Mit befolyásol a piaci érték, illetve a szerződő felek közötti kapcsolat az üzletrész átruházásakor fizetendő közterhek esetén? Olvasói kérdésre szakértőnk, Bartha Katalin (InterTax Pro Adóblogok) válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület, amely régen egyház volt, de átminősítették egyesületté, magánszemélyeknek adományozott pólókat és egyéb ruhaneműket. Kérdésem, hogy ezt adómentesen megtehette-e, avagy mint természetbeni juttatás adóköteles és így kellett volna utána fizetnie 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót?Köszönettel: Lédererné
Olvasónk azon háborgott, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény túl alacsonyan húzza meg az úgynevezett csekély értékű ajándék értékhatárát. Surányi Imréné szakértőnk szerint a kérdező tévedett a konkrét számokat illetően.
Tisztelt Szakértők! Előre elnézést kérek a hosszas kérdésfeltevés miatt, de úgy gondolom fontos a kérdés értelmezéséhez. Az internet különféle honlapjain található pénzügyi, befektetési hírek tanulmányozása során felkeltették figyelmemet a bitcoinról szóló információk és jövedelemszerzési lehetőségek. Mielőtt bármiféle tevékenységbe kezdenék, a bitcoinnal kapcsolatosan szerettem volna megismerni a vonatkozó adózási, nyilvántartási feltételeket. Sajnálatosan semmiféle jogalkotói szabályozást nem találtam a bitcoinról, és sem adóhatósági, sem adószakértői információt nem találtam a bitcoin-ügyletek adózási kezeléséről. Röviden, amit eddig megtudtam a bitcoinról: a bitcoin egyrészt egy technológia, másrészt pedig egy elszámolási egység. A technológia az, ami létrehoz egy elszámoló egységet, ami viszont emiatt az újszerű technológia miatt érdekes. A bitcoin tehát egy technológia, ami megoldotta azt, hogyan lehet egy központ nélküli, teljesen decentralizált hálózatban egy ennek ellenére garantáltan konzisztens adatbázist kezelni. Ennek az adatbázisnak a tartalma nem más, mint, számlák és tranzakciók, és ebben az adatbázisban az elszámolási egységeket bitcoinnak hívják, ezt pedig, mint egy pénznem, is fel lehet fogni. A bitcoinnal egyrészt, mint befektetési eszközzel kereskednek, másrészt már sok helyen elfogadják fizetőeszközként. A bitcoinnal név nélkül lehet fizetni, a bitcoin-tranzakció nem tartalmazza, hogy ki hajtotta végre a tranzakciót, viszont a bitcoin-hálózat nem titkosít, a teljes tranzakció-történet nyilvános. A bitcoin gazdaságon belül az egyik legnagyobb probléma a jogbizonytalanság. Internetes hírforrásokból származó információim szerint az USA-ban kimondta egy bíróság, hogy a bitcoin pénz, illetve Németországban hivatalos fizetőeszköznek minősítették, és az adózását is szabályozták. Kérdésem az, hogy adózási szempontból minek minősül a bitcoinnal történő kereskedésből származó jövedelem? Jelenlegi ismereteim szerint a bitcoin-kereskedés nem szabályozott tőkepiaci ügylet, se nem értékpapír-ügylet. Szerintem nem minősíthető kamatjövedelemnek sem. Véleményem szerint talán egyéb jövedelemnek minősíthető. Ebben az esetben a jövedelem után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kellene fizetni? A másik kérdésem a bitcoin-tranzakciók bonyolításának sajátosságából (anonim és más befektetési ügyletekkel szemben dokumentálatlan) következik: egyéb jövedelem esetében a törvény azt mondja, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. A bitcoin megvásárlásáról és eladásáról nem keletkezik sem szerződés, sem valamely befektetési szolgáltató által kiadott dokumentum. A tranzakciókról gyakorlatilag csak a kereskedést folytató személy által készített kimutatás áll rendelkezésre, természetesen a pénzeszközeiben megjelenő kiadásokkal és bevételekkel összhangban. Egy ilyen kimutatással alátámasztott bitcoin-vásárlás szabályszerűen igazolt kiadásnak minősül egy ellenőrzés során? Köszönöm a válaszukat!
Egy kft.-nek három magánszemély tagja van. 40-40-20 százalékos mértékben tulajdonosok. Betegség miatt az egyik 40 százalékos részesedéssel rendelkező tulajdonos tag el szeretné adni az üzletrészét a két másik tulajdonosnak. Kérdésem, hogy névértéken eladhatja-e (bár az üzletrész a névértéknél jóval többet ér), beleköthet-e ebbe az adóhatóság? Az árfolyamnyereség után (ha van) 16 százalék szja-t és 14 százalék ehót kell fizetnie a magánszemélynek. A tranzakció után a maradó két tag részesedése ugyanannyi - 50-50 százalék - lesz. Más adóvonzattal kell-e még számolni? Üdvözlettel, várom válaszát.
A kifizetett osztalékelőlegre szükséges-e levonni a 14 százalékos ehót? Az szja-törvény 66. § alapján esetleg nem minősül osztaléknak az előleg? Ha nem minősül előlegnek, és nem kell ehót levonni, ezt következő év májusi 08-as bevallásba teszem? Köszönöm a segítségüket.
A biztosításokra is kiterjesztette a 2014. évi adótörvény-csomag azt a kedvezményt, hogy nem kell egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, ha a biztosítás mögötti eszközalapnak vagy díjtartaléknak – legalább 80 százaléka EGT-tagállam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból áll. Több más ponton is módosultak a biztosításokból származó kamatjövedelemre vonatkozó szabályok, cikkünkben mutatjuk a részleteket.
A 2013. augusztus 1-jét megelőzően megszerzett kamatjövedelem összevonható a tőzsdei veszteségekkel, vagyis csak az egyenleg után kell megfizetni a 16 százalék kamatadót és az augusztustól bevezetett 6 százalék egészségügyi hozzájárulást (ehót). Az összevonási szándékról az érintettnek az év végéig nyilatkoznia kell bankjának, pénzügyi szolgáltatójának.
A társaság osztalékelőleget fizet közbenső mérleg alapján. Van-e korlátozva az ilyen jogcímen fizetett összeg gyakorisága? Lehet-e ezt akár havi rendszerességgel tenni? Annak érdekében, hogy utólagos ellenőrzés ne minősítse a kifizetést tagi kifizetésnek vagy munkabérnek - a rendszerességre való tekintettel- a közbenső mérlegen és taggyűlési döntésen kívül szükséges-e más dokumentáció? Például a cégbíróság felé régebben erről nyilatkozatot kellett küldeni. Az osztalékelőlegből csak szja-t kell levonni a kifizetőnek? Ehót nem?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogy ha a megbízási szerződés díjazása nem éri el havi szinten a minimálbér 30 százalékát, azaz nem válik biztosítottá a megbízott, akkor az szja-n kívül szochót, vagy ehót kell-e utána fizetnie a cégnek? Segítségét előre is köszönöm.
Nem Európai Uniós állampolgár (amerikai, izraeli ) megbízási szerződéssel, megbízási díj ellenében lát el feladatot. Magyarországon csak rövid ideig tartózkodik a tevékenységét külföldről látja el. Milyen igazolás, nyilatkozat alapján tekinthető külföldinek? Hogyan kell eljárni adó és járulékok vonatkozásában? (Adóazonositó, TAJ szám igénylése, egyéni járulék, szocho, eho)Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Unit-linked biztosítás esetén, ha 2012-ben nem történt rendszeres díjbefizetés, mert az eseti számlán felgyűlt összegből történt meg a rendszeres díj kiegyenlítése, de 2013-ban befizetést kell teljesíteni a biztosítás fenntartása miatt, akkor az idén befizetett díj adóköteles lesz-e azon szabály szerint, hogy a ténylegesen teljesített befizetés (nem átvezetés) nagyobb, mint a tavalyi. A most befizetendő összeg egyezne a szerződésben egyébként rendszeres díjjal. Vegyük például, hogy a szerződés szerinti rendszeres díj 1 000 000 forint az első évben (2011. év) ezt az összeget elutaltam + 1 000 000 forintot eseti számlára is befizetek. 2012-ben nincs utalás, az eseti számláról kerül át a rendszeres díjak közé az összeg. 2013-ban újra utalni kell 1 millió forintot. Ez után kell-e bármilyen adót ehót fizetni?
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak - amennyiben ezzel egyidejűleg 36 órát elérő munkaviszonya is van, tehát ott is biztosított -, kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnie havonta?
Keletkezik-e adókötelezettség a cég által biztosított ingyenes ásványvíz-, üdítőital-, kávé-fogyasztás, a munkahelyen felállított ital-automata ingyenes használata miatt? Ez attól függ, hogy a munkahelyi körülmények és a fogyasztható italok megfelelnek-e a védőitalra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy jól értelmezem-e a következőt 2013. évre vonatkozóan. Munkáltató munkavállalójának albérleti hozzájárulást adna. A cég nevére kiállított bérleti díj számla alapján elszámolhatja a bérleti díjat a vállalkozás költségként. Ez a munkavállaló számára szja mentes az SZja tv. 1.sz.mell. 8.6.f pontja alapján. A munkáltató részéről ugyanakkor adó- és járulékvonzata lenne, a bérleti díj 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kellene fizetnie az éves bérleti díj nagyságától függetlenül. A munkáltató részéről vagyok bizonytalan, mivel az szja tv. 70-71. §-ban nem találok erre pontos információt. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Tüske Zsuzsanna
vámszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték