437 találat a(z) felújítás cimkére

Cikk

Megállás nélkül halad át az M3-as metró 2020. július 13-ától, hétfőtől a Semmelweis Klinikák és a Corvin-negyed állomáson, mert ezen a két helyszínen is elkezdődnek a vonalfelújításhoz kapcsolódó korszerűsítési munkák, közölte honlapján a BKK. Az M3-as metró továbbra is a Nagyvárad tér és Újpest között közlekedik, a két lezárt metróállomás környezetét a Kálvin tér és a Népliget között közlekedő, M30-as jelzésű állomáspótló busszal lehet majd elérni. Az állomáspótló busz használatát a BKK kifejezetten csak annak ajánlja, aki a két újonnan lezárt állomás környékére tart. A metrópótlás rendje emellett nem változik, azaz munkanapokon a metró helyett továbbra is Kőbánya-Kispest és Nagyvárad tér között, hétvégéken pedig a Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között pótlóbusszal lehet utazni.

Kérdés

Tisztelt Szakértők, a feleséggemmel 50-50%-ban voltunk tulajdonosai egy ingatlannak. 2017-ben vásároltuk, felújítottuk, laktunk benne egy darabig, majd 2019-ben eladtuk. A megkapott pénzből a feleségem vásárolt egy lakást 100%-ban a saját nevére. A felújítás számlái csak az én nevemre szólnak. Kérdés: a feleségem és az én adómat adóját hogyan számítjuk ki? A feleségem esetében az adóalap számításnál levonható a felújítások költségszámlája 100%-ban? Vagy csak 50%-ban? Vagy esetleg nem vonható le semmi, csak az én esetemben, mivel a számlák az én nevemre szólnak? Példaképpen: ha az ingatlant eredetileg 100 Ft-ért vettük, majd 50 Ft-ért felújítottam, majd 200 Ft-ért eladtuk, és a feleségem 40 Ft-ért vett egy lakást ugyanabban az évben, akkor a feleségem adóalapja a) ((200-100)/2 -40) azaz 10, vagy b) (200-100-50)/2 - 40, azaz nem kell adót fizetne. Az én esetemben a) (200-100-50)/2 azaz 25 az adó alapja, vagy esetleg b) (200-100)/2 - 50, azaz nem kell adót fizetnem, mivel a felújítási számlák az én nevemen vannak. Vagy esetleg a felújítás számlái is felesben számítanak? Esetleg a feleségem által vásárol lakás ára is feleseben csökkent? -- Gyors válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Bucsi Péter

Cikk

Pénteken kezdődik a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása, a hét hónapig tartó munkálatok alatt a pályaudvar utascsarnoka zárva tart – közölte Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára mai sajtótájékoztatóján.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezet kettős könyvvitelt alkalmaz. A közös költség részeként és nem külön van fizetve a felújítási hozzájárulás. A kettő együtt kerül előírásra mint közös költség (de ezen belül megbontva) az analitikában, és így kimutatható a lakónak mind az üzemelési mind a felújítási előírása és a befizetése is. A könyvelés egy másik programmal történik. Év végén ki kell mutatni a lakók esetleges hátralékát a követelések között. Ezt hogy tudom könyvelni, ha a felújítási részt csak pénzügyi teljesítéskor könyvelem 96-ba mint véglegesen átvett pénzeszközt? A kérdésem: hogyan mutatom ki a könyvelésben a lakók esetleges tartozását a felújítási rész esetén, ha ezt csak pénzmozgáskor könyvelem? Hogy jelenik, jelenhet-e meg a felújítási tartozás követelésként? Hogy tudok egyezni az analitikával? Köszönöm előre is.

Kérdés

2019 októberében a társaság egyik nagy értékű termelő gépénél (mely egy gépsor önálló eleme) az egyik központi elem tűzkár következtében használhatatlanná vált. A helyreállítást részben idegen kivitelező és részben a társaság munkavállalói végezték anyag- és munkaóra-felhasználással. A káreseménnyel kapcsolatban el kell-e számolni a kár miatt a részegységre jutó terven felüli értékcsökkenést és a részbeni kivezetést? A kár nagysága kb. 20 százalék. A gép a helyreállítást követően az eredeti műszaki állapotnak és kapacitásnak megfelelően működik tovább. A helyreállítási költségek és ráfordítások összegét felújításként kell-e könyvelni? Ha nem, akkor ez elhatárolható-e, mivel a kártérítést a mérlegkészítést követően (2020-ban) fogjuk megkapni, a kártérítés összege még nem ismert. Ebben a témában Pölöskeiné válaszolt meg egy 2017. február havi kérdést. Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Kettős könyvvitelű lakásszövetkezetnél a közös költség üzemelési részét elő kell írni a lakóknak, míg a felújítási rész esetén csak a befizetést könyvelem és vezetem el passzív időbeli elhatárolásba? Nem kell ezt is előìrni? A taggyűlés évente megállapítja a fizetendő közös költség összegét. A hátralékot ki kell mutatni, de ha esetleg nem kell előírni a közös költség felújítási részét, hogy mutatom ki a lakó hátralékát? A felújítási rész eredménysemleges?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó a vállalkozási céljai és bérbeadási tevékenység érdekében gazdasági ingatlant vásárolt magánszemélytől 2009-ben. Az ingatlan bérbeadással kapcsolatban élt áfakötelessé tételi jogával. Ezt követő években 2009–2015 között az ingatlanon felújítást végzett, és ezzel kapcsolatban felmerült előzetes forgalmi adót levonásba helyezte. A beszerzés évétől az ingatlan folyamatosan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A személyi jövedelemadó egyéni vállalkozásokra vonatkozó költségelszámolási szabályai szerint a 2011–2015 években történt felújítási ráfordításokat választása szerint költségként elszámolta, azzal nem növelte az ingatlan nyilvántartási értékét, de a 2010. évi felújítást beruházásként a tárgyi eszköz értékének növelésével számolta el. Kérdésem az áfatörvény 135. §-ban meghatározott 240 hónapos ingatlannal kapcsolatos levont előzetesen felszámolt adó "figyelésével" kapcsolatos. Bevonandó-e a 240 hónapos "figyelési időszakba" a költségként elszámolt, és nem tárgyi eszközként nyilvántartott felújítási termékek, szolgáltatások áfatartalma? A fentiektől függetlenül még két kérdésem lenne a témában: Amennyiben szükséges a 135. §-ban foglaltak szerint a levont áfa korrekciója, ezt a gyakorlatban hogyan kell megtenni? Adott év utolsó időszaki áfabevallásban az adott évre vonatkozó 1/20nyi korrekciót kell beállítani az áfabevallásba, a bevallás melyik sorába? Hogyan történik a bevallás, ha a vállalkozás megszűnik?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkáltató kölcsönt ad a saját munkavállalójának, a kölcsönt lakásfelújításra és korszerűsítésre adja a munkáltató nulla százalékos kamatozás mellett – munkáltatói banknál vezetett, külön erre a célra létrehozott alszámla közbeiktatásával (szja-mentesség miatt) – kell-e a munkavállalónak megőrizni a felújításról szóló számlákat, valamint a későbbiek folyamán kérheti-e a NAV ezeket a számlákat ellenőrzés céljából? Illetve bármilyen bizonylatmegőrzési kötelezettség terheli-e a munkavállalót vagy a munkáltatót (a kölcsön folyósításával kapcsolatos iratanyag stb. természetesen rendelkezésre áll)? Köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Több munkakör rögzítése szerződésben

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Vagyoni hozzájárulás mezőgazdasági szövetkezet részére

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Tulajdonosi kölcsön visszafizetése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink