Egy cég (általános szabályoktól eltérő áfás tevékenységet választott ingatlaneladásra) lakóingatlanokat vásárol. 2 évnél régebbiek, így nem áfásak. Felújítja az ingatlanokat, majd eladja. A felújításokhoz kapcsolódó áfa levonható? Neki is áfa nélkül kell továbbszámlázni az ingatlanokat, hiszen továbbra sem új építésű ingatlanokról beszélünk?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves tájékoztatását. Egy kft. kivett major megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt telephely céljából. Adásvételi előszerződést kötött, és foglalót fizetett. Ezen a területen van egy épület, melynek értékét külön meg tudjuk határozni. Egyik kérdésem az, hogy ebben az esetben külön kell aktiválni a telek árát és az épületet, mivel a telekre értékcsökkenést nem lehet elszámolni? A földhivatali bejegyzés vagy a végleges adásvételi szerződés megkötésének napjával lesz a kft. tulajdona? Másik kérdésem az, hogy az épületen már most kisebb festési munkát, egy-egy ajtócserét végzett a kft., ezek elszámolásával kapcsolatban lenne kérdésem. Mivel még nincs a kft. tulajdonában, ezeket felújításként vagy karbantartásként lehet elszámolni? Előre is köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás, alanyi áfamentes egyéni vállalkozó, aki magánszemélyként kíván lakóingatlant vásárolni, majd felújítás után értékesíteni. A vállalkozói tevékenysége más jellegű tevékenység. 1. Beleszámít-e az ingatlanértékesítés bevétele a vállalkozói tevékenységének katás bevételébe? 2. Beleszámít-e a bevétel az alanyi áfamentes határba? 3. Megteheti-e egyáltalán, hogy ezt a tevékenységet nem az egyéni vállalkozói tevékenysége keretein belül végzi? Ha igen, kell-e valamilyen bejelentést tenni a NAV felé a tevékenységről. 4. Van-e a 15% szja-n kívül valamilyen fizetési kötelezettsége, ha "magánszemélyként" végzi ezt a tevékenységet? 5. Kell-e áfát felszámítani az eladáskor, és levonható-e a felújítási költségek áfája akkor, ha esetleg egy általános áfakötelezettséget választott kft. keretein belül történne a tevékenység, amely nem választott adókötelessé tételt az ingatlanhasznosításra, vagy lakóingatlanról lévén szó, a törvény egyértelműen nem engedi levonni a felújítás áfáját? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Tao-támogatás könyvelésében szeretnék segítséget kérni. Egy sport egyesület támogatást kapott az önkormányzat tulajdonában álló tornatermek felújítására. A felújítás 2017-ben fejeződött be. 2016-ban a kivitelező kiállította az 1. részszámláját, a támogatás összege nem érkezett meg 2016. évben. A kivitelező számláját hogyan könyveljem le? Hogyan tartsam nyilván a más tulajdonán végzett felújítást, amely tao-támogatásból valósul meg? 2016-ban milyen tételeket kell könyvelnem? Tanácstalan vagyok. A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre keresem a választ. A vállalkozás 40 millió forintos ingatlant vásárolt 2016-ban, amely engedélyek hiányában adott évben nem volt aktiválható (engedély: 2017.01.15.). A felújítás, átalakítás is megtörtént további kb. 10 millió forint értékben 2016-ban. Egyelőre nem tervez további beruházást a cég. 2015. évben képeztünk 10 millió forint fejlesztési tartalékot. Kérdés, hogy lehetőségünk van-e most újabb 20 millió forint fejlesztési tartalékot képezni úgy, hogy mindkét évi lekötött tartalékot (tehát együtt a 30 millió forintot) ennek az ingatlannak az aktiválásakor, azaz 2017. évben oldjuk fel? A Tao. törvény 7. § (15) bekezdés szerint: „…. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel…” 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § „(4) E törvény alkalmazásában 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység…” A tao-törvény nem mondja, hogy csak a tárgyévi beruházási összeg oldható fel, és a számviteli törvény pedig beruházásnak minősít minden tevékenységet, mely az aktiválásig felmerül. Természetesen a számviteli politikában a lekötött tartalék feloldását az eszköz aktiválásának napjára határoznánk meg, és ettől később sem térnénk el.
