Tisztelt Szakértő! Foglalkoztatunk kötelező szakmai gyakorlatra egy egyetemistát és egy szakképző iskolai tanulót. Mindkét esetben kötöttünk az iskolával együttműködési megállapodást. A munkáltatót milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli (szocho, eho, szakképzési hozzájárulás...)? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az eredménytartalékból megvalósított tőkeemelés okán kell-e szja-t vagy ehót bevallani, befizetni a kft.-nek?
Tisztelt Kneitner Lea! Olvastam cikkét fenti témában. Számomra nem világos, hogy miért nem szociális hozzájárulási adót kell fizetni,mint a megbízási díjaknál is, miért ehót kell fiizetni. A törvényi előírásokból mindkettő levezethető. Illetve mindkét törvényben pontatlannak tartom a fogalmazást,nem látom, mitől függ, hogy valamely jövedelem után szociális hozzájárulási adót vagy ehót kell fizetni. Üdvözlettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egy kft.-ben lévő tulajdonrészét 2015-ben három adásvételi szerződés alapján adja el ugyanazon társaságnak. A szerződésekben az egységnyi üzletrészre jutó vételárak eltérnek, emiatt két tranzakción árfolyamnyeresége keletkezik, míg egy tranzakción árfolyamvesztesége. Kérdésünk az, hogy az árfolyamnyereséget összevonhatja-e az árfolyamveszteséggel a fizetendő szja és eho bevallásakor? Válaszukat köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ugyanazon vállalkozásban munkaviszonyos (heti 40 óra) és tagi jogviszonyos is. 2015. évben a 2014. évi eredmény után elő lett írva 10 millió osztalék, melyből már 2014. évben felvett előlegként 8 milliót. Itt csak a 16 százalékos szja lett levonva. A 2 millió forint után levonásra került 16 százalékos forrásadó és 422 ezer Ft 14 százalékos eho, mert a I-II. hónapban már le lett vonva 28 ezer Ft (3+4%) egészségbiztosítási járulék. A kettő összege 450 ezer Ft. Kérdésem: Szabályos-e, hogy az év hátralévő időszakában nem vonjuk a 3+4%-ot? Az eho törvény 3. § (2) e) pontja szerint a ...,,14%-os mértékűe gészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amig a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3)bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítása járulék....itt még további beszámító tételek...együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer Ft-ot" A 19. § (3) bekezdésében viszont nincs ez a korlát, hogy eho-fizetés esetén, ha eléri a 450 ezer Ft-ot, akkor nem kell tovább fizetni a 3+4%-ot. Az szja-bevallás 9-es lapján viszont a kimutatott többletfizetés esetén van visszaigénylési lehetősége. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó vagyok, alanyi adómentes, 6 millió forint éves bevétel alatt. Magánszemélyként vásárolt üzlethelyiséget szeretnék bérbe adni. Vállalkozói tevékenységi körömben nem szerepel az ingatlan bérbeadás. Kérdésem: kaphatok-e a NAV-tól az ingatlan bérbeadásához külön adószámot, a bérbeadásból származó bevételemet össze kell-e vonni az egyéni vállalkozással, vagy elég a 16 százalékot plusz az ehót befizetnem?
Kedves Szakértő! Ha adószámos magánszemély ad bérbe cégnek személygépkocsit, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget és a magánszemélyt a kifizetett jövedelem után? A magánszemélyt terheli az szja, az eho és a cégautóadó is? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tehergépjárművet ad bérbe. Kell-e - s ha igen, hány százalékos - ehót fizetni a jövedelem után?
Tisztelt Szakértő! Tőzsdei ügyletből származó jövedelem után jól tudom, hogy csak 16 százalék szja-t kell fizetni és 14 százalék ehót nem? Illetve, hogy ezen ügylet "hivatalos neve" - a bevallásban - ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem? Sajnos csak egy banki papírom van (értesítés megbízás teljesítéséről), amin a fenti szöveg szerepel, illetve az ügyleten elszámolt nyereség összege és a kalkulált adó (szja). Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő 1.) Több éve 1 millió forint a határ az ingatlan-bérbeadásnál magánszemélyeknél eho megfizetése nélkül, 16 százalék szja megfizetése mellett. KÉRDÉSEM: 2015-ben is 1 millió forint a határ? 2./ Egy házaspár közös vagyonként birtokol 1 lakást + 2 garázst. Magánemberként, lakáskiadásra kiváltott (a házastársak magánszemélyként külön-külön adószámmal, ingatlanbérbeadásra rendelkeznek)1 ingatlant ki lehet-e adni személyenként (férj, feleség), külön 1-1 millió forintos összegért 50-50 százalékos arányú számlázással? Példa: 1 lakás bérbeadása egy kft. részére: 50 000 forint/hó, amit a feleség számlázna (a férj ugyanígy 50 000 forint/hó összeget számlázna le). Fontos: a tulajdoni lapon a lakás külön néven szerepel. Az ingatlannyilvántartásban a férj nevén lévő 2 garázst csak a férj adhatja ki? Vagy a garázsokból egyet a feleség és egy garázst a férj adhat bérbe? (A házastársak 16 éve élnek együtt.) A házaspárnak jelenlegi KÖZÖS VAGYONUK a nevezett ingatlanok! Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő Jól értelmezem-e a törvényt, ha az egyszerűsített foglalkoztatottnak fizetett mentes feletti bér (szja-köteles) után 27 százalékos ehót számolok? Válaszát köszönöm. V. Mária
Evás egyéni vállalkozó vállalkozói bankszámlájáról befektetési jegyet vásárolt több alkalommal. 2014 novemberében eladta őket. Az elszámolás alapján nyereséget realizált, ami után a pénzintézet kamatadót és ehót vont le. Kérdésem: a nyereség evaalap lesz-e? Ha igen, a pénzintézet miért vont le tőle adót és ehót? Duplán kellene adózni utána?
Bár az egészségügyi hozzájárulás mértéke nem nő 2015-től, mégis lesznek, akiknek a különböző háttérszabályok miatt nagyobb összeget kell majd leperkálniuk, mint az idén.
2013-as évben őstermelésből, családi gazdálkodóként származó bevételem meghaladta a 8 millió forintot. Tételes költségelszámolást alkalmazva a keletkezett jövedelem után az éves adóbevalláskor 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót fizettem. Szeretném kérdezni, hogy a fizetett 27 százalék ehót a 2014-es évben elszámolhatom-e költségként?
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk családi járulékkedvezményben részesül. Emellett a cég részére bérbead egy ingatlant. A bérleti dijból 14 százalékos ehót kell levonni a 450 ezer forintos korlátig. Kérdésként merült fel,hogy azt a 7 százalék járulékkedvezményt, amely 7 százalék egészségbiztositási járulék nem lett levonva a béréből a családi kedvezmény miatt, ettől függetlwenül be lehet-e számitani a 450 ezer forintos keretösszegbe, ami az eho felső határa. Mert így tulajdonképpen azt a járulékkedvezményt, amit megkapott családi kedvezmény cimén, el is vesziti a másik oldalon, mert az ehót le kell vonni. Üdvözlettel várom válaszát.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték