Egyesület egész napos konferenciát szervez, és ebédet biztosít a résztvevőknek. Egyesületi tagok ingyenesen vehetnek részt a rendezvényen, nem tagok 6000 forintért. (Az egyesület az ebédet 1200 forintért vásárolja.) Külön kell-e számlázni a részvételi díjat és az étkezést, vagy lehet egy összegben? Kit terhel az adókötelezettség, vagy adómentes reprezentációnak minősül az egyesületnél az így biztosított étkezés? Válaszát előre is köszönöm!
Mikor, és milyen bevallásokat kell benyújtania egy újonnan alakult, illetve egy végelszámolás alá kerülő egyesületnek? – kérdezte két olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyesület hozott egy határozatot a végelszámolásra. Nincs alkalmazottja, nincs vállalkozási bevétele, egyszeres könyvvitelt vezet. Van-e könyvvizsgálati közelzettsége a végelszámoláshoz? Ebben az esetben milyen bevallásokat kell elküldenie a NAV-nak, illetve a végelszámoláshoz kellenek-e nullás igazolások, és kitől? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület alapszabálya 2014. július 28-án kelt. A fővárosi törvényszék végzése 2014. október 17-ei. Adószámot.2014. 12. 29-én kapott. Mikor, és milyen bevallásokat kell beadni az egyesületnek? Az egyesületben a képviseleti jog gyakorlásával megbízott személynek nincs biztosítási jogviszonya. Kötelező-e neki az egyesületben járulékot fizetni? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "A" társaság több egyesülettel közösen népegészségügyi program keretein belül K+F tevékenységet végez. "B" társaság biztosítja "A" társaság részére a gyakorlati hátteret a kutatásokhoz, valamint a termékfejlesztéshez, feladata a kísérlet megszervezése és véleményezése."B" társaság K+F tevékenységét kiszámlázza "A" társaságnak. Az említett tevékenység elszámolása hogyan történik "A" és "B" társaságnál? Az elszámoláshoz milyen dokumentáció szükséges? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy egyesületnek, alapítványnak milyen feltételek megléte esetén kell beszerzési szabályzattal rendelkeznie? Kötelező-e? Illetve mit kell tartalmaznia egy beszerzési szabályzatnak – milyen jogszabály vonatkozik erre? Köszönöm. Barcs Nóra
Tisztelt Szakértő! Van-e valamilyen akadálya, hogy egy gazdasági társaság üzleti kapcsolatba kerüljön egy egyesülettel, 1) ha az egyesület a gazdasági társaságban tagként részt vesz, 2) vagy az egyesület elnöke és az egyik tag személye megegyezik egymással? Kérem legyen szíves tájékoztatni, hogy milyen specifikus szabályok vonatkoznak a fenti üzleti kapcsolatra, esetlegesen a jogszabályok megjelölésével. Köszönöm előre is.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Kérdésem, hogy egy működő sportegyesület, amelynek egyetlen aláírási, képviseleti joggal rendelkező elnöke elhunyt, a változás bírósági bejegyzéséig, hogyan tudja megoldani törvényesen a működését (napi működés, bérek fizetése, adókötelezettség teljesítése, stb.)? Az újonnan megválasztott elnök eljárhat-e a Ptk. álképviselet szabályai szerint, vagy milyen más jogszabályi lehetősége van az egyesületnek? Közreműködését előre is köszönöm.
Az új Polgári törvénykönyvnek az egyesületek vezető tisztségviselőire, a felügyelőbizottságra és az egyesület megszűnésére vonatkozó szabályait foglaltuk össze cikkünkben korábbi írásunk folytatásaként.
Tisztelt Szakértő! Alakult nemrég egy egyesület, amelynek bevétele jelenleg az alapítók alapszabályban meghatározott tagdíjából áll mindössze. Mivel a közhasznúságot csak két év múlva kérhetjük, így nem teljesen világos számomra, hogy adományokat milyen feltételekkel fogadhatunk el. Igazolást még nem állíthatunk ki az adományozó részére, mert nem vagyunk közhasznúak. Ebben az esetben nem adómentes az adomány összege? Átvételkor pedig milyen bizonylatot kell adnunk a befizetőnek? Köszönettel: Papp Renáta
Az új Polgári törvénykönyv szabályozza az egyesületre vonatkozó szabályokat is. Cikkünkben az egyesület alapszabályára, tagsági jogviszony létrejöttére és megszűnésére, valamint a közgyűlésre vonatkozó szabályokat ismertetjük.
Tisztelt Cím! Van egy egyesületünk. Rendszeresen pályázunk és kapunk is néha egy-másfél millió forintot. Ezt év végén be is valljuk. Mi a helyzet, ha számlára kapunk pénzt, például részvételi díj címén? Alkalmazottunk nincs. Alanyi adómentesek vagyunk. Kérdés: a bevallási kötelezettség időszaka megváltozik-e a kiadott számla miatt, vagy csak év végén kell elszámolnunk vele a NAV felé? Válaszukat várva; tisztelettel, Zsigmond Gábor
Tisztelt Szakértő! Cégünk különböző rendezvényekre belépőjegyek értékesítésével foglalkozik. Az eladott jegyek után közvetítői jutalékot számítunk fel megbízóink felé. A belépőjegyeknek mindig előre meghatározott fix ára van, attól eltérni nem lehet. Egy megbízónkkal kapcsolatban merült fel elszámolási vitánk, amelyben szeretnénk állásfoglalást kérni. A megbízónk egy alanyi adómentes egyesület, a rendezvényre pedig – amit az egyesület szervez – 1000 forintba kerül egy jegy, ami bruttó ár. Mi teljesítettük a szerződésben foglalt kötelezettségünket, ami szerint értékesítettük bruttó 1000 forintért (787 forint+áfa) a jegyeket, viszont mi áfaalanyok vagyunk, és ebből adódik a probléma. Az eladott jegyeket az alanyi adómentes egyesület nekünk 1000 forintért számlázta le, azzal az indokkal, hogy ennyi az ára, és mivel mi nem adhatjuk drágábban, ezért gyakorlatilag "elbuktuk" az áfát. A szerződésünk sajnos nem tér ki a jegyek eladási árára, csak a közvetítői jutalék elszámolására. Kérdésem, hogy jogszerű és szabályos-e ez az elszámolási mód? Válaszát előre is köszönöm!
Általam könyvelt idén létrejött egyesület vállalkozási tevékenységet nem végez. Az egyesület elnöksége 3 tagból áll, egy elnök és két alelnök. Kérdésem lenne, hogy az egyesület esetében van-e társadalombiztosításhoz kötött járulékfizetési kötelezettsége a vezetőségnek? Kell-e bármilyen minimum járulékot fizetni, hasonlóan a kft. vagy a bt. tagjaihoz. Jelenleg alkalmazott nincs, kell-e havi 1408-as bevallást küldeni? Köszönettel Juhász Gyuláné
Tisztelt Szakértők! Alanyi adómentes sportegyesület az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményt üzemeltet, hasznosít. A létesítmény vizes blokk felújításához 30 százalék önrész mellett tao-támogatást nyert el. A beruházás megvalósult, bruttó értéken került be a könyvekbe, az egyesület a levonható áfát nem igényelte vissza. Idegen tulajdonon végzett beruházásként aktiválta a létesítményt. A kapott támogatást időbelileg elhatárolta, halasztott bevételként tartja nyilván, és az elszámolt értékcsökkenés összegével oldja fel. Térítés nélkül az önkormányzatnak kell átadni. Kérdésünk az, hogyan kell kezelni a térítés nélküli átadást, kell-e számlát kiállítani az átadásról, áfafizetési kötelezettség keletkezik-e az egyesületnél, illetve ez vállalkozási tevékenységből származó bevételnek minősül-e? Köszönöm szíves tájékoztatásukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték