Az Országgyűlés elfogadta a lakóingatlanon alapított jelzálogjog fedezetével kötött lakáscélú és szabad felhasználású devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó személyi jövedelemadó törvényt és az illetékekről szóló törvényt érintő módosításokat. Értelmeztük a törvény szövegét.
A lakáscélra felvett bankhitelek munkáltatói segítséggel történő törlesztésének, visszafizetésének kedvezményes lehetőségeit már bemutattuk. De mi legyen azokkal, akik a lakásukat úgynevezett szabad-felhasználású (jellemzően devizában felvett) hitelt a növekvő árfolyamok miatt nem bírják a törleszteni, és a jelzáloggal terhelt lakás elvesztése fenyegeti őket?
A Szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. alpontja szerint adómentes – többek között– a munkavállaló által lakáscélú felhasználásra felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújtott munkáltatói kölcsön elengedett összege.
A bankok többsége egyelőre nem tervez kamatcsökkentést, igaz, az összes hitelintézet jelezte, hogy reagál a piaci folyamatokra, s amennyiben tartósan csökken a forrásbevonás költsége, a fogyasztók terhe is alacsonyabb lesz. A hazai hitelintézeteknél egyébként úgy látják, hogy az adósok problémáit nem a kamat mértéke, hanem a rendkívüli módon megerősödött frank okozza.
Már hétfőn dönthet az Országgyűlés a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról.
Miért nem a felvételkori frankárfolyamon vonja le a törlesztőrészletet a bank az ügyféltől, hiszen pénzintézet csak átváltotta a forintot frankra, majd odaadta a fogyasztónak? És egyébként is miért emelkedik a frankhitelek kamata, ha a svájci alapkamat nulla? Különböző blogokon, hozzászólásokban számtalanszor elhangzottak ezek a kérdések az utóbbi hónapokban. Alábbi cikkünkben megválaszoljuk, miért nem ilyen egyszerű a probléma kezelése, s milyen együttműködés szükséges ahhoz, hogy normalizálódjon a frankhitelesek helyzete.
Tárgyi illetékmentessé tenné a devizahitelesek pénzügyi intézménnyel szemben indított perét az MSZP, ha a kölcsön fedezete lakóingatlanon alapított zálogjog.
Az árfolyamrögzítés utáni törlesztőrészlet számításáról szólókormányrendelet hétfőn, augusztus 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendelet megalkotásakor szembesült a kormány azzal, hogy az „aránytalanul magas” törvényi kitétel elkerülése nem egyszerű feladat. Három „kommunikált” rendelet-változat is megjelent kormányzati forrásból. Számszerűsítettük ezeket.
Az elmúlt hetekben ijesztő magasságokban emelkedett a svájci frank árfolyama, s így a devizahitelesek egyre nagyobb hányadának jelent megoldhatatlan problémát adóssága törlesztése. A döntéshozók, és a szakemberek a közelmúltban számos javaslattal álltak elő a kialakult helyzet orvoslására, megszületett az árfolyamrögzítésről szóló kormányrendelet is. Félő, hogy az előző hónapok rendkívül magas törlesztőrészletei miatt a korábban becsültnél többen élnek majd az árfolyamrögzítés lehetőségével, pedig – amennyiben a frank nem gyengül számottevően a következő 3 évben – ez a lépés a banki szakemberek szerint is csak elodázza a problémát. A különbözet bankadóból való leírása megoldást jelenthetne, de évi 60-65 milliárd forintjába kerülne az államnak.
A devizahiteleknél az árfolyamrögzítés – maximum 36 hónapos időszakra szóló – lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztőösszege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15 százalékát. Emellett a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik – olvasható a kormany.hu-n.
A kormány hiányolta a hatástanulmányt az Adózóna devizahitelesek megsegítésére adott javaslata mögül. Előállt egy másik alternatívával. Kiszámoltuk, hogy mit jelent a kormányzati szándék a gyakorlatban és hogyan lenne megvalósítható az Adózóna javaslata.
Elemzői vélemény szerint borulna az idei költségvetés, ha nőne az államadósság, vagyis nem kivitelezhető, hogy a devizahitelesek megsegítését a bankadóból fedezzék. De van egy kompromisszumos megoldás, amivel senki nem jár rosszul.
Már a kormány is jobb híján azt javasolja, hogy minél többen vegyék igénybe a 180 forintos svájci frank árfolyamon való törlesztő-részlet rögzítést. Ha valaki azonnal lép, az is leghamarabb októbertől vehetné igénybe a havi törlesztő-részlet enyhítést. Ráadásul ugyanolyan tortúrán kellene keresztül mennie, mint a hitelfelvételkor. De létezik egy egyszerűbb és véglegesnek tűnő megoldás. Mi kell hozzá?
A Napi Gazdaság szerint nem kizárt, hogy más szociális kiadások csökkentéséből finanszírozza a kormány a devizahitelesek megmentését, ami így a költségvetésnek nem okozna többletkiadást.
Augusztusban megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra vonatkozóan, visszamenőlegesen csökken a társasági adó, szeptemberben pedig a közszférában életbe lép a bérplafon, és különadót kell fizetniük a bankoknak - egyebek mellett ezt tartalmazza a Schmitt Pál államfő által aláírt gazdasági és pénzügyi törvénycsomag.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték