Tisztelt Szakértő! Egy betéti társasági beltagja a férj, kültag a feleség. Mindketten öregségi nyugdíjasok.A társaság műsorszervezéssel foglalkozik. A feleség szeretne besegíteni a tevékenységbe, átvállalna egy részfeladatot. Erre szeretné kiváltani az egyéni vállalkozást mint katás. Van-e erre lehetőség? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Ismerősöm egyéni vállalkozóként 19 évvel ezelőtt áfásan vásárolt egy üzlethelyiséget. Akkor felújította, áfáját visszaigényelte. Most nyugdíjas átalányadós egyéni vállalkozóként dolgozik és eladná az üzlethelyiségét. Ha tehát eladja az üzlethelyiséget egyéni vállalkozóként kell eladnia. Itt is levonható a szerzéskori érték és egyéb számlával igazolható költségek, továbbá a felújítás költsége az eladási árból? A maradék összeg 25 százaléka lenne a jövedelem, nyugdíjas egyéni vállalkozóként. Ezután kellene neki 16% szja-t és 10% nyjárulékot fizetni, ha jól olvastam a szabályokat (például a NAV 09-es füzet 7.2.pont gazdaságii tev.fogalma és a NAV 2. sz.füzetének 1.4 pontja az ingatlanátruházásról önálló tevékenység keretében). Jól gondolom-e ezeket, továbbá az eladáskor kell-e áfát felszámítani? Kérem mielőbbi válaszukat! Köszönettel: Kerékjártóné
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérem válaszukat, hogy egy személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a székhelyéhez tartozó közüzemi díjak (víz, gáz, villany stb.) díj hány százalékát számolhatja el maximum az egyéni vállalkozásában, ha a székhely ingatlan a magánszemély tulajdonában van (nincs a vállalkozásban). A vállalkozó ebben az ingatlanban lakik, és vállalkozói tevékenységet is végez ott, ékszereket javít. A székhely címen lévő ingatlan társasházban található. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy a közös költség hány százaléka számolható el, ha egyáltalán elszámolható költségnek minősül? Az szja törvényben csak az Internetre vonatkozóan látok konkrét 50 százalékos elszámolhatósági hányadot. Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha kft. tag, ügyvezető, aki személyesen nem közreműködik a cég munkájában, egyéni vállalkozást alapít, amelyet főfoglalkozásként működtet, tehát ott fizeti meg a kötelező járulékokat maga után, milyen jogviszonyba kell átjelenteni a kft.-ben? Eddig munkaviszonyban személyesen is közreműködött. Megbízási jogviszonyba kell átjelenteni? Vagy társas vállalkozó egyéni vállalkozás mellett? Másik esetben amikor valaki csak ügyvezető egy kft.-ben, de egy másik cégben fizeti meg maga után a járulékokat és a másik cégben is dolgozik, akkor ahol csak ügyvezető, a jogviszonya társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett? Köszönöm a választ! Neumanné Szilvia
Tisztelt Szakértő! Orvos egyéni vállalkozó tagdíjat fizet több orvosi egyesületbe is. Az lenne a kérdésem, hogy ezek a tagdíjak elszámolhatók-e költségként, mert nem tudom, hogy az szja törvény 11. sz. melléklet IV. rész 5. pontját hogyan kell értelmezni? E szerint, nem elszámolhatók a tagdíjak, ha törvény másként nem rendelkezik. Ez általánosságban minden tagdíjra igaz? Mi lehet ennek a magyarázata? Köszönöm a válaszát.
Egyéni vállalkozó, aki előzőleg bejelentette az MNB-árfolyam használatát, az euróban vezetett bankszámláján a bankköltséget, kamatot a terhelés napján lévő MNB-árfolyamon számítja át és könyveli, vagy választhatja, hogy a megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyammal könyveli a tárgyhónapban felmerült összes ilyen kiadását? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem kiegészítő tevékenységű, alanyi mentes egyéni vállalkozó. Fő tevékenysége: férfi, női, gyermekfodrászat. Van egy szépségszalonja, aminek 50-50 százalékban tulajdonosa a férjével. Almérők nincsenek felszerelve. A kérdésem, hogy el lehet-e számolni azon közüzemi költségeket egészben vagy részben, amelyek a férje nevére szólnak, és nem a vállalkozóéra? Válaszukat előre is köszönöm.
