Devizakölcsön: néhány napon belül dönthetnek az árfolyamrögzítésről Cikk
Már hétfőn dönthet az Országgyűlés a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról.
71 találat a(z) devizahitel cimkére
Megvan, miért emelkedik a frankhitelek kamata, miközben a svájci alapkamat nulla Cikk
Miért nem a felvételkori frankárfolyamon vonja le a törlesztőrészletet a bank az ügyféltől, hiszen pénzintézet csak átváltotta a forintot frankra, majd odaadta a fogyasztónak? És egyébként is miért emelkedik a frankhitelek kamata, ha a svájci alapkamat nulla? Különböző blogokon, hozzászólásokban számtalanszor elhangzottak ezek a kérdések az utóbbi hónapokban. Alábbi cikkünkben megválaszoljuk, miért nem ilyen egyszerű a probléma kezelése, s milyen együttműködés szükséges ahhoz, hogy normalizálódjon a frankhitelesek helyzete.
Illetékmentessé tennék a hitelesek bankok ellen indított pereit Cikk
Tárgyi illetékmentessé tenné a devizahitelesek pénzügyi intézménnyel szemben indított perét az MSZP, ha a kölcsön fedezete lakóingatlanon alapított zálogjog.
Devizahitelesek gyűjtőszámla-törlesztése: mennyi az elviselhető? - új kormányrendelet Cikk
Az árfolyamrögzítés utáni törlesztőrészlet számításáról szólókormányrendelet hétfőn, augusztus 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendelet megalkotásakor szembesült a kormány azzal, hogy az „aránytalanul magas” törvényi kitétel elkerülése nem egyszerű feladat. Három „kommunikált” rendelet-változat is megjelent kormányzati forrásból. Számszerűsítettük ezeket.
Devizahitel: a bankok kivitelezhetőnek tartják az Adózóna javaslatát Cikk
Az elmúlt hetekben ijesztő magasságokban emelkedett a svájci frank árfolyama, s így a devizahitelesek egyre nagyobb hányadának jelent megoldhatatlan problémát adóssága törlesztése. A döntéshozók, és a szakemberek a közelmúltban számos javaslattal álltak elő a kialakult helyzet orvoslására, megszületett az árfolyamrögzítésről szóló kormányrendelet is. Félő, hogy az előző hónapok rendkívül magas törlesztőrészletei miatt a korábban becsültnél többen élnek majd az árfolyamrögzítés lehetőségével, pedig – amennyiben a frank nem gyengül számottevően a következő 3 évben – ez a lépés a banki szakemberek szerint is csak elodázza a problémát. A különbözet bankadóból való leírása megoldást jelenthetne, de évi 60-65 milliárd forintjába kerülne az államnak.
A kormány döntött a devizahitelesek törlesztőrészletéről Cikk
A devizahiteleknél az árfolyamrögzítés – maximum 36 hónapos időszakra szóló – lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztőösszege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15 százalékát. Emellett a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik – olvasható a kormany.hu-n.
Devizahitelesek: kiszámoltuk, hogy mit jelent a kormány javaslata Cikk
A kormány hiányolta a hatástanulmányt az Adózóna devizahitelesek megsegítésére adott javaslata mögül. Előállt egy másik alternatívával. Kiszámoltuk, hogy mit jelent a kormányzati szándék a gyakorlatban és hogyan lenne megvalósítható az Adózóna javaslata.
Így a devizahitelesek is jól járnának és a kormánynak sem kéne aggódnia Cikk
Elemzői vélemény szerint borulna az idei költségvetés, ha nőne az államadósság, vagyis nem kivitelezhető, hogy a devizahitelesek megsegítését a bankadóból fedezzék. De van egy kompromisszumos megoldás, amivel senki nem jár rosszul.
Ez lehet a végleges megoldás devizahiteleseknek Cikk
Már a kormány is jobb híján azt javasolja, hogy minél többen vegyék igénybe a 180 forintos svájci frank árfolyamon való törlesztő-részlet rögzítést. Ha valaki azonnal lép, az is leghamarabb októbertől vehetné igénybe a havi törlesztő-részlet enyhítést. Ráadásul ugyanolyan tortúrán kellene keresztül mennie, mint a hitelfelvételkor. De létezik egy egyszerűbb és véglegesnek tűnő megoldás. Mi kell hozzá?
Milyen pénzből fedeznék a devizahitelesek megmentését? Cikk
A Napi Gazdaság szerint nem kizárt, hogy más szociális kiadások csökkentéséből finanszírozza a kormány a devizahitelesek megmentését, ami így a költségvetésnek nem okozna többletkiadást.
Schmitt aláírt: csökkenő társasági adó, bérplafon a közszférában Cikk
Augusztusban megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra vonatkozóan, visszamenőlegesen csökken a társasági adó, szeptemberben pedig a közszférában életbe lép a bérplafon, és különadót kell fizetniük a bankoknak - egyebek mellett ezt tartalmazza a Schmitt Pál államfő által aláírt gazdasági és pénzügyi törvénycsomag.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
