A vállalkozás vásárolt egy lakás céljára szolgáló ingatlant, melyet iroda céljára fognak használni, ennek tulajdonba kerülése február 10-e. Az adásvételi szerződést december hónapban kötötték. Azóta felújítások történtek. Az átminősítés majd csak ezután történik meg. Kérdés: az átminősítésig felmerült felújítási ráfordítások, illetve költségek áfája elszámolható-e?
Tisztelt Szakértő! Amikor a cég az általános szabályok szerinti áfát alkalmazza, és vesz egy régi lakóépületet, amit felújit, abban az esetben a felújitás áfája levonható? Tekintve, hogy az értékesítés két évnél régebben használatba helyezett ingatlan esetében áfamentes. Köszönettel:
Újonnan létrejövő kft. magánszemélytől megvásárolja annak egy társasházban meglévő két ingatlanát, aminek besorolása lakás. A lakások az emeleten vannak. Terv szerint a társaság vállalja a társasház felé az épület tetőjének a javítását, valamint az épület hőszigetelését. Ennek fejében megkapja a tetőbeépítés jogát, melynek során a tető, illetve a falazat megemelésével új tetőt tesz a házra, beépíti a tetőteret, abban új lakásokat alakít ki, felújítja a meglévő két lakást, méghozzá olyan módon, hogy azok alapterülete is változik, mert falakat bont el, helyez át. A meglévő lakásnm2 nem változik, de változik a két lakás egymáshoz viszonyított mérete. Esetleg kialakít 3-4 db belső szintes lakást a tetőtér beépítésével. A kérdés az, hogy áfába mire célszerű bejelentkezni, illetve a létrejövő lakások (régiek és újak) értékesítése hogyan adózik. Esetleg ha nem kap engedélyt a tetőtér beépítésére, csak a két lakást újítja fel, melynek során szintén változik egy-egy lakás mérete egymás terhére/javára, akkor a lakások értékesítése adómentesen kell hogy történjen?
Bérelt ingatlanon (határozatlan a bérleti szerződés) felújítást végeznek. (Kettős könyvvitel.) Az épületet teljesen felújítják. Az anyagköltség egyértelmű. Vannak olyan munkálatok, amiben nem vagyok biztos: – bérek, szolgáltatások, – dolgozók bére és járuléka, – egyszerűsített dolgozók bére és járuléka, – villanyszerelési számla, – vízvezeték szerelése, – földmunka (tereprendezés) számla, – asztalosmunkák, – érintésvédelem. Köszönöm szépen előre a segítséget.
A kft. a telephelyéhez vezető út rekonstrukciójához a település önkormányzata részére hozzájárulást fizetett. A telephelyhez csak azon az úton keresztül lehet bejutni, azonban az út több különböző vállalkozás telephelyéhez is vezet. Az önkormányzat képviselőtestülete a hozzájárulást határozatban elfogadta. Az úthoz semmilyen tulajdoni viszony nem fűzi a kft.-t (nem szerepel a tárgyi eszközei szerint a vagyoni értékű jogok között sem, arra sem bérleti sem szolgalmi joga nincs). Természetesen az út felújítása számára is kedvező, hiszen azon keresztül járnak be a telephelyre. A kérdésem, hogyan lehet ezt helyesen könyvelni, illetve a hozzájárulás társaságiadó-vonzata hogyan alakul?
Tisztelt Szakértő! Adott egy használt ingatlanok értékesítésével foglalkozó cég, amely értelemszerűen a készletre halmozza az ingatlan felújítással (áru készlet) kapcsolatos költségeket, és amikor eladja, akkor átvezetjük az ELÁBÉ-ra ezeket, mint az ingatlan részét. De mi a helyzet az ingatlanfelújítással kapcsolatos szolgáltatásaival? Hogy kell helyesen kezelni azokat számvitelileg? Alvállalkozói vagy közvetített szolgáltatásnak minősülnek, amikor értékesítésre kerül az ingatlan? Köszönöm!
Egy társaság üdülőt vásárol iroda céljára, magánszemélytől. Az épületet felújítja, és a felújítás áfáját visszaigényli, tekintve, hogy nem lakóingatlanról van szó. Ha az épület egy részét áfamentesen bérbe adja, érinti ez a felújítás áfájának levonhatóságát?üdülő,
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy ingatlant vett bérbe, melyen nagyobb összegű átalakításra volt szükség, többek között a villamos rendszer, a vizesblokk felújítására, illetve kőműves munkák (például válaszfal építése) elvégzésére. A bérleti szerződésben a bérbeadó hozzájárult ezen munkálatok elvégzéséhez. A felújítást, illetve átalakítást követően tételesen rögzítésre került, hogy mely munkálatok azok, amelyeket a bérbeadó elismer és viseli költségét, és melyek azok, amelyek a bérbevevő költségei maradnak. A megállapodás szerint úgy kerül rendezésre ennek összege, hogy a bérleti díjba számítják be havi 150 ezer forintonként. A kérdéseim: - A bérbevevő az elkészült felújítást annak elkészültekor köteles-e egy összegben kiszámlázni a bérbeadó felé, vagy megteheti, hogy például 2 éven keresztül csak a havi beszámításra kerülő összeget számlázza a bérbeadó felé? - Azok a tételek, amelyek nem kerülnek átszámlázásra (tehát végső soron a költségeit nem a bérbeadó viseli), elszámolhatóak egyéb szolgáltatásként, vagy köteles aktiválni azokat mint bérelt ingatlanon végzett beruházás? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1/a. Egy társaság ingatlanokat vásárol, majd felújít(tat)ja, és értékesíti azokat. Hogyan kell elszámolni a könyvekben a – vásárolt ingatlanok beszerzési árát, – a beszerzéshez kapcsolódó költségeket, kiadásokat (például ügyvédi díj, ingatlanközvetítői díj, visszterhes vagyonátruházási illeték, felvett hitel és annak kamata stb.), – a felújítási költségeket, azon belül: – saját beszerzésű anyagköltségek, felszerelési és berendezési tárgyak, bútorok, függönyök stb. – saját kivitelezési munkák egyéb költségei (bérköltség, amortizáció, stb.), – igénybe vett felújítási szolgáltatások munkadíja és anyagköltsége, – jellemzően az eladásig viselt kiadások (építményadó, telekadó, ingatlan- és vagyonbiztosítás, rezsiköltségek, közös költség, építési terület őrzési díja, hatósági díjak stb.) – értékesítéshez kapcsolódó költségek (ügyvédi díj, ingatlanközvetítői díj stb.)? 1/b. A fenti tételek közül melyiket lehet elszámolni az iparűzési adóban adóalap-csökkentőként? 2. Ha két cég megállapodik egymással, hogy közösen végzi a fenti tevékenységet, oly módon, hogy: – az ingatlanokat közösen veszik (50-50 százalékban), – a felújítási munkákat az egyik cég saját maga végzi el, a ténylegesen elvégzett munkákról kimutatást készít a másik cégnek, – a másik cég fizeti a felújítás egyéb költségeit (anyagköltség stb.), a számlák az ő nevére szólnak akkor a költségeket, az eladási árat, valamint az elért eredményt hogyan kell könyvelni az egyik és a másik cégben? Köszönöm. Sz. Zsolt
Tisztelt Szakértő! Kérdésem bérelt ingatlanon végzett felújítás költségelszámolásával és az áfa levonásával kapcsolatos. Cukrászdát és cukrászüzemet működtetek egyéni vállalkozás keretében. A cukrászdát és a cukrászüzemet házastársammal közösen 1995-ben építettük, és az egyéni vállalkozás részére ingyenesen használatba adtuk. A használatbaadási szerződés tartalmazza, hogy a karbantartási, felújítási munkálatok elvégzése a használatba vevő feladata. Kérdésem, hogy a felújítással kapcsolatban felmerült kiadás a felmerülés évében költségként elszámolható-e, vagy csak értékcsökkenthető? A felújítással kapcsolatos kiadás áfatartalma levonásba helyezhető-e? Áfaalany vagyok, az általános szabályok szerint. 1995-ben magánszemélyként építkeztünk, a cukrászda és a cukrászüzem számláiból áfalevonás nem történt. Köszönöm!: Zsmami
Tisztelt Szakértő! Egy társaság magánszemélyektől bérel egy lakóingatlant, amit kizárólag irodaként használ. Az ingatlan részben a társaság egyszemélyi tulajdonosának, részben egyenesági rokonainak tulajdonában van. A cég havonta bérleti díjat fizet a használatért határozatlan ideig, de legalább 5 évig. Kérdésem, hogy ha a társaság felújítja az ingatlant, a munkálatokhoz kapcsolódóan le tudja-e vonni az áfát az anyagköltségből, a munkadíjakból és az egyéb szakértői díjakból (lakberendező, statikus stb.)? További kérdés, hogy ezt a nyilvánvalóan értéknövelő beruházást, illetve annak bekerülési értékét aktiválás után lehet-e amortizálni? Köszönöm válaszát.
A korábbinál is kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint ezek tulajdonában álló gazdasági társaságok munkásszállók építésére, felújítására – hangsúlyozta a Magyar Idők pénteki számában Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára.
Újraindulhat a vonatforgalom a Déli pályaudvaron csütörtök hajnalban, miután szerda estig befejeződik a pályaudvar karbantartása, a felújított berendezések üzempróbája – közölte a MÁV Zrt. szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő, ügyfelem egy építőipari kisvállalkozás. Megbízást kapott egy budapesti ingatlan felújítási munkálatainak elvégzésére. A megbízó egy német illetőségű cég, magyar adószám nélkül. A kérdésem az, hogy ha kibocsátják az építőipari tevékenységről szóló számlát egyenes áfával, amit a német cég nem is akar visszaigényelni, az helyes eljárás-e, illetve az online számlázó rendszerben csak az alvállalkozók, illetve az építőanyagról szóló számlák fognak megjelenni, mint bejövő/szállítói számlák, de a kimenő számla, mivel a megrendelő német, nem fog látszani. Illetve, ha hibás ez a megoldás, akkor mi lenne a szabályos út? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó egy bérelt ingatlanon végzett felújítást nyilvántart a könyveiben. Az ingatlant jelenleg is bérli, és az egyéni cég is tovább fogja bérelni, megszakítás nélkül. A felújításhoz támogatást is igénybe vett, ezért a támogató szervezet hozzájárult az egyéni cég alapításához. Viszont a felújítást apportként nem lehet bevinni az egyéni cégbe, mivel az önállóan nem forgalomképes. Kérdésem: a felújítás nettó értéke hogyan érinti az egyéni vállalkozó szja-törvény 49/A paragrafus szerinti adókötelezettségének számítását? Köszönettel: Krisztiánné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték