A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) 32 500 ügyfeléből 27 500 család jelezte május végéig, hogy újra tulajdonosává kíván válni korábbi ingatlanjának; összesen közel 31 ezren jeleztek vissza az eszközkezelő felhívására – közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala.
Kft.-nek 2018 májusában a főkönyvében 35 000 svájci frank devizanemben volt hitelkötelezettsége a bank felé, 99 400 000 forint értékben. A kft. 2018. novemberben forintosította a hitelt, így a tartozás 150 millió forint, amit a bank kettébontott, így két szerződés jött létre, külön a kamatról (20 millió forint), illetve külön a tőkéről (130 millió forint). Az” új” tőkeösszeg (130 millió forint) jelentősen eltér a főkönyvben szereplő 99 400 000 forint tőkeösszegtől. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket? A különbözetet, 30 600 000 forintot 2018-ban pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni egy összegben (árfolyam-különbözetként), vagy elhatárolható? De akkor hogyan oldom fel visszafizetéskor, mivel itt a teljes (régi+új) tartozás részletét fizetem havonta? A kamattartozást el kell határolni, és az évenként megfizetett tényleges kamat kerül év végén feloldásra? Segítségüket előre is köszönjük.
A devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület tovább vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik – közölte a Kúria, az Európai Unió Bíróságának (EUB) múlt heti határozatára reagálva. A Konzultációs Testület április közepén és május első felében is ülésezik, álláspontjának közzététele azt követően várható.
Az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítsék az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződéseket – közölte döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
A Kúria elutasította egy adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított.
A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak a kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében – közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.
Van-e felelősségük a bankoknak az egykori devizahitelek körül kialakult helyzetért? A jegybank szerint tisztességesen jártak-e el a pénzintézetek? Vizsgálta-e az MNB a bankok felelősségét a tájékoztatásban, például azt, hogy átverésen alapultak-e a reklámjaik? – kérdezte a parlamentben Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alenökétől.
A devizahitelek miatti kilakoltatások azonnali leállítását sürgeti a Jobbik – mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke mai sajtótájékoztatóján.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében – jelentette be az ellenzéki párt elnökhelyettese csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolta, hogy a megfelelő információk hiányára hivatkozva az uniós bíróság ne foglaljon állást a Fővárosi Törvényszék devizahitelezéssel kapcsolatos kérdéseiben, egyebek között arról, hogy a magyar szabályozás megfelelt-e az uniós irányelveknek.
A következő fél év alkalmat teremthet az úgynevezett elsétálási jog magyarországi bevezetésére – mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György a Magyar Időknek, amely úgy tudja, az elsétálási jog bevezetése már felmerült kormányzati berkekben is.
A külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek átfogó tájékoztatást kell nyújtana a kölcsönfelvevő számára ahhoz, hogy ez utóbbi tájékozott és megalapozott döntést hozhasson – közölte az Európai Unió Bírósága.
Alkotmányellenes, így nem léphet hatályba Romániában a parlament által tavaly októberben egyhangúan megszavazott, a svájci frankban felvett lakossági hitelek lejre váltásáról szóló törvény.
Alkotmányossági kifogást emel a román kormány a svájci frankban felvett hitelek lejre váltását szabályozó, a román parlament által egyhangúan megszavazott törvény ellen, így a jogszabályt egyelőre nem lehet kihirdetni – tudta meg a Mediafax hírügynökség.
Várhatóan az augusztus végi kormányülésen tárgyalja majd a gépjármű-devizahitelekkel kapcsolatos kérdéseket, köztük a forintosítást - válaszolta kérdésre a nemzetgazdasági miniszter hétfőn, az új fővárosi központi kórházról szóló aláírásgyűjtési ív aláírását követően.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték