Tisztelt Szakértő! Egészségügyi szolgáltatást nyújtó bt. kizárólag a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez. A beszerzések áfatartalma természetesen nem kerül levonásra. Az éves áfabevallás valamely sorában kell szerepeltetni a beszerzések összegét? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Betéti társaságunk egészségügyi szolgáltatással foglalkozik, a számviteli törvény hatálya alá tartozik, áfa tárgyi adómentes, bel- és kültagja is nyugdíjas. 2016. éves árbevétele 7 millió forint. 2017-ben választhatja-e a katát? Ha túllépi a 8 millió forintos árbevételt, van-e teendője, vagy a tárgyi mentesség miatt nincs? Előre is köszönöm válaszukat! Üdvözlettel!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (nem főállású katás) foglalkozásegészségügyi szolgáltatást végez. Egyszemélyes kft. tagja is, aki háziorvosi tevékenységet végez. A kft.-ben van a főállása. Mellette mint magánszemély bérbe adja a kft.-nek az orvosi rendelőt, amely a tulajdonában lévő ingatlanban van. Az áfa értékhatárba összevonandó-e az egyéni vállalkozás és a bérbeadás, tekintettel, hogy a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás tárgyi adómentes szolgáltatás? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy az egészségügyi orvosi szolgáltatás áfája 27%? Köszönöm!
A betegek jogosultak lehetnek arra, hogy társadalombiztosítási támogatással külföldön vegyék igénybe az egészségügyi szolgáltatást. A külföldön nyújtott, magyar társadalombiztosító által engedélyezett és támogatott gyógykezelésekre azonban adott feltételek megléte esetén kerülhet sor. Cikkünkben ezeket a feltételeket és a tb-támogatással igénybe vehető külföldi ellátásokat részletezzük.
Bizonyos munkavégzési formáknál a diák munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie. Ezt és még sok mást is megtudhat a NAV diákok munkavállalásával kapcsolatos tájékoztatójából.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk orvosi szolgáltatás igénybevételére szerződést kötött egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó kft.-vel. A szerződést a cég ügyvezetője és felesége részére kötötte, a munkavállalók részére nem elérhető ez a szolgáltatás. A szolgáltató a szerződésben hivatkozik az 1993. évi XCIII. törvény 58. §-ára, a 89/1995. (VII.14.) kormányrendeletre, valamint a 27/1995. (VII.25.) NM rendelet 4. §-ára. Ezekből nem könnyű kiolvasni, hogy az általa nyújtott szolgáltatás megfelel-e az 1995. évi CXVII. törvény “A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: d) a foglalkozás-egészségügyi ellátás" - kritériumnak. Az lenne a kérdésem, hogy az éves több százezer forintos egészségügyi szolgáltatás, ami cégen belül nem mindenki számára elérhető juttatás, adható-e az ügyvezetőnek adómentesen? Ha igen, mely törvény alapján, ha pedig nem, akkor mely részből tudom kiolvasni azt, hogy nem. Ha adóköteles, akkor hogyan adózok utána? Egyszer, amikor a számlát befogadom, vagy 12 hónapon át, egyéb béren kívüli juttatásként számfejtve havi bontásba? Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Sz. Zsóka
Tisztelt Szakértő! "Devizával kereskedik? Ezért számít, mi van szilveszterkor a számláján" című cikkben alapvető tájékoztatás van a kérdésre. Én az esetem sajátosságai miatt kérnék kiegészítést, illetve, ha a cikk írása óta (2014. december) van valami változás. Öregségi nyugdíjas vagyok. Saját bt.-ben nyugdíj melletti egészségügyi szolgáltatást végzek, heti 6 órás tevékenységgel, katás adózással. Szeretnék tőzsdén kívüli piacon deviza-, CFD-kereskedést folytatni külföldi, EU-n belüli brókeren keresztül. A cég az MNB hivatalos listáján szerepel. A fenti körülményeket figyelembe véve kérdezem, hogy milyen módon kell adóznom, szja-bevallást beadnom? Van-e egyéb járulékbevallási-, fizetési kötelezettség? Mikor kell bevallást tenni? Választ köszönöm! Üdvözlettel: Dr. Kohut László
December 16-án lejárt a passzív egészségügyi szolgáltatás a volt diákoknak. Most már fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft., amely egészségügyi szolgáltatási tevékenységet végez, a dolgozóinak délutáni, illetve éjszakai pótlékot fizet. Délutáni pótlékot 14-22 óráig (15 százalékot) és éjszakai pótlékot 22-06 óráig (30 százalékot). A recepción munkát végző munkavállalóknak, akik 7-19 óráig dolgoznak, jár-e a délutáni, 15 százalékos pótlék a fent leírtak szerint? Szeretnénk megtudni, hogy a pótlékszámítással helyesen jár-e el a vállalkozás. Köszönettel: könyvelés
Egyszemélyes kft. egy orvosi egészségmegőrző kft.-vel szerződést kötött. A szerződés értelmében egyéves határozott időtartam alatt a kft. ügyvezetője „egészségfigyelő szűrővizsgálatokat” vehet igénybe. (Például laboratóriumi vizsgálat, emésztési zavarok feltárása, urológiai vizsgálat, sebészet stb.) További szolgáltatások, évi 3 alkalommal térítésmentesen vehetők igénybe: belgyógyászat, gasztroenterológia, urológia, sebészet. Az egyszemélyes kft. egy munkavállalót foglalkoztat, rá nem terjed ki a fenti szolgáltatás. A szolgáltatáshoz kapcsolódó számla teljesítési ideje 2015. április, a szerződés egy évre szól. Az egyszemélyes kft. ügyvezetője tulajdonosa a kft.-nek, és az ügyvezetést megbízási szerződés keretében látja el. A megbízás keretében nem kap díjazást. A kft. adózott eredményéből osztalék címén vesz fel jövedelmet. A kérdéseim a következők: Az ügyvezető által igénybe vett szolgáltatás • Személyi jövedelemadó vonatkozásában milyen juttatásnak minősül? • Terheli-e egyéni járulékfizetési kötelezettség? • A kifizetőt szociális hozzájárulási adó, és szakképzési hozzájárulás kötelezettség? Számviteli szempontból hogyan számoljuk el a felmerülő szja-, egyéni járulék-, szocho-, szakképzési hozzájárulás kötelezettséget? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egészségügyi termékek forgalmazásával és gyártásával foglalkozó vállalkozás bejelentett és engedélyezett orvosi rendelőiben ellenérték nélküli vizsgálatot végez leendő ügyfeleinek. A magánszemélyek – amennyiben az orvosi vizsgálat alapján arra szükségük van – általában a társaságtól veszik igénybe a további szolgáltatásokat. A magánszemélyek egy körének nincs további szolgáltatásokra igénye az orvosi szűrés alapján, míg más magánszemélyek esetlegesen a további szolgáltatásokat más társaságtól fogják igénybe venni. Kérdésem az, hogy keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget az ellenérték nélküli orvosi vizsgálat a társaságnál vagy a magánszemélynél abban az esetben, ha a további szükséges szolgáltatásokat a magánszemély a társaságtól veszi igénybe? Mi a helyzet abban az esetben, ha a szűrés alapján nincs a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó igénye, illetve más magánszemély a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat másik vállalkozástól fogja igénybe venni? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság szerződés keretében humán-egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe dolgozói részére, egészségügyi alkalmassági vizsgálatok elvégzése céljából. A humán-egészségügyi szolgáltatásról kapott számla –a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel – mentes az adó alól. A szolgáltatást nem csak saját dolgozói, hanem a cégcsoporthoz tartozó további társaságok dolgozói részére is igénybe veszik ugyanezen szerződés keretében. A nem saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatást tovább kívánják számlázni az érintett társaságok felé. Kérdésem, hogy a továbbszámlázás során a számlákat áfamentesen vagy áfa felszámításával kell kiállítani? Válaszukat előre is köszönöm!
Társaságunk "magánorvosi" szolgáltatást kíván nyújtani saját rendelőjében. A rendelés során a következő ellátásokra kerül sor: – egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése, – páciensek általános orvosi vizsgálata, – orvosi műszerekkel történő állapotfelmérés, – diagnózis felállítása, – gyógyszeres kezelés, – kisebb orvosi beavatkozások elvégzése, – konzultáció a további teendőkről a páciensekkel. A páciensek a szolgáltatás ellenértékét készpénzben fizetik ki, erről nyugtát kapnak. Kérdésünk arra irányul, hogy a szolgáltatás mentesnek minősül-e az áfatörvény 85. § (1) bekezdés c) pontja alapján, amely szerint az adó alól mentes az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít?
Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt cég alakulása óta kizárólag áfaköteles tevékenységet folytat. 2014. évben vissza nem térítendő támogatást kapott telephelyfejlesztés címén. Egészségház építésébe kezdett. A beruházás befejezését, az engedélyek megszerzését követően 2015. őszén kezdi meg áfamentes egészségügyi (fogászati) és áfaköteles szépészeti, rekreációs/wellness szolgáltatását. Jelenleg a beszerzési számlák áfáját teljes egészében levonásba helyezzük, majd ezt követően 20 éven át a külön nyilvántartott áfa 1/20-ad részét felosztjuk az árbevétel arányában, és az áfamentes árbevételnek megfelelő áfát fizetendő áfaként bevalljuk. Elfogadható-e ez a gyakorlat? Köszönettel: Oné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték