Klíma- és természeti kockázatokra is fókuszál az MNB

Megosztás Tetszik

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két átfogó jelentést publikált a fenntarthatóság jegyében: saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése mellett megjelent a Zöld pénzügyi jelentés is a 2024-es év vonatkozásában. A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják. A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett – írja honlapján az MNB.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybanki, piaci és szabályozói szervezetekhez hasonlóan a klímakockázatok elemzésére is fókuszál. Ezen a téren a standardizálás, a módszertanok egységesítése, a legjobb piaci gyakorlatok kialakulása sokat fejlődött. Ugyanakkor a klasszikus klímakockázati szempontok mellett az egyéb természeti kockázatokat is érdemes figyelembe venni, mert az ökoszisztéma és az általa nyújtott szolgáltatások stabilitása, a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás összefüggenek; a hatások fizikai és átállási kockázatok formájában érinthetik a gazdasági szereplőket – olvasható az MNB legfrissebb jelentéseiben.

Az MNB klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentése a klímakockázatok mellett 2025-től a természeti kockázatok elemzésével is kiegészült, így a riport teljesebb képet ad a környezeti fenntarthatóságról. A dokumentum a G20-ak Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által létrehozott, éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoportjának (TCFD) ajánlásai alapján készült, követi az eurozónás jegybankok módszertanát, ugyanakkor azoknál szélesebb eszköz- és mutatókört fed le. Ebben kiemelt hangsúlyt kap a devizatartalék karbonintenzitásának alakulása, a zöldkötvény-portfólió környezeti hatása, valamint az operatív működés zöldítésének eredményei.

Az ötödik alkalommal kiadott Zöld pénzügyi jelentés az elmúlt év legfontosabb környezeti és pénzügyi trendjeit foglalja össze. 2024-ben világszinten és Magyarországon is új hőmérsékleti rekordok dőltek meg: a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A szélsőséges időjárási jelenségek mellett ugyanakkor a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban: a naperőművekkel előállított áram a 2023-as 18,4 százalékról 25 százalékra növekedett, ezzel legmagasabb arányt elérve az Európai Unióban. A zöld hitelezés is bővült: a vállalati zöld hitelek aránya 5,4 százalékra, a lakossági lakáscélú zöld hiteleké pedig 5,5 százalékra emelkedett. A bankok a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program keretében már több mint 1345 milliárd forintnyi állományt helyeztek ki, az MNB pedig egy évvel ismét meghosszabbította a program érvényességét. A fenntartható tőkepiac is fejlődést mutatott: a zöld állampapírok aránya a teljes állampapír-állományon belül 4,9 százalékra nőtt a tavalyi közel 700 milliárd forintnyi zöld állampapír kibocsátás révén, míg a zöld jelzáloglevelek volumene csaknem 35 milliárd forinttal bővült.

A fenntarthatósággal kapcsolatban kettősség jellemzi az európai szabályozást, mivel a várhatóan jelentősen csökkenő közzétételi kötelezettségek szigorodó banki kockázatkezelési elvárásokkal párosulnak. A jegybank a szabályozói környezet szigorodásával párhuzamosan elvárja, hogy a hazai pénzügyi intézmények fokozottan foglalkozzanak az ESG-kockázatok mérésével és közzétételével. A zöld ajánlások mentén az MNB értékelte a bankok és biztosítók felkészültségét, és az idei évtől az európai szabályozással összhangban elvárja, hogy a bankok saját klímastressztesztet is végezzenek. Az MNB 2025-ben kiadta az ESG információk felmérését segítő kérdéssort is, válaszul az EU-s kockázatkezelési és közzétételi elvárások bővülésére. A hazai zöld pénzügyi tudásbázis bővítése érdekében a jegybank együttműködik az OECD-vel, az Európai Bizottsággal, valamint hazai felsőoktatási intézményekkel is – olvasható az mnb.hu-n.