Adó a devizahiteleseknek visszajáró pénzre? Cikk
Előfordulhat, hogy megadóztatják a bankok által jogtalanul levont, a hiteleseknek visszajáró pénzeket? Az adószakértők szerint ez nonszensz, a szaktárca viszont még mérlegel – írja a figyelo.hu.
Előfordulhat, hogy megadóztatják a bankok által jogtalanul levont, a hiteleseknek visszajáró pénzeket? Az adószakértők szerint ez nonszensz, a szaktárca viszont még mérlegel – írja a figyelo.hu.
A Magyar Bankszövetség várja a köztársasági elnök válaszát és bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság a teljes jogszabályt egészében fogja megvizsgálni - mondta a bankszövetség főtitkára szerdán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a devizahitelesek megsegítését célzó, a múlt pénteken megszavazott első törvénnyel kapcsolatban.
Több adó és gazdasági témájú törvényjavaslatról végszavaznak ma az országgyűlési képviselők.
Csak a 2004. május elseje után felvett kölcsönökre lesz érvényes a devizahiteles törvényjavaslat, aki pedig eladta ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelőnek, az nem számíthat semmilyen visszatérítésre, nekik nem dobnak mentőövet.
A kormány, az ígéreteknek megfelelően pénteken benyújtotta a devizahiteles mentőcsomag első eleméről szóló törvényjavaslatát. Ennek értelmében a forinthiteleseket is megsegítik, mivel rájuk is vonatkozik a tisztességtelen banki eljárás korrigálásáról szabály. A végtörlesztést választók kimaradnak a csomagból – írja a hvg.hu.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről címmel.
A bankok az árfolyamrés mielőbbi rendezésére törekszenek, indokolatlannak tartanák azonban, ha a kedvezményes végtörlesztéssel élőkre is kiterjedne az új jogszabály, az elévülés szabályainak átírását pedig kockázatosnak tartják - reagált a Magyar Bankszövetség Varga Mihály bejelentésére.
Jelentős terhet jelent majd a bankszektor számára a devizahiteles mentőcsomag az MTI által megkérdezett elemző szerint.
A devizahitelezést érintő négy fontos kérdésben hozott jogegységi határozatot a mai napon a Kúria. A bírói testület közzétette a Polgári jogegységi határozat rendelkező részét, amelyet ismertetünk. A Kúria kimondta: tisztességtelen a folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent.
Meghosszabbította az Országgyűlés a devizahitel-adósok kilakoltatási tilalmára vonatkozó moratóriumot 177 igen és 1 nem szavazat mellett.
Adhat-e a gazdasági társaság tagjának vagy munkavállalójának devizahitel törlesztésére támogatást? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Az Európai Bíróság szerdai ítéletében támpontokat adott a Kúria számára egy magyar házaspár által az OTP Jelzálogbank ellen benyújtott kereset ügyében, amely megtámadta azt a kitételt, miszerint az esedékes törlesztőrészleteket a svájci frank eladási (és nem a devizahitel-szerződés megkötésekor érvényes vételi) árfolyama alapján számolják. Egy nemzetközi jogász is nyilatkozott a várható következményekről.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy adhat-e a cég (vagy átvállalhat-e valamilyen formában) ingatlan devizahitelkölcsön-tartozást tagtól vagy munkavállalótól adókedvezmény mellett vagy adómentesen? Válaszát előre köszönve: Tekeli Tímea
Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában – a kormánynak a devizahitel-szerződésekkel összefüggő indítványára – értelmezte az Alaptörvénynek azokat a szabályait, amelyek a szerződések jogi megítélését, illetve törvényi úton való módosítását befolyásolhatják. A testület megállapította, hogy jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. Az Alkotmánybíróság a határozatát nyilvános ülésen hirdette ki.
A devizahiteles szerződések törvénnyel módosíthatók, ám érdekegyensúlyra kell törekedni az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett döntése szerint.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől