169 találat a(z) felmondási idő cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2006.05.01-től van alkalmazásban társaságunknál, 2019. 07.01-től keresőképtelen lett, betegszabadságát kimerítette, és utána folyamatosan táppénzt kapott. Elindította a rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapításának eljárását, így 2019. 10.29-től keresőképes lett arra az 1 napra, amelyen egyébként nem dolgozott, hanem igazolt, fizetett távollétnek lett leszámfejtve. 2019. 10.30-tól újra keresőképtelen lett, és újra táppénzt folyósítanak részére. A keresőképtelensége azóta is fennáll. 2019. 11.01-től a 40 órás munkaideje heti 20 órás munkaidőre változott, közös megegyezéssel. A kérdésem, hogy melyik időponttól kell számítani a maximum egyéves táppénz időszakát, 2019. július 1-től vagy az "újra" kezdéstől, 2019. 10.30-tól? Valamint, mivel a cégünk nem tudja tovább foglalkoztatni a megváltozott egészségi állapota miatt, nem tudunk olyan munkakört felajánlani, így ebben az esetben jár a munkavállalónak a felmondási idő és a végkielégítés? A kérdésben említettem, hogy 2019. november 1-től 20 órás lett a munkaviszonya és az alapbére is a felére csökkent, amennyiben jár a munkavállalónak a végkielégítés és a felmondási idő, akkor ezen juttatásokat a már csökkentett alapbérrel, illetve távolléti díjjal kell számítani? Válaszát köszönöm! Tisztelettel!

Kérdés

Kérdésem a következő: munkaadói felmondás esetén a mellékfoglalkozásúként alkalmazott munkavállalónak jár-e végkielégítés és felmondási idő, ha igen, milyen mértékű? Előre is köszönöm !

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésemre szeretnék választ kapni. A dolgozó 2020.03.31-ével közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát, azonban 03.23-án megbetegedett, és jelenleg is beteg. Az új munkaviszonya 2020.04.01-ével létrejött, de még mindig beteg. Ebben az esetben a táppénz hogyan jár, és mi a teendő? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Péter Józsefné.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értelmezzük-e az Mt.-ben és a jelenleg hatályos rendeletekben foglaltakat az alábbi esetekben. Vendéglátóüzletet működtet a vállalkozás, amely elvitelre, kiszállításra nem készít ételt, a 71/2020. kormányrendelet 2. §-a alapján 2020.03.28-tól nem üzemelhet. Ez a helyzet véleményem szerint megfelel az Mtv. 55. § (1) bekezdés j) pontjában leírt "elháríthatatlan oknak". Az állásidőnek erre az esetére nem jár alapbér a munkavállalónak, tekintettel arra, hogy az Mtv. 126. § (1) bekezdésében nem került felsorolásra az 55. § (1) bekezdés j) pontja. Amennyiben a munkáltató felmondással meg kívánja szüntetni az alkalmazottak munkaviszonyát, akkor a felmondási idő felére díjazás nélküli állásidő számfejtendő, és a felmondási idő másik felére járó felmentési időre ugyanúgy jár a távolléti díj, mint máskor? Vagy ez esetben nem jár a felmentési időre sem díjazás? Amennyiben olyan vendéglátó vállalkozásról van szó, amely elvitelre, kiszállításra működik, ott mi a helyzet akkor, ha a csekélyebb forgalom miatt a munkavállalók egy részének szintén nem tud a munkáltató munkát biztosítani? Ekkor az állásidőre jár díjazás vagy nem jár díjazás azoknak, akiknek nem kell dolgozni menni? Köszönöm a választ!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pályázat (GINOP) – elhatárolás feloldása

Pölöskei Pálné

adószakértő

A de minimis támogatás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink