Társaság telekértékesítése Kérdés
Társaság 2019-ben magánszemélytől vásárolt (a magánszemély nem áfaalany) telkét 2020-ban értékesítené. Kérdés az, hogy értékesítés esetén kinek kell megfizeti az áfát? Lehet-e fordított adózási módban kiszámlázni?
Társaság 2019-ben magánszemélytől vásárolt (a magánszemély nem áfaalany) telkét 2020-ban értékesítené. Kérdés az, hogy értékesítés esetén kinek kell megfizeti az áfát? Lehet-e fordított adózási módban kiszámlázni?
Tisztelt Cím! A https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_2_Forditott_adozas_fennmaradasi_eng_nwd linken található válaszukra vonatkozóan kérnék kiegészítést. Sajnos a kérdést hiányosan tettem fel, mert nem arra irányult volna, hogy az elkészült ingatlant hogyan értékesítse a vállalkozó, hanem a befejezéshez igénybe vett alvállalkozói / kivitelezői teljesítéseket hogyan kell kezelni áfa szempontból. Egyenes vagy fordított adózással, mivel itt nem építési engedélyről, hanem fennmaradási engedélyről van szó, amit a vállalkozó utólag kér meg. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fordított adózással kapcsolatban lenne egy speciális kérdésem. Egy építőipari vállalkozás megvásárolt egy ingatlant, amelyen egy szerkezetkész ház áll, a földhivatali nyilvántartás szerint kivett lakóház, udvar megnevezéssel. Az ingatlannak már nagyon régen lejárt az építési engedélye. Az építési hatóságnál azt a tájékoztatást adták, hogy fejezze be az ingatlant, majd a végén kérjen rá fennmaradási engedélyt. Kérdés, hogy áfaszempontból hogyan kell kezelnie a vállalkozásnak az ingatlan befejezését, ha részben ő saját maga, részben más építőipari vállalkozókkal fejezi be a ház építését, mivel a hagyományos építési engedélyt (bejelentést) nem kell megkérnie, csak a végén kell fennmaradási engedélyt kérnie? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Alábbi ügyben kérjük szíves szakértelmüket. „A” és „B” cég kapcsolt vállalkozás. Mindkét cég társaságiadó-alany, az áfatörvény általános szabályai hatálya alá tartozó belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és jogállásuk szerint adó fizetése mindkettőjüktől követelhető. Ingatlan értékesítése szempontjából „B” cég nem választotta az áfa törvény 88. § szerinti fizetési kötelezettséget. „A” cég rendelkezik egy ipari ingatlannal, „B” cég ezen ingatlan egy részét bérli, a bérelt ingatlanon több mint két éve végzett felújítást, melynek költségeit könyvelésében „idegen ingatlanon végzett beruházás”-ként tartja nyilván. „B” cég ezt az „idegen ingatlanon végzett beruházás”-i értéket át kívánja számlázni az ingatlantulajdonos ”A” cég felé. Helyesen jár el a „B” cég, ha erről a számlát normál adózás szerint, 27 százalék áfakulccsal terhelten állítja ki, nem pedig az áfatörvény 142. § szerinti fordított adózási ügyletként? Kérjük, a helyes eljárás részletes ismertetését. Segítő szakértő válaszukat előre is köszönjük.
Áfa-regisztrált osztrák cég ügyfelünk az áfatörvény 39. §-a szerinti ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatást végez magyar cégnek, amely az áfatörvény 140. § b) pontja szerint fordítottan adózik (az osztrák cégnek nincs telephelye Magyarországon). Az áfabevallás melyik sorában kell a magyar adószámú osztrák cégnek a kiszámlázott szolgáltatás díját beállítani? (A kitöltési útmutatóban nem találtam hivatkozást a 140. §-ra, a 04. sorba állítottam be az összeget.)
Tisztelt Adózóna Negyedéves áfabevalló őstermelő 2019.08.27-i keltezésű, 2019.02.07. teljesítésű mínuszos számlákat kapott, „korrekció” megjegyzéssel. A számlák között van vetőmagvásárlás is, ami fordított adózású. Az első negyedévben a számlák figyelembe lettek véve a levonható áfában, visszaigénylés volt ekkor. A kérdés most az, hogy az első negyedévi áfabevallást önellenőrizni kell-e, mivel ezekkel a számlákkal csökkent volna a visszaigénylés összege, amit most be kell fizetni, nem lehet a harmadik negyedévi bevallásban figyelembe venni (most egyébként sincs visszaigénylés, csak átvihető követelés)? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Adott egy kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki alanyi mentességet választott. Végez olyan szolgáltatást is, amely a fordított adózás körébe tartozik. Számláit értelemszerűen AAM áfakulcs megnevezéssel állítja ki, ráírva azt is, hogy kisadózó. Sajnos több esetben is előfordult, hogy a megrendelő ragaszkodott ahhoz, hogy a számlára legyen felvezetve, hogy a fordított adózás szabályai szerint az adót a vevő fizeti meg. Ügyfelem hiába mondja, hogy ő semmiféle módon nem háríthat át adót, miután alanyi mentes. A megrendelő azonban önkényesen a saját előre gyártott bélyegzőjét használva rányomja a számlánkra a fenti szöveget. Kérem segítsenek, hogyan tudjuk elmagyarázni jogszabályhelyekre hivatkozva, hogy egy alanyi mentes vállalkozó nem szerepeltetheti a számláján ezt a szöveget, mert nem háríthat át semmiféle módon áfát! Nem tudjuk sehogyan megértetni a partnerrel, hogy a számláinkon nem azért nincs áfa, mert az fordított adózású, hanem azért nincs áfa, mert alanyi mentes, azaz a számláink kapcsán neki nincs áfafizetési kötelezettsége. Segítő válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Dobosi Pálné
A fordított adózás hatálya alá az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatások közül azok tartoznak, amelyek által más adóalany részére munkaerőt kölcsönöz, munkaerőt rendel ki, személyzetet biztosít, vagy ezekhez hasonló szolgáltatást nyújt – mondta ki a Kúria szeptember 19-én meghozott ítéletében.
Az egyenes vagy a fordított adózás kifejezéseket az áfatörvényben kifejezetten megemlítve nehezen találjuk meg, holott az áfa világában e fogalmak ismerete és érdemi vizsgálata kulcsfontosságú. Cikkünkben a két adózási forma különbözőségét, az ügyletekre és a számlakibocsátásra gyakorolt hatását tekintjük át.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni FAD szolgáltatásnyújtással/termékértékesítéssel kapcsolatban. Adott egy vállalkozás, amely klímaszereléssel és javítással foglalkozik. Termékértékesítései például: fúrási munkák, szerződésben megegyezett (fűtési szerelvényezési)szerelési munkálatok. Számláit, amelyek klímatelepítéssel, -beépítéssel kapcsolatosak, FAD-al állítja ki. Kérdésem: a cég esetében az áfatörvény 142. § mely pontját kell alkalmazni bevallás esetén: b), c), d) pont? Várom szíves válaszukat!
Parképítő cég környezetrendezési munkát végez ipari ingatlanon. Megrendelővel kötött szerződés keretében – mely egyenes adózású – szerződés és a munkák részeként parképítő cég kútfúrást végez, mely vízjogi hatóság által engedélyköteles vízimunka, és fordított adózás hatálya alá esik. A kútfúrást parképítő cég alvállalkozója végzi, kettejük közötti szerződés keretében. Alkalmazható-e fordított adózás ebben az esetben a parképítő cég és az alvállalkozója között?
T. Szakértő! Ügyfelem egy áfa-regisztrált német cég felé állít ki számlát, mely cég napelempark kiépítésével foglalkozik. Ügyfelem az alábbi tevékenységekre állít ki számlát: "szintezés (földmunkálatok), kábeltelepítések anyagokkal együtt, földalatti kábelek tesztelése, csatornakiegyenlítés, illetve van amin csak a mérföldkő van megnevezve, de ezekben is minden, az anyagok is meg a munkálatok is beletartoznak" Egyene sadózással, vagy fordított adóval kiállított számla a helyes?
Mikor adóztatási tényállás az előleg, mikor csupán egy finanszírozási kérdés, illetve mi minősül egyáltalán előlegnek? Ezen kérdésekre keresem a választ jelen cikkemben.
Tisztelt Adózóna! Egy bérelt ingatlanon végzett beruházás bérlő által bérbeadó részére történő értékesítése esetén alkalmazható-e az áfatörvény 142. § (1) bekezdésének e) pontja? Vagyis tekinthető-e fordított adózású értékesítésnek ez az ügylet? A bérlő és a bérbeadó is áfaalany.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a fordított adózás szabályai szerint vasanyagot vásárol. Ez egy átutalásos költségszámla. Ezt mikor kell beállítani az áfabevallásba? Arra az időszakra, amikorra a számla teljesítési ideje szól, vagy amikor a számla kiegyenlítése megtörtént? Egyéb esetben, amikor a számla kiegyenlítése megtörténik, akkor helyezem levonásba a költségek áfáját. De fordított adózás esetében mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm! Üdv, Fodor Anikó könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől