85 találat a(z) egészségügyi szolgáltatás cimkére

Cikk

A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi általános áfaszabályok szerint adózó cég harmadik országból vesz igénybe szolgáltatást. A cég egészségügyi szolgáltatást nyújt partnereinek úgy, hogy ehhez szolgáltatást vesz igénybe harmadik országból, teszteket küldi ki kiértékelésre, mely a tumorok kiújulásának korai felismerését segíti. Az elvégzett szolgáltatást a harmadik országbeli cég szolgáltatásként számlázza le. A belföldi vevőknek közérdekű jellegre való tekintettel adómentes szolgáltatást számlázunk. Kérdés: a harmadik országból befogadott szolgáltatás értékét kell-e az áfabevallásban szerepeltetni, vagy pedig szintén egészségügyi szolgáltatásként tárgyi mentesként kezelhetjük-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány adományoz egy egészségügyi szolgáltató, de nem nonprofit kft. részére pénzeszközt. Az adományt megállapodásuk alapján kizárólagosan egy egészségügyi célokat szolgáló berendezés vásárlására fordíthatja a kft.. Az adomány fejében vállalnia kell ingyenesen a berendezéssel különféle egészségügyi vizsgálatokat. Kérdéseim: az alapítványnak van-e bármely adózási kötelezettsége az adománya után? A kft. a gép beszerzése után levonhatja-e az áfát?Az adomány, mint bevétel után kell-e társasági adót vagy egyéb adót fizetnie a kft.-nek? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság több, más jellegű tevékenység mellett egészségügyi szolgáltatásokat is nyújt. Ez utóbbi ellenértékét részben az igénybevevő magánszemélyek fizetik meg, amely összeget beütnek a pénztárgépbe adómentes bevételként. Ezt egészíti ki a NEAK a gazdasági társaság által benyújtott elszámolás alapján, tehát kvázi ez is árbevételnek minősül. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget ki kell-e számlázni a NEAK felé, és amennyiben igen, milyen teljesítési dátummal? Ha pedig nem, úgy szükséges-e szerepeltetni az áfabevallásban az elszámolási bizonylat alapján? Köszönöm megtisztelő válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Havi áfabevalló társas vállalkozás évek óta malomipari termékek gyártásával, illetve vendéglátással foglalkozik, amely tevékenységekből származó árbevétele után áfafizetésére kötelezett. Előző év szeptemberében új tevékenységként olyan egészségügyi szolgáltatásokat kezdett el nyújtani, amelyből áfás és adómentes bevétele egyaránt származik, azonban ezek aránya egyelőre nagyon elenyésző a teljes árbevételen belül (kb. 1-2 százalék). Az új tevékenység megkezdése előtt több, nagyobb értékű eszközt is beszerzett, amelyeket kizárólag ehhez az új szolgáltatáshoz használ, azonban ezek áfalevonása tekintetében nem alkalmazható a tételes elkülönítés szabálya, ugyanis mindkét típusú egészségügyi szolgáltatás (áfás és mentes árbevételt eredményező) nyújtása során használja őket. Amennyiben az áfatörvény 5. számú melléklete szerint, göngyölítéses módszerrel (szeptember-december időszakra) kiszámoljuk az arányszámot, akkor mind a 4 hónap vonatkozásában azt az eredményt kapjuk, hogy az áfa összege teljes egészében levonásba helyezhető ezen eszközök tekintetében is. Ennek oka, mint korábban említettem az, hogy a régi tevékenységekből származik az árbevétel kb. 98 százaléka. Helyesen járunk-e el akkor, ha ezek alapján az áfa teljes összegét levonásba helyezzük, valamint az idei évben is ezt az arányszámot (teljes levonás) vesszük figyelembe, és amennyiben majd szükséges lesz, korrigáljuk az idei év utolsó áfabevallásában? Köszönöm megtisztelő válaszukat!

Kérdés

Munkáltató orvosi szolgáltatás nyújtására szerződést kötött egy magánkórház kft.-vel, munkavállalói egészségügyi vizsgálatok végzésére, (nem üzemorvosi vizsgálat, hanem menedzserszűrés). A szolgáltatás nem tartozik az Öpt. tv. hatálya alá, emiatt a juttatott összeg a munkavállaló egyéb jövedelmének minősül. A munkáltató nem minden munkavállalójára kötötte meg. A szerződésben személyekre szólóan megneveznék a kedvezményezetteket. A kedvezményezettek között szerepel egy, a munkáltatóval semmilyen jogviszonyban nem álló magánszemély is. Lehetséges-e, hogy a munkáltató a nettóban juttatott összeget bruttósítja, és így számfejti a munkavállalónál az egyéni járulékokat, és az szja-t, így "vállalja át" az egyéni járulék és az szja levonását? Van-e törvényes lehetőség a terhek munkáltatói átvállalására? Válaszukat előre is köszönjük.

Cikk

A Magyarországon igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások között vannak olyan ellátások, amelyeket az egészségbiztosítás terhére nem lehet igénybe venni. A hatályos szabályok ennek kapcsán előírják, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak a térítési díjjal igénybe vehető szolgáltatások térítési díját a betegek számára hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fuvarszervezés áfája

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink