EUB-döntés: az uniós migráns munkavállaló édesanyja igényelhet szociális ellátást

Megosztás Tetszik

Az uniós polgár munkavállaló eltartott egyenesági felmenője közvetett kedvezményezettje az e munkavállalót megillető egyenlő bánásmódnak. Ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az ilyen egyenesági felmenőtől megtagadják a szociális ellátás nyújtását, olvasható az Európai Bíróság honlapján.

A román állampolgárságú anya 2017-ben Írországba költözött a lányához. A lány Írországban tartózkodik és dolgozik, román és ír állampolgársággal rendelkezik. Anyja így 2017 óta az uniós polgár munkavállaló eltartott egyenesági felmenőjeként jogszerűen Írországban tartózkodik. 2017 folyamán az anya egészségi állapota ízületi gyulladás miatt megromlott. Következésképpen az ír jog alapján rokkantsági nyugdíj iránti kérelmet nyújtott be. E kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy ha e nyugdíjat megadják számára, az anya már nem a lánya eltartottja lenne, hanem indokolatlan teherré válna az ír szociális segítségnyújtási rendszerre, és ezáltal elveszítené tartózkodási jogát. Egy ír bíró azt kérdezte az EU Bíróságától, hogy az ilyen megtagadás ellentétes-e az uniós joggal.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) megállapította, hogy az uniós joggal ellentétes az olyan szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a szociális segítségnyújtási ellátás nyújtását az uniós polgár munkavállaló eltartott egyenesági felmenőjétől megtagadják, vagy akár visszavonják a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát azzal az indokkal, hogy az ellátás nyújtása azzal a következménnyel járna, hogy e családtag már nem e migráns munkavállaló eltartottja, és így indokolatlan teherré válik a szociális segítségnyújtási rendszerre.

Az egyenesági felmenő, amennyiben az uniós polgár munkavállaló eltartottja, az e munkavállalót megillető egyenlő bánásmód közvetett kedvezményezettje. Ha ezen egyenesági felmenőnek nem biztosítanak olyan szociális segítségnyújtási ellátást, amely a migráns munkavállaló számára „szociális kedvezménynek” minősül, akkor ez a migráns munkavállalóval szembeni egyenlő bánásmód megsértését eredményezné. Az „eltartott” felmenői minőséget nem érintheti a fogadó tagállamban nyújtott szociális segítségnyújtási ellátás. Ellenkező esetben az ilyen ellátás nyújtása az érintettet megfoszthatná az eltartott családtagi minőségétől, és következésképpen igazolhatná ezen ellátás visszavonását, sőt tartózkodási jogának elvesztését. Egy ilyen megoldás gyakorlatilag megakadályozná, hogy ez az eltartott családtag ezt az ellátást igényelje.

Tekintettel arra, hogy a migráns munkavállaló a keresőtevékenysége keretében adót fizet a fogadó tagállamnak, hozzájárul e tagállam szociális politikájának finanszírozásához. Annak előnyeit tehát ugyanolyan feltételek mellett kell élveznie, mint a belföldi munkavállalóknak. Következésképpen a fogadó tagállam számára indokolatlan pénzügyi teher elkerülésének célja nem igazolhatja a migráns munkavállalók és a belföldi munkavállalók közötti eltérő bánásmódot.