Erőteljesen nőttek a beruházások, kiemelkednek a feldolgozóipari fejlesztések

Megosztás Tetszik

2019 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 15 százalékkal haladta meg a 2018. azonos időszaki, magas bázist. A beruházások expanziója a – kiemelten a feldolgozóiparban tevékenykedő – vállalkozásoknak volt köszönhető, a többi gazdasági szereplő fejlesztései érdemben nem járultak hozzá a növekedéshez, közölte honlapján a KSH.

2019 III. negyedévében szezonálisan igazítva:

A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 3,1%-kal haladta meg, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 57%-kal.

2019 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

A beruházási tevékenység volumene 15, ezen belül a teljesítményérték mintegy hattizedét képviselő építési beruházásoké 16, a teljesítményérték mintegy négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig ennél valamivel kevésbé, 14%-kal nőtt. A gép- és berendezésberuházások növekedéséhez belföldi gyártásból származó, illetve importeszközök beszerzése egyaránt hozzájárult.

A beruházási teljesítmény a beruházások megközelítőleg hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a korábbi negyedévekhez hasonlóan kiugró ütemben, 29%-kal emelkedett, a beruházások mintegy 14%-át adó költségvetési szerveknél pedig lényegében stagnált (+0,2%) az egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások esetében a nagyvállalati kör beruházásai kiugróan bővültek. A költségvetés tekintetében a központi közigazgatási szervek beruházásai csökkentek, az önkormányzatok beruházásai nőttek.

A nemzetgazdaság egyes területein eltérően alakult a beruházási aktivitás. A meghatározó nemzetgazdasági ágak közül kimagaslóan nőttek a – beruházások közel háromtizedét képviselő – feldolgozóipari fejlesztések (29%), annak ellenére, hogy az alágak több mint felében csökkent a volumen. A növekedést elsősorban a vegyi anyag, termék gyártásában, a villamos berendezések gyártása területén és a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban realizált beruházások eredményezték. A fejlesztések felfutásában zöldmezős beruházások és meglévő kapacitások bővítései egyaránt szerepet játszottak. Számottevő beruházási tevékenység jellemezte a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat is.

A második legnagyobb beruházónak számító szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak növekedése (17%) lassult a korábbi negyedévekhez képest. A bővülést elsősorban a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítkezések eredményezték, ugyanakkor jelentős beruházási aktivitás jellemezte a raktározással és rakománykezeléssel foglalkozó vállalatokat is.

A harmadik legnagyobb súlyú, az összes beruházás mintegy 17%-át adó ingatlanügyletek beruházási teljesítménye szintén nagymértékben nőtt (23%-kal), a lakásépítések mérsékelt növekedését megelőzte a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (irodaház, logisztikai csarnok stb.) történő beruházások folytatódó felfutása.

A művészet, szórakoztatás, szabadidő 32%-os bővülésében a sporttal kapcsolatos nagyberuházások játszottak kiemelt szerepet. A mezőgazdaságban elsősorban a nagyobb létszámú vállalkozások építési beruházásainak köszönhetően 15%-kal növekedett a beruházási volumen.

Néhány alacsony súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások volumenemelkedése meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. A víz- és hulladékgazdálkodás ágban a részben uniós forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek révén jelentősen bővültek a beruházások (61%). Az építőipari vállalkozások a kedvező ágazati konjunktúra hatására 34%-kal növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései 32%-kal emelkedtek, részben bankfiókok felújítási munkálatainak köszönhetően.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás teljesítménye a bázisidőszakhoz képest 20%-kal csökkent. Ezt elsősorban az egy évvel korábbinál kisebb értékű honvédségi és rendőrségi eszközbeszerzések okozták. A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény némileg mérséklődött (1,4%-kal), elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelemben érintett nemzetközi üzletláncok tárgyidőszaki kisebb ráfordításai miatt.

Több kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágban a beruházás volumene szintén elmaradt az egy évvel korábbitól: az energiaiparban 20, az információ, kommunikáció területén 12, az oktatásban 11, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység esetében 6,1, a bányászatban 4,8, az egészségügyben 3,1%-kal csökkentek a beruházások.