Családi gazdaság 5 főből áll. Négy önkormányzat területén folytat állandó jellegű iparűzésiadó-köteles tevékenységet (mezőgazdasági növénytermelés). Elég, ha a családi gazdálkodó nevében ad be a gazdaság iparűzésiadó-bevallást a négy településre, vagy 5 fő szorozva 4 településsel, tehát 20 darab bevallást kell beadni arányosítva és elosztva 4 főre?
Állattenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó családi gazdaságot kíván létrehozni. A családi gazdaság bejegyzése az év második felében várható. Kérdésem, hogy a családi gazdaság tagjai dönthetnek-e úgy az alapító szerződésben, hogy az egyéni vállalkozó bevételeit és kiadásait (a január 1. és december 31. között felmerülteket) egyenlő arányban osztják el maguk között, függetlenül a belépés időpontjától?
Van egy édesanya, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Választott adózás alanyi mentes plusz kompenzációs felár és tételes elszámolás. Van a lánya, akinek szintén van őstermelői igazolványa. Ő szintén alanyi adómentes plusz kompenzációs feláras, de átalányadózást választott. Év közben mindketten gyűjtögették a kiadásaikról a számlákat, mindenki a saját nevére. Most szeretnének családi gazdaságot létrehozni, melynek vezetője az édesanya lenne. Kérdésem, ha a családi gazdaság megalakul, a bevételek pedig csak a gazdaság megalakulása után keletkeznek (szőlőértékesítés), s az édesanya nevére fogják a felvásárlási jegyet kiállítani, dönthetnek-e úgy a tagok, hogy az év közbeni összes kiadást s bevételt egyenlő arányban osztják el a maguk között, függetlenül attól, hogy kinek a nevére szól a bizonylat? Tehát az eltérő adózás ellenére adózhatnak-e családi gazdaságként, azonos módon (tételes elszámolás szerint)?
Adott egy bt.-beltag ügyvezető, aki személyesen tevékenységet nem folytat, nincs bevétele sem a társaságnak. A társasági szerződésben semmilyen utalás nincs a közreműködésre, és mellette saját gazdaságában termékek előállítására irányuló és bevételt eredményező tevékenységet biztosított főállású mezőgazdasági termelőként végez (eddig megszerzett szolgálati idő és a nyugdíjig hátralévő idő több mint 20 év), ezért a Tbj. 30/A paragrafus (1) bekezdése alapján itt megfizeti maga után a minimálbér utáni járulékokat negyedévente. A bt.-ben csak akkor keletkezhet járulék- és adófizetési kötelezettsége, ha ténylegesen elért jövedelmet venne ki? Amiről viszont egyelőre nulla bevétel okán nincs szó. Őstermelő magánszemély, aki nem egyéni vállalkozó, lehet-e bt.-beltag? Ha nem, akkor mit lehet tenni visszamenőleg olyan esetben, amikor a bt. 10 éve megvan, és mellette 2013. 12. 31-éig családi gazdaság tagjaként szerepelt csak a beltag, de 2014. 01. 01-jétől ő lett a családi gazdaság vezetője? Várom mielőbbi válaszukat.
Egy kismama családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, a járulékokat az előző évi bevételének 20 százaléka után fizeti meg. Emellett megbízási jogviszonyban biztosított egy cégben. A családi gazdaság vezetése miatt jogosult lesz-e csedre vagy emiatt elveszíti a csedre való jogosultságát? A megbízási jogviszony alapján jogosult lesz csedre, majd gyedre? Hogyan teljesül egy megbízási jogviszonyos esetében az a feltétel, hogy csedre/gyedre a biztosított jogosult, abban az esetben, ha a megbízási jogviszonyosnál a kifizett összegtől függ, hogy valaki biztosított lesz-e vagy sem? A csed/gyed időszak alatt neki nem lesz megbízási díj fizetve. Köszönettel!
Közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodó család tagjai személyenként külön-külön kötelesek iparűzésiadó-bevallásra, vagy elegendő az úgynevezett "főlapos" tagnak bevallani a közös bevételt? Ha a tagok külön kötelesek a bevallást benyújtani, minden tagra külön-külön vonatkozik a 600 ezer forintos mentességi határ?
Tisztelt Szakértő! 2014 elején közös őstermelői igazolványon ketten voltak. Majd szeptemberben családi gazdaság lett 3 fővel. Ilyen esetben a 2014-es bevételeit, illetve költségeit miként számolom el? Arányosítom, tehát a szeptemberig szerzettet kettővel, azt követően pedig hárommal osztom, vagy pedig az egész éves bevételt oszthatom hárommal? Melyik törvényben találok választ erre? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Ügyfelem évek óta családi gazdaság vezetője, két gyermekével alkotja a családi gazdaságot. Bevételük meghaladta a 8 millió forintot fejenként. Ügyfelem vállalkozói igazolványt váltott, a tevékenységét vállalkozóként folytatta 2013. 10. 18-ától 2014. 01. 21-éig,.ettől az időponttól szüneteltette a vállalkozását 2014. 10. 01-jéig. Biztosítását annak megfelelően jelentette az 58-as nyomtatványon. Tehát felváltva egyéni vállalkozó és őstermelői minőségben.2014. 10. 01-jétől újraindult a vállalkozása 2015. 02. 03-áig. A 2014. IV. negyedévi áfabevallás után visszaigényelhető áfája lenne. Az lenne a kérdésem, van-e akadálya ennek, amiatt, hogy felváltva volt vállalkozó és őstermelő? Segitségét nagyon köszönöm.
Kedvező gazdálkodási forma a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytatók körében a családi gazdaság. Cikkünkben sorra vesszük, milyen szabályokat kell az érintetteknek szem előtt tartaniuk.
Tisztelt Szakértő! A családi gazdaság tagjai közül csak a családi gazdaság vezetőjének, az apának van adószáma. A kiskorú gyermekeknek és a feleségnek kell-e adószámot kiváltania?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetője áfakörös, hat tagja van. Ha 6-szor 8 millió forint alatt marad az árbevétele, hány százalék költség felmutatása esetén lesz az eredmény adómentes, illetve egyáltalán adómentes lehet-e?
Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó családi gazdaság 2013-ban telephelyet vásárolt, 2014-ben pedig megkezdte egy magtár és egy géptárolószín építését. A használatba vételi engedélyt 2015. évben fogja megkapni. Kérdésem: hogyan történik az amortizáció elszámolása? A telephelyre nem lehet értékcsökkenést elszámolni? A magtárakra hány százalékos értékcsökkenést alkalmazhatunk? Dönthet-e úgy a gazdálkodó, hogy 2015-ben a 2014. és a 2015. évi beruházás értékét egyösszegű értékcsökkenéssel számolja el?
Melyek a jellemző anyagköltségek családi gazdaságnál, és hol kell iparűzési adót fizetni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Juhász Tibor Úr 2014. 12. 03-ai válaszában közöltekhez kapcsolódva a családi gazdasággal kapcsolatosan lenne kérdésem. A családi gazdaság működése során folyamatosan legalább egy családtag teljes – 8 órás jogviszonyban történő – foglalkoztatásának kell megvalósulnia. Ez munkaviszonyt jelent (ugyanis a közös őstermelői tevékenység időszakában az igazolványba bejegyzett családtagok egymással munkaviszonyba nem állhatnak, vagy ez a családi gazdaságra nem érvényes, igaz nem kell az őstermelői igazolványon szerepelni a tagoknak)? Mi a helyzet akkor, ha a férj a családi gazdálkodó, és ő is, meg a tszintén ag felesége is heti 40 órában főfoglalkozási jogviszonyban állnak egy kft.-nél, és még tag a 3 éves kisfiuk (ekkor hogyan kell érteni a 8 órás foglalkoztatotti jogviszonyt)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy családi gazdaság. A gazdaság egyik tagja ápolási díjban részesül. Kérdésem a következő: van-e ennek az ápolási díjban részesülő tagnak tb-befizetési kötelezettsége? Úgy értelmezem, ha nincs befizetési kötelezettsége, akkor nem is tevékenykedhet a családi gazdaságban. De, ha nem tevékenykedik a családi gazdaságban, akkor a szabályok alapján nem is lehet felé megosztani a bevételeket és költségeket? Mert, ha így van, akkor érdemesebb lenne a tb-t (8 millió forint alatti) fizetni, és ugyanúgy tevékeny tagként nyilvántartani? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték