor Anikó könyvelő
Elsőként Csehország számára kívánja lehetővé tenni az általános fordított adózás alkalmazását az Európai Bizottság 2019. június 21-én közzétett ajánlása szerint. Kérdés, hogy ennek milyen hatása lehet Magyarországra.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nem építésiengedély-köteles építkezést kezdett meg. Az építkezés településképi bejelentéstételi kötelezettség mellett végezhető. Az áfa összegét az áfatörvény 142. § (1) bekezdése szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építésihatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. A polgármesteri hivatal határozatot hozott a településképi bejelentés tudomásul vételéről. A kérdésem az lenne, hogy ahogy ez a tudomásulvétel azonos-e az áfatörvény szerinti építési hatósági tudomásulvételi eljárással, vagyis az építkezésről szóló számlákat fordított adózás szerint fogadhatom csak be, vagy nem tartozik bele ebbe a körbe, és egyenes adózású számlák befogadása helyes? Az 312/2012. kormányrendelet XII. fejezete tartalmazza az egyes építésügyi hatósági tudomásulvételi eljárásokat, de nem tér ki a településképi bejelentés tudomásulvételi eljárásra. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy osztrák cégtől konténert bérel. A konténert a cég leszállította a munkavégzés helyére, ami Magyarország. Eddig 2 alkalommal állítottak ki számlát a részünkre: egyet a kaucióról "áfakörön kívüli" megjegyzéssel, illetve egyet az esedékes bérleti díjról "fordított adózás"-sal. Mindkét számla értéke HUF-ban került megállapításra. A cég az osztrák adószámát tüntette fel a számlán, bécsi székhelyű, azonban az ügyintézés helye Magyarország (magyar telefonszám és ügyintéző; a cég több országban is rendelkezik ún. depóval). Kérdésem, hogy a bérleti díjról helyesen állították-e ki a fordított adózású bizonylatot? Ha nem, akkor milyen áfakulcsot kellene használniuk? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában van egy kb 700 m2 kereskedelmi létesítmény, melyet eddig nem hasznosított. 2018-ban szerződést kötött egy vállalkozóval a létesítmény teljes belső és külső átalakítására, korszerűsítésére (belső falak, gépészet, ablakcsere, szigetelés stb.), mely a szerződés szerint nettó 360 millió forintot tesz ki. A nem engedélyköteles építési tevékenység megkezdését a kft. bejelentette a helyi önkormányzatnál. Az önkormányzat igazolta, hogy sem rendeltetésmódosítási eljárást, sem településképi eljárást nem igényel az átalakítás. A kérdésem az, hogy az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja szerint ez az átalakítás fordított adózás alá esik-e? Köszönettel :Scháb Katalin
Tisztelt Cím ! Adott építőipari cég (ipari csarnokok betonozását végzi) csak betonozással foglalkozik. Milyen módon lehetne például, úgy számlázni, hogy a beton összege külön tételként szerepeljen a munkadíj mellett. Eddig ezek a a munkák FAD-os tételként kerültek kiszámlázásra egy összegben, tehát nem lett külön tételként feltüntetve az anyagköltség és a munkadíj. Ezek után hogyan kell számlázni az anyagköltséget és a munkadíjat ? Mind a kettő FAD-os ként kerülhet kiszámlázásra vagy például az anyagköltség áfá-san? Milyen tevékenységi körrel kell kibővíteni a cég tevékenységét? Kell-e hozzá például az ügyvetetőnek vagy az alkalmazottjának kereskedelmi végzettséggel rendelkezn ? Pénztárgép-köteles-e például a beton mint anyagköltség továbbszámlázása? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Mintegy kétmilliárd forintos költségvetési csalás ügyében vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy bűnszervezet ellen, akik az őrző-védő szektorban építettek ki fiktív számlázáson alapuló bűnszervezeteket 2013 és 2017 között – közölte a fővárosi főügyész.
Tisztelt Szakértő! Nyomdaipari gyártótevékenységet végző társaságunk egyik elektromos targoncájában akkumulátort kellett cserélni, mert nem tudtuk már használni ezzel az akkumulátorral a targoncát. A szervizelést és az akkumulátor cseréjét végző vállalkozás az akkumulátor cseréjéről számlát állított ki részünkre, melyben az új akkumulátort, hozzá tartozó egyéb alkatrészeket és a beszerelést leszámlázta részünkre. Az elszállított, számunkra hulladéknak minősülő (nem tudtuk rendeltetésszerűen használni a targoncát ezzel a kimerült akkumulátorral) akkumulátort kérte, hogy számlázzuk le feléjük. Kérdésünkre – miért nekünk kellene a lecserélt akkumulátort leszámlázni, miért nem ők adnak nekünk a szervizről/cseréről számlában jóváírást – elhatárolódtak és ragaszkodtak a számlakiállításhoz. Ezt követően fordított adózással – lévén ez egy elektromos hulladék, amely az áfatörvény 6. számú mellékletében 8548 10 vtsz-szel szerepel – kiállítottuk feléjük kimerült elektromos akkumulátor megnevezéssel számlánkat, melyet újfent nem fogadtak be és ragaszkodnak hozzá, hogy tárgyi eszköz értékesítés jogcímen állítsuk ki számlánkat. Kérdésem lenne, hogy egy veszélyes hulladéknak minősülő – jelen esetben kimerült akkumulátort – milyen jogcímen és milyen adókulccsal kellett volna számláznunk, illetve számlázhat-e a nyomdaipari gyártó cég fémet, fémtörmeléket, vagy fémötvözetet tartalmazó dolgot anélkül, hogy a fémkereskedelemről szóló törvény hatálya alá kerülne? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi, fordított adózással (Áfa tv. 142. §) kapcsolatos gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérném állásfoglalását. Ügyfelem redőnyalkatrész készítésével is foglalkozik. Az ehhez szükséges anyagot áfaalany (12345678-2-00), áfalevonási joggal rendelkező adózótól szerzi be, melyről a számlát az Áfa tv. 142. §-ára hivatkozással a fordított adózás szabályai szerint állítják ki a részére. Kérdésem: 1. Amennyiben feldolgozás nélkül másik áfalevonási joggal rendelkező adóalany részére értékesíti tovább a FAD szabályai szerint beszerzett lemezt, számlázhat-e a FAD szabályai szerint? 2. Amennyiben feldolgozza a lemezt és az általa elkészített terméket (ez még további feldolgozáson esik át, mire redőny lesz, ebben az állapotában nem alkalmas beszerelésre) másik áfalevonási joggal rendelkező adóalany felé értékesíti, számlázhat-e a FAD szabályai szerint? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Horváth Klára
Tisztelt Adózóna! Egy szlovák gazdasági társaság, amely magyar adószámmal is rendelkezik (Magyarországon azonban nincs székhelye, telephelye) gépeket adna bérbe belföldi gazdasági társaság részére előreláthatólag 3 éven keresztül. Kérdésünk, hogy a szlovák partner számlázhatja-e a bérleti díjat a szlovák adószáma alatt a fordított adózás szabályai szerint, és ez alapján majd a belföldi gazdasági társaság fizeti meg az adót és ha egyéb feltételeknek megfelel, akkor levonásba is helyezheti-e azt? Köszönettel
Tisztelt Szakértők! Ügyfelünk Belgiumból használt gépjárműveket vásárol árverési oldalon keresztül. A számlákon a következő szöveg kerül feltüntetésre."Áfamentes mint három fél közötti tranzakció Fordított adózás a 2006/112/EK ÁFA -irányelv 141. 197. cikke alapján. ( EU wording: reverse charge = fordított adózás). Ez a használt árukra vonatkozik. " Nem egyértelmű számunkra, hogy ez a különbözeti áfára vonatkozna, a bevallásban mint közösségi beszerzés fizetendő és levonható áfát szerepeltetünk. Ügyfelünk magyarországi értékesítés tekintetében bejelentkezett a különbözeti adózás alá, használt személygépkocsi tekintetében az értékesítés áfamentesen kerül számlázásra. Kérdés helyesen járunk e el? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Alábbi ügyben kérném a segítségét. Társaságunk építőipari tevékenységgel foglalkozik. Egy engedélyköteles építkezéshez alvállalkozói szerződést kötöttek építőipari segédmunkák végzésére úgy, hogy havonta a ténylegesen teljesített órák után, a szerződésben rögzített óradíj alapján számláz az alvállalkozó. A saját tevékenységünk fordított áfás, kérdésem, hogy az alvállalkozói órateljesítés alapján kibocsátott számla is figyelembe vehető-e fordított adózással? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2019. évben a forditott adózás változott-e a mezőgazdasági termékeknél és a fémeknél? Nem találom a törvényben, hogy a mezőgazdasági termékek maradtak-e a fordított adózásnál (kukorica, búza, zab stb.).
Tisztelt Adózóna! Társaságunk az arányosítás során az áfatörvény 5. számú mellékletében található képletet alkalmazza. Tevékenységünk között adólevonásra jogosító termékértékesítés, tárgyi mentes szolgáltatásnyújtás és fordított adózású termékértékesítés is szerepel. Kérdésem az lenne, hogy az arányosítás során használt képlet alkalmazásánál számolnom kell-e fordított adózás alá eső termékértékesítésből származó árbevétellel? Ha igen, akkor a számlálóban és a nevezőben is, vagy csak a számlálóban? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték