Tisztelt Szakértő! Vendéglátó bt. munkavállalói fizetés nélküli szabadságra kerültek 2020.04.10. napjától. A munkáltató magára vállalta ez időtől az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen bejelentéseket kell tenni a NAV felé? Elegendő a 1041-es, és majd a 08-as? Köszönettel
Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.
Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a kérdésben adott válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_20_Allasido_fizetes_nelkuli_szabadsa_xle), amelyet ezúton is köszönök, lenne még felmerült kérdés: - Fizetés nélküli szabadság kérdése rendben van annyi, hogy magát a tényt gondolom a T1041-en továbbra is jelenteni kell, attól függően, hogy a 08-ba vélhetően valljuk? - Állásidő esetében is kell a T1041-en jelenteni? - Állásidő esetében a május 01-jétől érvényes szabály a munkáltató átvállalására nem vonatkozik? Ha nem, akkor ebben az esetben a T1011 nyomtatványon tudja továbbra is csak átvállalni a munkáltató ez egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését? Vagy ebben az esetben automatikusan a munkáltatót terheli? Hogyan dokumentálom szabályosan a NAV felé? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 140/2020. kormányrendelet szerint a munkáltatóknak kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Abban az esetben, ha a nyugdíjas munkavállaló kapott fizetés nélküli szabadságot, vagy esetleg a munkavállaló közben gyesben részesül (munkája mellett), ebben az esetben is meg kell fizetni a 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk kisgyermekes édesanya, aki fizetés nélküli szabadsággal tudja megoldani a gyermekei felügyeletét. Ez 5-10 munkanap havonta. 2020. május 1. után a munkáltatónak kell bevallani és megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt csak abban az esetben kell, ha teljes hónapot lenne fizetés nélküli szabadságon? Vagy arányosítani kell, és úgy megfizetni? És mi a helyzet, ha már áprilisban is vesz ki fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkavállalónak kell megfizetni a járulékot, ha egyáltalán szükséges? Mert munkabért kap, csak nem egész havit, ami után levonjuk és bevalljuk a járulékokat, adókat. Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! A jogszabály szerint 2020. május 1-től a munkáltatónak kell megfizetni a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a havi 7710 forintot. Mi van abban az esetben, amikor nem a munkáltató küldi fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóját – és ilyen nagyon sok van –, hanem a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabit, mert "nem hajlandó dolgozni ebben a vírusos időben", ezt idéztem több munkavállalótól. Szerintem ebben az esetben továbbra is a munkavállaló kötelessége a járulék megfizetése, de ez az én véleményem. Erre a kérdésemre szeretnék választ kapni, mivel nagyon sokan keresnek meg ezzel a problémával, hogy nekem mi a véleményem. Tisztelettel: Handlné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy arra a fizetés nélküli szabadságra a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a veszélyhelyzet idején (2020. május 1-től), ha a fizetés nélküli szabadságra nem a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor? Cégünk termelését és tevékenységét változatlanul folytatja, munkavállalónkat teljes munkaidőben, teljes bérrel foglalkoztatjuk. Néhány kollegánk személyes, illetve családi okból igényelt hosszabb-rövidebb fizetetlen szabadságot, mert például a gyermekük felügyeletét nem tudták megoldani. Tehát nem a munkáltató küldte el fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóit, erre az ő kérésük alapján került sor. Ilyenkor is a munkáltatót terheli a bejelentési és befizetési kötelezettség? Köszönöm.
A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult – szögezi le a 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet.
A kormány a koronavírus-járvánnyal összefüggésben döntött a beszámolók és adóbevallások elhalasztásáról, a kártyás vásárlás lehetőségének szélesítéséről, áfakönnyítésről és a SZÉP-kártyára adható összegek emeléséről is – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.
Tisztelt Adózóna! Egy kkt. nyugdíjas tagjának, aki a cégbíróságon jegyzett ügyvezető, kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! 2020. januárban végzős egyetemista hallgatói jogviszonya március 31-én szűnik meg. Passzív jogon további 45 napig még fennáll az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága. A kérdésem az lenne, hogy ha az előbb említett személy 2020 márciusában munkaviszonyt létesített, de sajnos a koronavírus-járvány miatt csak egy hónapig állt munkaviszonyban, mert elbocsátották, akkor meddig érvényes az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, illetve mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas kft.-tulajdonos ügyvezetőnek egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (2020.01.01-én kezdődött) kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Köszönettel: GG
A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
A mai bejelentés szerint "további 81 ezer kisvállalkozó június 30-áig kata-mentes lesz (főleg a szolgáltató szektorban: fodrászat, szépségápolás, üvegezés, festés, villanyszerelés, egyéb humán-egészségügyi szolgáltatás, előadóművészet, víz- gáz-, fűtésszerelés, padlóburkolás, járóbeteg-ellátás, testedzési és egyéb sporttevékenység-szolgáltatás)" Ezen bejelentéssel kapcsolatban kérdezem, hogyan lesz biztositása ezeknek a katás egyéni vállalkozóknak? Kell-e nekik fizetni a 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot a kata nem-fizetésének idejére? Hogyan alakul azoknak az egyéni vállalkozóknak az adózása, akik pl. fodrász, kozmetikus tevékenységet végeznek és átalányadózók? Nekik minden járulékot kell fizetniük a garantált bérminimum után annak ellenére, hogy nem tudnak dolgozni, igy nincs bevételük sem? Továbbá hogyan alakul a Kata-s egyéni vállalkozók bevételi korlátja (a 12 millió Ft-os alanyi adómentességet figyelembe véve). A törvény szerint annyiszor 1 millió forint lehet, ahány hónapra megfizeti a KATA-t a vállalkozó.
2019-ben átalányadozó őstermelőnek a tevékenységében nem volt árbevétele, de kapott földre és állatokra támogatást, összesen 750 ezer forintot. A támogatással szemben nem kell elszámolnia. A támogatás adóköteles-e? Mivel nincs egyéb jövedelme 2020-ban, mi lesz az 58-as bevallásában? Nem biztositott őstermelő, nincs járulékalapja. Ebben az esetben be kell jelenteni egészségügyi szolgáltatási járulék alá?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték