adozona.hu
Egyéni vállalkozóból egyéni cég. Teendők, költségek
//adozona.hu/altalanos/Egyeni_vallalkozobol_egyeni_ceg_Teendok_kol_2O5EGC
Egyéni vállalkozóból egyéni cég. Teendők, költségek
Egyéni vállalkozás helyett egyéni céget, a későbbiekben ebből átalakult kft.-t szeretne működtetni olvasónk. A teendőkkel, ráfordításokkal kapcsolatos kérdéseire Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
„Egyéni vállalkozó egyéni céggé szeretne alakulni, majd bejegyzés után pedig kft.-vé. Az egyéni vállalkozó részéről hogyan történnek ennek a folyamatnak a számviteli és az adózási háttérmunkái és ráfordításai?” – kérdezte olvasónk.
Sinka Júlia mindenek előtt arra figyelmeztetett, hogy az egyéni vállalkozó nem átalakul egyéni céggé, hanem alapítja azt – és ez fontos különbség, például az illetékfizetés kapcsán is. Így például, ha a volt egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozás tulajdonát képező gépjárművet, ingatlant visz be az egyéni cégbe, akkor visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.
Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén elvégzendő feladatokat az szja törvény 49/A §-ának (2)-(6) bekezdései részletezik.
Azaz az egyéni cég bejegyzéséről szóló határozat jogerőre emelkedését megelőző nappal az egyéni vállalkozó
- leltárt készít,
- összeállít egy tételes kimutatást a követelésekről, a tárgyi eszközök nettó értékéről, az immateriális jószágokról,
- e nyilvántartásban meg kell jelölnie azokat a vagyonelemeket, amelyeket nem pénzbeli hozzájárulásként (apport) bevisz majd az egyéni cégbe. Ezekkel kapcsolatban azt az értéket is jelölni kell a nyilvántartásban, amilyen értéken az egyéni cég alapító okiratában azokat figyelembe vették,
- a fentiek miatti adókötelezettségét megállapítja.
Az adókötelezettségnek az egyéni vállalkozás megszüntetésére irányadó (szja törvény 10. számú mellékelte II. rész) szerinti megállapításakor az alábbiakat kell még figyelembe vennie az egyéni vállalkozónak.
Az egyéni vállalkozás vagyonából az egyéni cégbe apportként átvitt eszköz (ideértve az immateriális javakat is) alapító okiratban elfogadott értéke az egyéni vállalkozó bevételének, míg az érintett eszközök nettó (értékcsökkenési leírással még el nem számolt) értéke költségként vehető figyelembe.
Ez azt jelenti, hogy ha az apportként átadott vagyonnal szemben még nem – vagy nem teljes egészében – elszámolt költséget, mondjuk még tart az értékcsökkenési leírás, és az alapító okiratba ezen a nyilvántartás szerinti értéken kerül, akkor végeredményben adózás nélkül adható át az érintett eszköz apportként. Ha az apportként átadott vagyon készlet, és annak költségeit már elszámolta az egyéni vállalkozó, akkor azt adóköteles bevételként kell számításba venni.
Azon követelések (például vevőkkel szemben) esetében, amelyeket az egyéni cégbe apportként nem vitt be az egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás megszűnését követően, de még a megszűnés adóévéről szóló bevallás benyújtásáig befolyt bevételt a megszűnés adóévében megszerzett egyéni vállalkozói bevételként kell számításba venni.
Fontos, hogy amennyiben a megszüntetett egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásokat (például szállítói követelések) az egyéni cég fizeti ki, az a volt egyéni vállalkozó (magánszemély) számára nem jelent adóköteles bevételt, feltéve, hogy a szóban forgó kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét.
Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége alatt képzett fejlesztési tartalékot tart nyilván, foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, az egyéni cégbe átadott eszközeihez kapcsolódóan kisvállalkozói kedvezményt érvényesített, azokat – az előírt nyilvántartási kötelezettség teljesítése mellett – „tovább viheti”(Tao törvény 16. § (16) bek.), azaz e vonatkozásban nem kell az egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.
Az egyéni cégbe fentiek szerint bevitt eszközöket általában nem terheli áfafizetési kötelezettség az áfatörvény 17–18. §-ai alapján, mert az áfatörvény az egyéni vállalkozó által történő egyénicég-alapítást jogutódlással történő megszűnésnek tekinti.
Az egyéni vállalkozó kötelezettsége közvetlenül nem vihető be az egyéni cégbe. Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel (2009. évi CXV. törvény 27. § (3) bekezdése).
Az egyéni cég jogerős bejegyzésével automatikusan törlik az egyéni vállalkozást. A megszűnt egyéni vállalkozás megszűnéskori, soron kívüli bevallásokat tesz (01, 08, 58, 65), kivéve az éves személyi jövedelemadó (53-as SZJA) bevallást, amelyet a szokásos éves bevallásként kell beküldenie és az esetlegesen keletkező – a fentebb vázoltak szerint számított – személyi jövedelemadó összegére 3 éves törlesztést is választhat.
Az egyéni cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre (a közzétételi díj és az eljárási illeték 22 ezer forint, és ügyvédi költséggel is számolni kell). Könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvitelre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.
Az egyéni cég átalakulhat kft.-vé, de sajnos nem a társasági adóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében, így visszterhes vagyonátruházási illeték fizetése mellett (Itv. 26. § (1) bekezdés g) pontja).
Ugyanis a Tao tv. 4. § 23/a pontja határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül kedvezményezett átalakulásnak. Mivel a kedvezményezett átalakulás definíciója tartalmazza, hogy az csak olyan ügylet lehet, melyben kizárólag társaság (Tao tv. 4. § 32/a pont) vesz részt – az egyéni cég pedig nem minősül társaságnak a Tao tv. alkalmazásában –, ezért erre a jogügyletre az Itv. mentességi szabálya nem vonatkozik. (Fontos, hogy az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása a fentiek értelmében kedvezményezett részesedéscserének sem minősül, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti mentesség szintén nem állapítható meg.)
Az átalakuláshoz vagyonmérleg – és vagyonleltár-tervezetet kell készíteni,ezeket pedig könyvvizsgálónak kell ellenőriznie.
Az egyéni cég vagyona átértékelhető, a vagyonátértékelésből adódó pozitív különbözet után társaságiadó-fizetési kötelezettsége lesz a cégnek az átalakulás megtörténte után.
A cégbírósági bejegyzést követően, az átalakulás napjával végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készítenie az egyéni cégnek is és az átalakulással létrejött kft.-nek is, amelyeket ugyancsak ellenőriztetni kell könyvvizsgálóval.
A vagyonmérleg-tervezetek, a végleges vagyonmérlegek elkészítése során az Szt. 136-141. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni.
Az adózás kapcsán
- társasági adóalapot növeli az egyéni cégnél – vagyonértékelés esetén – az összevont átértékelési különbözet, ha az pozitív előjelű,
- a társasági adóalapot módosítani kell a kft.-nél a Tao törvény 16. §-ának (2) bekezdésében, 17. §-ának (7)–(9) bekezdéseiben felsorolt esetekben,
- soron kívüli adóbevallást kell adnia 30 napon belül minden adónemet illetően az egyéni cégnek, a kft.-nek társaságiadó-előleget kell bevallania,
- felmerülhet a vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettség is.
Az átalakulás közzétételi díja és az eljárási illeték 65 ezer forint, a könyvvizsgáló díjazása több százezres nagyságrendű költséget jelent, ügyvédi költséggel is számolni kell, továbbá a kft. minimális alaptőkéjének megfelelő összeget, eszközöket is biztosítani kell.
Hozzászólások (0)