Már meglévő családi házam födémszigetelését, falszigetelését, valamint nyílászárók cseréjét szeretném megrendelni egy vállalkozónál. A vállalkozó venne meg minden anyagot, amit beépít a szigeteléskor, és megveszi a nyílászárókat is.Ebben az esetben mennyi áfát számít fel, amikor nekem kiszámlázza az anyagokat, illetve a munkadíjat? Erre vonatkozik-e az 5 százalékos áfakulcs?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély lakást vásárolt, amit szeretne felújítani. Az adásvételi szerződést aláírták, de a birtokbaadás még nem történt meg. Ha most (még a birtokbavétel előtt) vásárol anyagot, ami a felújításhoz szükséges, egy későbbi esetleges értékesítéskor levonhatja-e az szja-alapból, vagy csak azokat, amelyeket a birtokbaadást követően vett? Köszönettel Emília
Tisztelt Szakértő! Egy kft. romos műemléket vásárolt, amelyet szeretne felújítani, majd belépődíj beszedésével megnyitná a látogatók előtt. A felújítás költségszámlái alapján visszaigényelheti-e az áfát a kft.? A belépődíj beszedésével áfás bevételhez jutva hasznosítja a helyreállított műemléket. Köszönöm válaszát: Papné Galba Márta
Ügyfelem (nonprofit kft.) egy szimfonikus zenekar fenntartója, olyan hangszerek felújítására szeretné a fejlesztési tartalékot feloldani, mely hangszereknek nem ő a tulajdonosa. Az eszközök egy alapítvány könyveiben vannak, ügyfelem egy szerződés alapján használja a hangszereket, mely szerződés szerint a kft. a használatért külön nem fizet az alapítványnak, de fizeti a biztosítást, a fenntartáshoz szükséges költségeket, javítást, felújítást. Bizonytalan vagyok abban, hogy a hangszerek felújítását el lehet-e számolni a kft.-nél fejlesztési tartalék feloldására. Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Ingatlan átalakításával, felújításával kapcsolatos kérdésekre várt választ olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Adószakértő! Egy lakásszövetkezet 4 éves megtakarítást kötött, ami 2015-ben lejárt, és amit 2015-ben fel is használt a beruházásaira, felújításaira. Sajnos a négy év alatt a lakók által erre a célra befizetett összegek és az állami támogatás sem lettek halasztott bevételként (passzív időbeli elhatárolásként) elszámolva, hanem mint adott évi bevétel voltak a könyvelésben kimutatva. Ebben az esetben a korábbi éveket módosítani kell-e? A másik kérdésem, hogy az állami támogatást is abban az évben kell bevételként nyilvántartani, amikor megvalósulnak a beruházások, vagy a megvalósított beruházásokra elszámolt értékcsökkenéssel arányosan kell majd a passzív időbeli elhatárolásról kivezetni? Nagyon fontos most, hogy ezt tudjam, a 2016-os év zárása miatt, illetve, hogy kell-e önellenőriznem a korábbi éveket. Nagyon köszönöm előre is a gyors válaszát.
T. Szakértő! Egy vagyonvédelmi társaság egy irodaház védelmét látja el. A székhelye a megrendelő engedélyével az irodaház. A vagyonvédelemre helyiségek vannak kialakítva (monitorozás, bombavédelem, keresőkutyás helyiség, pihenőszoba stb.). A helyiségekért bérleti díjat nem fizet. A szolgáltató saját költségén átépíti ezt az ingatlanrészt (falak bontása, új helyiségek kialakítása). Ebben az esetben a szolgáltató ingatlanon végzett felújítást aktivál? Terven felüli értékcsökkenés, ha a szerződés megszűnik? A szerződés szerint a tulajdonos hozzájárul azzal, hogy a költségeket a szolgáltató kell hogy állja. Mi ennek az adójogi következménye? Áfát szolgáltató visszaigényelheti (nem lakás a földhivatalban)? Át kell-e most számláznia a tulajdonos felé? Lesz-e térítés nélküli átadás a szerződés megszűnésekor, ha az eredeti állapotot nem állítja helyre? Ennek áfavonzata, illetékvonzata? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A "http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_19_Berelt_ingatlanon_vegzett_felujit_kub#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice" helyen feltett kérdések kapcsán lenne szükségem még pár kiegészítésre: - a számviteli törvény szerinti értékcsökkenésnél Önök is írták, hogy figyelembe kell venni az eszköz élettartamát - az eredeti, nem saját tulajdonban lévő épület ezen adatait a tulajdonostól tudhatjuk meg véleményem szerint, és amennyiben rendelkezésre állnak, akkor a felújítás értékcsökkenését ehhez hozzá kell igazítanunk? Tehát kalkuláljunk egy százalékot, amellyel a felújítás a könyveinkben akkor "fut ki", amikor az eredeti épület a tulajdonosnál? Vagy mehet az écs a megfelelő 2-3-6%-kal? - a másik kérdésem a tao törvény szerinti écs-vel kapcsolatos: amennyiben a 2. sz. melléklet I. pontját tekintjük, akkor az épületekre vonatkozólag nincs megkötés, hogy saját vagy idegen tulajdonról van szó. Ha a beruházás épület és nem építmény, akkor is a 6%-ot szükséges alkalmazni? Nagyon szépen köszönöm ismét a segítségüket.
2017-ben alakuló kft. fő tevékenysége használt lakóingatlanok vásárlása, felújítása, eladása (magánszemélyeknek, cégeknek).Tárgyévben maximum kettő ilyen ingatlan lenne. Kérdésem: induláskor áfakörbe be kell-e jelentkeznie? Ha igen, az általános szabályok szerint? Vételkor nincs áfa felszámítva, felújításkor az anyagköltség áfája visszaigényelhető-e, illetve, ha eladja tárgyéven belül az ingatlant, az eladáskor áfa terheli-e, ha igen, hány százalék?
Szeretném megkérdezni, hogy a bérelt ingatlanon végzett felújítás társasági adóalap-kedvezményként elszámolható-e a társasági adó törvény 7. § 1. bek zs) pontja alapján, mely szerint: az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel Ördög Éva
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték