Lakáscélú-kölcsön: mikor lehet adómentes?

Megosztás Tetszik

A Szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. alpontja szerint adómentes – többek között– a munkavállaló által lakáscélú felhasználásra felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújtott munkáltatói kölcsön elengedett összege.

Akkor lehet adómentes az ilyen lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedése, ha

–       a munkáltató a kölcsönt hitelintézet közreműködésével, illetve költségvetési intézmény esetében a Magyar Államkincstár közreműködésével folyósította,

–       igazolható az eredeti bankhitel lakáscélú felhasználása,

–       az elengedett összeg a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú munkáltatói támogatás címén folyósított összegekkel együtt (több munkáltató esetén is) legfeljebb 5 millió forint volt,

–       az elengedett összeg nem haladja meg a vételár vagy az építési költség 30 százalékát,

–       a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.

Ha tehát a munkáltató az előbbi feltételek teljesülése mellett a munkavállaló fennálló lakáscélú bankhitelének törlesztésére nyújtott kölcsönt, vagy annak egy részét elengedi, akkor közterheket sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem kell fizetnie. Ez a kedvező lehetőség alkalmas a deviza-alapú lakáscélú hiteleket kiváltó munkáltatói kölcsönök adómentes elengedésére is. Mivel az elengedés révén a munkáltató olyan jövedelmet juttat a munkavállalónak, amelyet semmiféle adó és járulék nem terhel.

Az elengedett összeget a munkavállaló tartozásával szemben kell könyvelni, illetve ráfordításként, mint személyi jellegű egyéb kifizetést kell elszámolni.

Ha például a munkavállaló a munkabéréből történő, havi 60 000 forint levonással 4 millió forint kamatmentes lakásbővítésre felvett bankhitel kiváltására nyújtott munkáltatói kölcsönt 67 hónap alatt fizetne vissza, a munkáltató akár már fél év múlva megállapodhat vele, hogy béremelés helyett elenged a kölcsön összegéből a lakásbővítés építési költsége 30 százalékának megfelelő 1,8 millió forintot. A kölcsönszerződés módosításával ekkor a hátralévő összegre kisebb törlesztő-részletben és rövidebb lejáratban állapodhatnak meg, vagyis a munkavállaló a munkáltatója segítségével, jóval hamarabb megszabadul a tartozásától.

Nézzünk egy másik esetet is. Ha például a munkavállaló egy több-generációs családi ház építésére felvett frankhitel-tartozása az aktuális árfolyamon 7,3 millió forint, amelynek ekkor a havi törlesztése 111 ezer forint, és a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét, építési költsége 27 millió forint, a munkáltató a munkavállalónak adhat 7,3 millió forint kamatmentes kölcsönt lakáscélú bankhitel törlesztésére, amellyel a banki hitel teljes egészében visszafizethető. (Ha a kölcsönszerződésben rögzítik, hogy a banki kezelési költség is a munkáltatót terheli, emiatt sem keletkezik a munkavállalónak adófizetési kötelezettsége).

A kölcsönszerződést akár három hónap múlva módosíthatják például úgy, hogy a munkaadó elenged a kölcsön összegéből 5 millió forintot. A fennmaradó összeg törlesztésére a továbbiakban akár havi 20 ezer forintos részletekben is megállapodhatnak (így összesen már 91 ezer forinttal több lesz a munkavállaló szabadrendelkezésű jövedelme, ami több is lehet, ha a svájci frank árfolyamának további emelkedése miatt az eredeti bankhitel várhatóan növekvő törlesztő részleteihez hasonlítjuk). Az 5 millió forint elengedését követő hatodik évben a munkáltató az akkor még fennmaradó tartozást is adómentesen engedheti el.

Surányi Imréné