Egyéni vállalkozó, aki előzőleg bejelentette az MNB-árfolyam használatát, az euróban vezetett bankszámláján a bankköltséget, kamatot a terhelés napján lévő MNB-árfolyamon számítja át és könyveli, vagy választhatja, hogy a megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyammal könyveli a tárgyhónapban felmerült összes ilyen kiadását? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem kiegészítő tevékenységű, alanyi mentes egyéni vállalkozó. Fő tevékenysége: férfi, női, gyermekfodrászat. Van egy szépségszalonja, aminek 50-50 százalékban tulajdonosa a férjével. Almérők nincsenek felszerelve. A kérdésem, hogy el lehet-e számolni azon közüzemi költségeket egészben vagy részben, amelyek a férje nevére szólnak, és nem a vállalkozóéra? Válaszukat előre is köszönöm.
A.) Főállású egyéni vállalkozónak nincs vállalkozói kivétje, havonta megfizeti a kötelező adókat és járulékokat a garantált bérminimum után: 112,5 százalékos alapra a 27 százalék szociális hozzájárulást, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 150 százalékos alapra az egészségbiztosítási (4+3 százalékos) és a munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalékos). Az szja-törvény 11. melléklet IV. (Költségként figyelembe nem vehető kiadások), 9. pont: "(Tbj.) rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék". Jól értelmezem, hogy a 10 százaléknyi nyugdíjjárulékot, valamint a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot nem számolhatja el költségként? Csak a megfizetett 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot és a 27 százalék szociális hozzájárulási adót tudja költségként elszámolni? B.) Ha viszont a garantált bérminimummal megegyező (bruttó) vállalkozói kivétje van havonta, akkor – mivel a vállalkozói kivét elismert költség – gyakorlatilag az összes adó/járulék megjelenik nála költségként?
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbi kérdésben. Egyéni vállalkozó 2014. december hónapban bankból elutalt 25 ezer forint tagdíjat, amit 2014. évben költségként elszámoltunk, elkészítettük a 2014. évi szja-bevallását. A tagdíjról a számla megérkezett 2015. évben, a számlán a kelte, teljesítés ideje, fizetési határidő 2015. év február hó. Mi a teendő ebben az esetben 2014., illetve 2015. évben? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy mezei leltár készítése az őstermelőknél és egyéni vállalkozóknál is szükséges? Köszönettel: Tóthné
Az adózótól pénz és vagyon mellett adótartozás és adóügyek intézése is örökölhető. Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) foglalta össze a tudnivalókat.
Munkaviszony (heti 36 órát elérő) mellett egyéni vállalkozó 03. 31-én munkaviszonya megszűnt, és 04. 01-től szünetel a vállalkozása. Most várja, hogy 40 év szolgálati idővel nyugdíjba mehessen, határozat még nincs. Jól gondolom, hogy ebben az esetben egyéni vállalkozóként szünetel? Valamint, ha letelik a 45 nap, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége, vagyis kell-e fizetnie a határozatig?
A kata, mint adózási mód választásával kapcsolatosan merült fel az alábbi kérdés: Egy kisadózó egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását. Néhány hónap elteltével úgy alakul, hogy újból kiváltja a vállalkozói igazolványt, újból vállalkozóvá válik, teljesen új adószámon, új adóalany lesz. Ebben az új vállalkozásában választhatja-e a kisadózók tételes adóját, mint adózási formát? Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként megfelelek a feltételeknek, mely szerint szochokedvezményre lennék jogosult. Ugyanakkor úgy tájékoztattak, hogy ez a kedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, ha az egyéni vállalkozó a jövedelmét a vállalkozásból kiveszi, és nem csak a járulékot fizeti. Mi a helyes ebben az esetben?
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységét 2014 szeptemberében megszüntette. A tevékenység megszűnéséig azonban a bevételeinek csak minimális része érkezett meg számlájára. Nagy része utána, sőt, az utolsó számláját 2015-ben egyenlítették ki. Kérdésem az lenne, hogy a tevékenység megszűnése után megérkezett bevételeket önálló tevékenységből származó jövedelmeként kell-e kezelnem, és vele szemben milyen költségátalányt alkalmazhatok (10 százalék vagy tételes)? Valamint, hogy a 2015-ben megérkezett bevétel melyik adóév bevétele/jövedelme lesz? Segítségét megköszönöm. Fazekasné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tulajdonában lévő gépjármű balesetével kapcsolatban a balesetet okozó gépjármű biztosítója elmaradt haszonnal kapcsolatos kártérítést adott. Az szja-törvény 10. melléklet I. 9. pontja szerint bevétel: a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget. A gépjármű használhatatlansága miatti elmaradt haszon biztosító általi megtérítése – kártérítés címén – tehát bevételként kerül elszámolásra a tényleges pénzügyi teljesítéskor, és ekként adózik is ezután az egyéni vállalkozó. Kérdésem, hogy fentieket jól gondoljuk-e, illetve a biztosító kártérítésével kapcsolatban az áfatörvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak kell-e áfás számlát kiállítani, tehát az elmaradt haszon biztosító általi megtérítése áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak nincs saját tulajdonában személygépkocsi. A személygépkocsi, amit használ, a vele egy háztartásban élő szülője tulajdonában van. Ebben az esetben számolhat el a vállalkozásával kapcsolatban kiküldetési rendelvény alapján gépkocsi-használati költséget?
A korábban megválaszolt kérdés nyomán (Egyéni vállalkozó – osztalék könyvelése) Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozó esetén osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás elszámolható költségként? Én úgy tudom, igen. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkenti adóalap-kedvezményekkel, az így megkapott osztalékalap után fizeti az osztalékadót és az ehót. Kérdésem, hogy az adók megfizetése után a vállalkozó kiveheti-e, felhasználhatja-e magáncélra az adózás utáni jövedelmét, vagy csak az osztalékalapot? Azért merült fel bennem a kérdés, mert nemrég jövedelemigazolást kértem ki egyéni vállalkozóra az adóhivataltól, és az adott évi jövedelemként a vállalkozói kivéten túl az osztalékalap szerepelt csak... Előre is köszönöm. Ü. Horváth Veronika
Tisztelt Adózóna! Abban szeretnék megerősítést kérni, hogy ha egy ez évben kezdő, nem főállású egyéni vállalkozó az átalányadózást választotta, azt a 2015-ös szja bevallásakor megváltoztathatja-e, tehát a vállalkozói szja szerint vallaná be az adóit a 2015. évre, vagy köteles már tartani magát erre az évre az átalányadózáshoz? Milyen más módja lehet annak, hogy kikerüljön az átalányadózás alól még erre az évre? Válaszát előre is köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték