Nyugdíjas tulajdonos tag: tévhitek az egészségügyi szolgáltatási járulékról

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

2019.08.30., 06:15 Frissítve: 2019.08.29., 22:01 1

Tetszik

A kérdéseket témájuk szerint csoportosítva jól kirajzolódnak olyan „örökzöld” területek, amelyek folyamatos bizonytalanságot jelentenek a jogalkalmazók egy részének. E körbe tartozik a nyugdíjas tulajdonos tag egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége is, ami – noha a jogszabályok által rendezett – gyakran problémaként vetődik fel.

Nos, ha a fizetni vagy nem fizetni dilemmájával szembesülünk, akkor elsődlegesen – ahogy valamennyi járulékfizetési kötelezettséget érintő kérdésnél – a jogviszonyt kell tisztáznunk. Hiszen az egyértelmű, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az után tagja után kell a társaságnak fizetnie, aki (kiegészítő tevékenységű) társas vállalkozónak minősül.

A társadalombiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § d) pontja értelmében

az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja és az egyéni cég tagja mindig társas vállalkozó,
a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, abban az esetben a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
míg a bt., kft., kkt., a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja abban az esetben, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen tovább esetekben keletkezik tb-fizetési kötelezettség, illetve mikor kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt 2019. 08 30., 18:56

Kiváló cikk. Főleg a táblázat nagyon hasznos. Azt még meg lehetett volna írni, hogy a munkaviszony esetén nincs alsó határa a munkaidőnek. Ez főleg a nyugdíjas tag "üres" cége esetén hasznos, hiszen havi 350 Ft munkabére is lehet és önmagát is megmunkáltathatja.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.