A.) Főállású egyéni vállalkozónak nincs vállalkozói kivétje, havonta megfizeti a kötelező adókat és járulékokat a garantált bérminimum után: 112,5 százalékos alapra a 27 százalék szociális hozzájárulást, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 150 százalékos alapra az egészségbiztosítási (4+3 százalékos) és a munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalékos). Az szja-törvény 11. melléklet IV. (Költségként figyelembe nem vehető kiadások), 9. pont: "(Tbj.) rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék". Jól értelmezem, hogy a 10 százaléknyi nyugdíjjárulékot, valamint a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot nem számolhatja el költségként? Csak a megfizetett 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot és a 27 százalék szociális hozzájárulási adót tudja költségként elszámolni? B.) Ha viszont a garantált bérminimummal megegyező (bruttó) vállalkozói kivétje van havonta, akkor – mivel a vállalkozói kivét elismert költség – gyakorlatilag az összes adó/járulék megjelenik nála költségként?
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbi kérdésben. Egyéni vállalkozó 2014. december hónapban bankból elutalt 25 ezer forint tagdíjat, amit 2014. évben költségként elszámoltunk, elkészítettük a 2014. évi szja-bevallását. A tagdíjról a számla megérkezett 2015. évben, a számlán a kelte, teljesítés ideje, fizetési határidő 2015. év február hó. Mi a teendő ebben az esetben 2014., illetve 2015. évben? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy mezei leltár készítése az őstermelőknél és egyéni vállalkozóknál is szükséges? Köszönettel: Tóthné
Az adózótól pénz és vagyon mellett adótartozás és adóügyek intézése is örökölhető. Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) foglalta össze a tudnivalókat.
Munkaviszony (heti 36 órát elérő) mellett egyéni vállalkozó 03. 31-én munkaviszonya megszűnt, és 04. 01-től szünetel a vállalkozása. Most várja, hogy 40 év szolgálati idővel nyugdíjba mehessen, határozat még nincs. Jól gondolom, hogy ebben az esetben egyéni vállalkozóként szünetel? Valamint, ha letelik a 45 nap, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége, vagyis kell-e fizetnie a határozatig?
A kata, mint adózási mód választásával kapcsolatosan merült fel az alábbi kérdés: Egy kisadózó egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását. Néhány hónap elteltével úgy alakul, hogy újból kiváltja a vállalkozói igazolványt, újból vállalkozóvá válik, teljesen új adószámon, új adóalany lesz. Ebben az új vállalkozásában választhatja-e a kisadózók tételes adóját, mint adózási formát? Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként megfelelek a feltételeknek, mely szerint szochokedvezményre lennék jogosult. Ugyanakkor úgy tájékoztattak, hogy ez a kedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, ha az egyéni vállalkozó a jövedelmét a vállalkozásból kiveszi, és nem csak a járulékot fizeti. Mi a helyes ebben az esetben?
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységét 2014 szeptemberében megszüntette. A tevékenység megszűnéséig azonban a bevételeinek csak minimális része érkezett meg számlájára. Nagy része utána, sőt, az utolsó számláját 2015-ben egyenlítették ki. Kérdésem az lenne, hogy a tevékenység megszűnése után megérkezett bevételeket önálló tevékenységből származó jövedelmeként kell-e kezelnem, és vele szemben milyen költségátalányt alkalmazhatok (10 százalék vagy tételes)? Valamint, hogy a 2015-ben megérkezett bevétel melyik adóév bevétele/jövedelme lesz? Segítségét megköszönöm. Fazekasné
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték