Tisztelt Szakértő! Gyógyszerészeti kft. lakásingatlanán teljes körű sajátrezsis felújítást végez. A felújítás befejezése után a felújított lakásingatlant áfásan fogja bérbe adni. Az áfaköteles ingatlan-bérbeadási körbe a felújítás megkezdése előtt vagy a felújítás befejezése után lépjen-e be? A havi lakásberuházással kapcsolatos adóalapot és áfát fel kell-e tüntetni külön az áfabevallás 79. sorában? Kecskemétiné H. Katalin
Ingatlanfelújítás történ 2016-ban, részleges. Most 2018. évben teljes körű. A 2016. évi felújítás (tető), lebontásra került és újra lett készítve. Ha terven felüli értékcsökkenésként kivezetjük, kell-e megemelni vele a társasági adót?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk fő tevékenysége rendezvényszervezés és marketing-tanácsadás, mely tevékenységet áfás adóalanyként folytatjuk. Kedvező lehetőségünk nyílt bővíteni tevékenységi körünket, és egy magánszemélytől megvásárolni egy ingatlant, amelyet felújítanánk és többlakásos társasházzá alakítanánk, majd magánszemélyek részére továbbértékesítenénk. Ezzel az ügylettel kapcsolatos adófizetési kötelezettségeinkről szeretnénk tájékoztatást kapni. Helyesen tudjuk-e, hogy az ingatlan felújításával és átalakításával kapcsolatos számlák áfája nem vonható le? Az ingatlan értékesítése áfamentesen történhet? Van-e lehetőség arra, hogy az ingatlant magánszemélyként vásároljuk meg, majd átalakítás (4 lakásos társasházzá) után magánszemélyként továbbértékesítsük? Ha igen, akkor magánszemélyként a személyi jövedelemadón kívül keletkezhet más adófizetési kötelezettségünk?
Mintegy öt és fél milliárd forint hazai és európai uniós forrásból 25 útszakaszt újítanak fel idén Győr-Moson-Sopron megyében, közel 52 kilométeren – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győr-Moson-Sopron megyei igazgatója sajtótájékoztatón szerdán Győrben.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa tőkeemelést hajtana végre, ingatlant apportál. Ezt az ingatlant mint bérlő most is a kft. használja, 2017-ben nagyértékű (teljeskörű) felújítást történt, melynek értékét aktiválta a tárgyi eszközei közé és 6 százalék értékcsökkenést számol el. Az apport értékének meghatározásához értékbecslőt kérnek fel, aki megállapítja a piaci értéket, de ez az érték tartalmazza a felújítás miatti értéknövekedést. Amennyiben ezt az értékbecslést egy évvel korábban készítették volna el, az értéke jelentősen kevesebb lenne. Kérdésem, hogy milyen értéken történik az apportálás, mivel így a felújítás költsége kétszer is szerepel/szerepelhet a befektetett eszközök értékében? Össze kell-e vezetni majd az ingatlanaktiválás értékét és a felújítás korábban aktivált értékét? Jövőben egy tárgyi eszköz szerepel könyveiben? Esetleg terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a felújítás értékére? Mi a helyes számviteli, adózási elszámolás? Válaszát előre is köszönöm!
Tervezőt keres az állami beruházó az M1-es hatsávossá bővítésére, a jelenlegi kétszer két sáv helyett kétszer három áll majd az autósok rendelkezésére – írja a Magyar Idők.
Cégünknek van saját ingatlana és bérelünk egyet, melynek felújítását magunkra vállaltuk. Kérdésem, hogy a saját és bérelt ingatlant hogyan újíthatjuk EU-s számlákkal (építőanyag). Cégünk az áfamentességet választotta ingatlannal kapcsolatban. Belföldi számláknál az áfát nem igényelhetjük vissza. Külföldi nettó számláknál ki kell-e fizetni a magyar áfát? A beszerzés többnyire Szlovákiából történik. Köszönettel: Szilvi
Kedves Szakértő! Korábban feltettem egy kérdést, az idegen ingatlanon végzett beruházással kapcsolatosan, amit Hunyadné Szűts Veronika meg is válaszolt. Sajnos, még mindig nem teljesen egyértelmű nekem pár dolog, ezért kérem az alábbi kérdésekre szíveskedjenek válaszolni. Azt írja, hogy az egyik megoldás, hogy bérbevevőnek, aki felújítaná az ingatlant, mindenképpen fel kell tűntetnie a könyveiben a felújítást, mint idegen ingatlanon végzett beruházás. (Ezt a megoldást elvetették.) A másik megoldás, hogy a bérbevevő, nem mutatja ki a könyveiben, hanem a felújítás költségeit kiszámlázza a bérbeadó felé. Ez ebben az esetben közvetített szolgáltatás lesz? A felújítás végeztével a bérbevevő kiállítja a számlát 2 millió forint+áfáról, itt az áfát befizeti. (A felújítás során az áfát visszaigényelte, az iroda székhelyként szolgál.) A bérbeadó nem fizeti ki a felújítás számláját, mert megbeszélés szerint azt a bérlő lelakja. A havi bérleti díjról a számlát kiállítja áfával, aminek az áfatartalmát befizeti. A felújítás költségének áfáját visszaigényleheti? (Nem lakóingatlan.) Amíg ki nem fut a felújítás összege, nem fognak bérleti díjat fizetni. Nem volt építésiengedély-köteles a felújítás. A szerződésben erről rendelkeznek, illetve itt kell annak is szerepelnie, hogy a tulajdonos megrendelő a bérlőtől a felújítást? Köszönettel: Kelemenné T. Henrietta
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a tanácsát kérni. Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég saját költségére a kölcsönbe vevő telephelyén belül a munkavállalói részére felújított egy öltöző- és vizesblokkrészleget. Azt szeretném kérdezni, hogy számvitelileg ezt hogyan lehet elszámolni a kölcsönző cégnél? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 4-5 évvel ezelőtt felújíttatott egy ingatlant, mely akkor a telephelye volt. 2017-ben megszűnt telephelyként működni ez az ingatlan. A kérdésem az lenne, hogy ha az ingatlan a vállalkozás tulajdonában van, akkor hogyan kell kivezetni a főkönyvből, illetve ha nem a vállalkozás tulajdonában, hanem magánszemély tulajdonában van az ingatlan, akkor hogyan kell kivezetni a főkönyvből? A másik kérdésem az volna, hogy ezeket az eseteket hogyan kell a társasági adóban kezelni (például: adóalapnövelő tételként)? A harmadik kérdésem az volna, hogy a magánszemélynek van-e valamilyen adófizetési (szja, eho) kötelezettsége ilyen esetben? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Két belföldi cég ('A', 'B', mindkettő áfaalany, egymástól független fél) közösen vásárol egy ingatlant, 75-25% arányban. Ezt az ingatlant közösen újítják fel, a felújítási költségeket szintén 75-25% arányban állják. 'A' cég nevére szólnak a bejövő számlák, amelyek negyedrészét továbbhárítja 'B' cégre. A felújítást követően eladják, és szintén 75-25% arányban részesülnek a nyereségből (osztalék?). a) A közösen vásárolt ingatlan beszerzési értéke hogyan kerül be 'A', és B cég könyveibe, esetleg tulajdoni hányad arányában? b) 'A' cégnek a felújítási költség saját részét, illetve a 'B' cégre áthárított részét hogyan kell számvitelileg (közvetített szolgáltatásnak minősül-e) elszámolnia a könyveiben? c) 'B' cégnek az 'A' cég által rá átterhelt felújítási költségeket hogyan kell számvitelileg elszámolni a könyveiben? d) 'A' cégnek a felújítási költség átterheléséről számviteli bizonylatot vagy számlát (azaz áfakörön kívüli vagy áfás ügyletként) kell kiállítania 'B' cég felé, vagy mindkettő lehetséges opció, és a két cég közötti megállapodásban kell az átterhelés módját rögzíteni? e) Amikor a felújított ingatlan eladásra kerül, hogyan történik/történhet a két cég között az elért nyereség/veszteség elszámolása (számviteli bizonylat és/vagy számla)? Az egyes opciók számviteli elszámolása hogyan néz ki 'A' és 'B' cégnél? f) Más lenne a közösen beszerzett eszköz számviteli elszámolása, ha ingóságról (például tehergépjármű) lenne szó? Tisztelettel: Sz. Zsolt
Tisztelt Szakértő! Egy kft. lakóingatlant vásárol azért, hogy az átalakítás után 5520 Egyéb szálláshely-szolgáltatás (falusi turizmus) keretében hasznosítsa. Az átalakításhoz kapcsolódó számlák (vezetékek cseréje, csapok, bontási munkák, ezekhez kapcsolódó rezsiszámlák, áramhálózat bővítése...) áfája levonható-e, hiszen a jövőben szálláshely-szolgáltatás céljára lesz hasznosítva? Az önkormányzattól az engedély majd csak a már teljesen átalakított ingatlan megtekintése után lesz meg. A másik kérdés, hogy a berendezési tárgyak (hűtő, TV, bútorok) önálló tárgyi eszközként lesznek felvéve, és az áfájuk visszaigényelhető-e?
Kozmetikusi tevékenységgel foglalkozó kft. egy szalont bérel. 1.) A szalont teljesen felújítja, és nem igazán tudom, hogy lehet eldönteni a leghelyesebben, mi az, amit bérelt ingatlanon végzett beruházásként 6 százalék értékcsökkenéssel számoljak el, és mi az, ami fenntartási költségként elszámolható 51-es főkönyvi számon. Ezen beszerzések például – parkettabeszerzés, – aljzatkiegyenlítő – csaptelep, – festék 2.) Illetve, sok apró dolgot is vesz, ezekkel kapcsolatban az a kérdésem, hogy azokat minden esetben kisértékű tárgyi eszközök között kell nyilvántartani, vagy elfogadható, ha költségként (51) könyvelem? Ezek például álló lámpa 20 ezer forintért, pad 15 ezer forintért, komód 30 ezer forintért. Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásunk megrendelések alapján lakásokat újít fel (cégek és magánszemélyek részére is). Az alapanyagokat többnyire a megrendelő vásárolja meg és biztosítja a munkálatokhoz. Decemberben kezdődött újabb felújításhoz több anyagot is nekünk kellett megvásárolni és biztosítani, viszont a munka még most sem ért véget (részszámlázás nem történt). Az éves zárlat miatt a megvásárolt és fel is használt, de még nem számlázott anyagokat befejezetlen termelésként készletre vennénk a T21-K581 tétellel A vállalkozás nem vezet év közben készletnyilvántartást, de az érték egyértelműen megállapítható, a munkálatok megkezdésétől vásárolt anyagokat ki tudjuk pontosan számítani, viszont a munkabért nem, mert volt átfedés más munkákkal. Ez esetben a munkabér összegével hogy járhatunk el helyesen? Továbbá kérdés, hogy mivel idegen ingatlanon történt a felújítás, ez változtat-e az év végi zárlati könyvelésen? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték