Bizonyos munkavégzési formáknál a diák munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie. Ezt és még sok mást is megtudhat a NAV diákok munkavállalásával kapcsolatos tájékoztatójából.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk orvosi szolgáltatás igénybevételére szerződést kötött egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó kft.-vel. A szerződést a cég ügyvezetője és felesége részére kötötte, a munkavállalók részére nem elérhető ez a szolgáltatás. A szolgáltató a szerződésben hivatkozik az 1993. évi XCIII. törvény 58. §-ára, a 89/1995. (VII.14.) kormányrendeletre, valamint a 27/1995. (VII.25.) NM rendelet 4. §-ára. Ezekből nem könnyű kiolvasni, hogy az általa nyújtott szolgáltatás megfelel-e az 1995. évi CXVII. törvény “A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: d) a foglalkozás-egészségügyi ellátás" - kritériumnak. Az lenne a kérdésem, hogy az éves több százezer forintos egészségügyi szolgáltatás, ami cégen belül nem mindenki számára elérhető juttatás, adható-e az ügyvezetőnek adómentesen? Ha igen, mely törvény alapján, ha pedig nem, akkor mely részből tudom kiolvasni azt, hogy nem. Ha adóköteles, akkor hogyan adózok utána? Egyszer, amikor a számlát befogadom, vagy 12 hónapon át, egyéb béren kívüli juttatásként számfejtve havi bontásba? Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Sz. Zsóka
Tisztelt Szakértő! "Devizával kereskedik? Ezért számít, mi van szilveszterkor a számláján" című cikkben alapvető tájékoztatás van a kérdésre. Én az esetem sajátosságai miatt kérnék kiegészítést, illetve, ha a cikk írása óta (2014. december) van valami változás. Öregségi nyugdíjas vagyok. Saját bt.-ben nyugdíj melletti egészségügyi szolgáltatást végzek, heti 6 órás tevékenységgel, katás adózással. Szeretnék tőzsdén kívüli piacon deviza-, CFD-kereskedést folytatni külföldi, EU-n belüli brókeren keresztül. A cég az MNB hivatalos listáján szerepel. A fenti körülményeket figyelembe véve kérdezem, hogy milyen módon kell adóznom, szja-bevallást beadnom? Van-e egyéb járulékbevallási-, fizetési kötelezettség? Mikor kell bevallást tenni? Választ köszönöm! Üdvözlettel: Dr. Kohut László
December 16-án lejárt a passzív egészségügyi szolgáltatás a volt diákoknak. Most már fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft., amely egészségügyi szolgáltatási tevékenységet végez, a dolgozóinak délutáni, illetve éjszakai pótlékot fizet. Délutáni pótlékot 14-22 óráig (15 százalékot) és éjszakai pótlékot 22-06 óráig (30 százalékot). A recepción munkát végző munkavállalóknak, akik 7-19 óráig dolgoznak, jár-e a délutáni, 15 százalékos pótlék a fent leírtak szerint? Szeretnénk megtudni, hogy a pótlékszámítással helyesen jár-e el a vállalkozás. Köszönettel: könyvelés
Egyszemélyes kft. egy orvosi egészségmegőrző kft.-vel szerződést kötött. A szerződés értelmében egyéves határozott időtartam alatt a kft. ügyvezetője „egészségfigyelő szűrővizsgálatokat” vehet igénybe. (Például laboratóriumi vizsgálat, emésztési zavarok feltárása, urológiai vizsgálat, sebészet stb.) További szolgáltatások, évi 3 alkalommal térítésmentesen vehetők igénybe: belgyógyászat, gasztroenterológia, urológia, sebészet. Az egyszemélyes kft. egy munkavállalót foglalkoztat, rá nem terjed ki a fenti szolgáltatás. A szolgáltatáshoz kapcsolódó számla teljesítési ideje 2015. április, a szerződés egy évre szól. Az egyszemélyes kft. ügyvezetője tulajdonosa a kft.-nek, és az ügyvezetést megbízási szerződés keretében látja el. A megbízás keretében nem kap díjazást. A kft. adózott eredményéből osztalék címén vesz fel jövedelmet. A kérdéseim a következők: Az ügyvezető által igénybe vett szolgáltatás • Személyi jövedelemadó vonatkozásában milyen juttatásnak minősül? • Terheli-e egyéni járulékfizetési kötelezettség? • A kifizetőt szociális hozzájárulási adó, és szakképzési hozzájárulás kötelezettség? Számviteli szempontból hogyan számoljuk el a felmerülő szja-, egyéni járulék-, szocho-, szakképzési hozzájárulás kötelezettséget? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egészségügyi termékek forgalmazásával és gyártásával foglalkozó vállalkozás bejelentett és engedélyezett orvosi rendelőiben ellenérték nélküli vizsgálatot végez leendő ügyfeleinek. A magánszemélyek – amennyiben az orvosi vizsgálat alapján arra szükségük van – általában a társaságtól veszik igénybe a további szolgáltatásokat. A magánszemélyek egy körének nincs további szolgáltatásokra igénye az orvosi szűrés alapján, míg más magánszemélyek esetlegesen a további szolgáltatásokat más társaságtól fogják igénybe venni. Kérdésem az, hogy keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget az ellenérték nélküli orvosi vizsgálat a társaságnál vagy a magánszemélynél abban az esetben, ha a további szükséges szolgáltatásokat a magánszemély a társaságtól veszi igénybe? Mi a helyzet abban az esetben, ha a szűrés alapján nincs a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó igénye, illetve más magánszemély a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat másik vállalkozástól fogja igénybe venni? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság szerződés keretében humán-egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe dolgozói részére, egészségügyi alkalmassági vizsgálatok elvégzése céljából. A humán-egészségügyi szolgáltatásról kapott számla –a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel – mentes az adó alól. A szolgáltatást nem csak saját dolgozói, hanem a cégcsoporthoz tartozó további társaságok dolgozói részére is igénybe veszik ugyanezen szerződés keretében. A nem saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatást tovább kívánják számlázni az érintett társaságok felé. Kérdésem, hogy a továbbszámlázás során a számlákat áfamentesen vagy áfa felszámításával kell kiállítani? Válaszukat előre is köszönöm!
Társaságunk "magánorvosi" szolgáltatást kíván nyújtani saját rendelőjében. A rendelés során a következő ellátásokra kerül sor: – egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése, – páciensek általános orvosi vizsgálata, – orvosi műszerekkel történő állapotfelmérés, – diagnózis felállítása, – gyógyszeres kezelés, – kisebb orvosi beavatkozások elvégzése, – konzultáció a további teendőkről a páciensekkel. A páciensek a szolgáltatás ellenértékét készpénzben fizetik ki, erről nyugtát kapnak. Kérdésünk arra irányul, hogy a szolgáltatás mentesnek minősül-e az áfatörvény 85. § (1) bekezdés c) pontja alapján, amely szerint az adó alól mentes az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít?
Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt cég alakulása óta kizárólag áfaköteles tevékenységet folytat. 2014. évben vissza nem térítendő támogatást kapott telephelyfejlesztés címén. Egészségház építésébe kezdett. A beruházás befejezését, az engedélyek megszerzését követően 2015. őszén kezdi meg áfamentes egészségügyi (fogászati) és áfaköteles szépészeti, rekreációs/wellness szolgáltatását. Jelenleg a beszerzési számlák áfáját teljes egészében levonásba helyezzük, majd ezt követően 20 éven át a külön nyilvántartott áfa 1/20-ad részét felosztjuk az árbevétel arányában, és az áfamentes árbevételnek megfelelő áfát fizetendő áfaként bevalljuk. Elfogadható-e ez a gyakorlat? Köszönettel: Oné
A korkedvezményre jogosultságra, az előadó művészek biztosítási kötezettségére, a megállapodás alapján visszajáró járulékra, valamint az egészségügyi szolgáltatási jogosultságra vonatkozó végrehajtási szabályokra vonatkozó módosításokat is tartalmaz a tb-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tervezett módosítása.
Tisztelt Adózóna! Egy egészségügyi szolgáltatást végző kft. több orvost alkalmaz egyszerűsített foglalkoztatottként, központi ügyeleti feladatok ellátására, napi 8, 12, 16 órára, hétköznap és hétvégén is. A lehetséges variációkat figyelembe véve milyen bérpótlékok illetik meg őket? Az ügyeletre vonatkozó szabályok vonatkoznak-e ide? Ha igen, akkor mire kell figyelni? Mivel a bérük jóval a minimálbér felett van, megállapítható-e bérpótlékokat magában foglaló bér? Köszönöm válaszukat!
Egyéni vállalkozó bérelt Ingatlanban pályázat útján létrehozott egy egészségközpontot. Sikerült gyógyászati szolgáltatásokhoz is helyet kialakítani, de ezt, mint egyéni vállakozó, nem végezheti. A lánya létrehozott egy egyszemélyes kft.-t, amely a fürdőben nem lehatárolható területen az OEP által finanszírozott szolgáltatást végzi. Nem tudjuk eldönteni, hogy bérleti vagy az adott feladat ellátására szóló üzemeltetői szerződést kössünk, a rezsiköltségből a vízdíjszámlát a kft. fizeti. Mivel a kft.-ben sok a bevétel, szeretne az egyéni vállalkozó kiszámlázni vagy bérleti díjat vagy üzemelési díjat. Szeretném tudni, adózási, jogi szempontból mi az előnyössebb megoldás, milyen szerződést készítsünk. Mindketten az áfa hatálya alá tartoznak.
Magyarországon kötelező az egészségbiztosítás, illetve vannak olyanok (kiskorúak, nyugdíjasok, munkanélküli ellátásban részesülők), akik biztosítás nélkül jogosultak egészségügyi ellátásra. Összefoglaltuk, hogy mekkora összeggel válthatják meg mások, például a külföldiek az itteni egészségügyi szolgáltatást.
Külön díjat kell fizetniük a betegeknek az egyes egészségügyi szolgáltatásokért Szlovákiában. Ellenben kevesebb szolgálati idő mellett, és fiatalabb korban mehetnek nyugdíjba a szomszédos ország állampolgárai, mint a magyarok.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték