Idén január 1-jétől ugyan nem változott a munkáltató által a munkavállalók javára kötött biztosítások adókötelezettsége, a téma mégis aktuális, mivel a 2019-ben még hatályos átmeneti rendelkezés ideje lejárt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy az alábbi feltételekkel a kockázati biztosítás elszámolható-e egyes meghatározott juttatásként? A 2019-ben kezdődő biztosítási évre vonatkozóan a biztosító káralakulásától függő díjvisszatérítést nyújt a szerződő részére, az alábbiak szerint: a biztosító vállalja, hogy a 2020-ban esedékes biztosítási évfordulót követő 45 napon belül az adott szerződésre vonatkozóan megvizsgálja a 2019-től 2020-ig tartó biztosítási évben esedékes és megfizetett biztosítási díjak és az adott szerződés alapján kifizetett biztosítási szolgáltatások arányát. Ha a biztosítási szerződésre a fentiekben meghatározott időszakra vonatkozóan felmerülő kárráfordítás (kifizetett biztosítási szolgálatatások/károk, illetve kártartalékok változása, a kárköltségek és azok tartalékai) összege és az ugyanezen időszakra esedékes és megfizetett biztosítási díjak hányadosa..... alapján díjvisszatérítésként kifizeti a biztosító a szerződő részére. Ennek a biztosításnak a megnevezése: kollektív egészségbiztosítás kockázati tényezőkkel. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fuvarozó cég egy járművet ért baleset kapcsán anyagi kárra vonatkozóan a biztosítóval megegyezett, és elfogadja azt a nettó összeget, amit a biztosító felajánlott, mert előre láthatóan az összeg fedezni fogja a javítás összegét. Kérdésként az merült fel, hogy a biztosító felé céges bankszámlát kell-e megadni az utaláshoz, vagy magánszemélyként működtetett bankszámlára kellene utaltatni az összeget? A biztosító által fizetett összeg bevételnek számít? Számlát kell róla kiállítani a cégnek és erről adózni kell? Várom megtisztelő válaszát!
Elindítja nem-életági üzleti tevékenységét Magyarországon az életbiztosításban élenjáró NN Biztosító – jelentette be sajtótájékoztatón Sztanó Imre, a biztosítócég elnök-vezérigazgatója.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk tagi kivétként már 2019 októberében jóval túlvan a minimálbér 24-szeresén. 2019 júniusában visszavásárolt biztosításból 3 387 460 forintot vont ki, melynek szocho alapja a biztosító igazolása alapján 2 845 466 forint, valamint ez "egyéb jövedelemnek" minősül, szintén az igazolás szerint. A biztosítás díját egy gazdálkodó szervezet fizette. Összevonható-e a társas vállalkozásból kivett jövedelem és a biztosításból származó egyéb jövedelem a szocho fizetésre tekintettel? Válaszát előre is köszönöm! Ungvári Andrea
Az ingyenesen letölthető e-kárbejelentő alkalmazást a 2019. januári megjelenése óta több mint 220 ezren töltötték le, és már több mint 4200 kárbejelentés érkezett azon keresztül a biztosító társaságokhoz, valamint a Mabiszhoz – mondta el Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője vasárnap az M1 aktuális csatornán.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 108 millió forintra bírságolta az Uniqa Biztosító Zrt.-t a nem megfelelő állománykezelés, a gyenge belső kontrollrendszer és egyéb hiányosságok miatt – közölte a jegybank, hozzátéve, hogy a hiányosságok alapvetően nem érintik a biztosító jövőbeni megbízható működését.
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem 2019. október 10-étől gyeden lesz (szülés előtt volt munkahelye, jelenleg is állományban van). Családi gazdaságot szeretne alapítani ,ő lenne a vezetője a gazdaságnak. Kell-e őstermelőként járulékot fizetnie a gyed ideje alatt? Hogyan lesz biztosított őstermelőként vagy a munkaviszonyban? Köszönettel: Krivikné H.Marianna
Sokan fejezték be idén nyáron közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat. Ezzel egyidejűleg meg kell ismerniük a rájuk vonatkozó járulékfizetési előírásokat is.
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves a következő kérdésben a segítségemre lenni: Gazdálkodó szervezet kockázati életbiztosítást és megtakarítás jellegű életbiztosítást kíván kötni. Mindkét esetben a szerződő, valamint a kedvezményezett is a gazdálkodó. A tájékoztató szerint nem terheli sem a szerződőt, sem a kifizetőt adó- és járulékfizetési kötelezettség addig, amíg a szerződő vagy kedvezményezett személyében változás nem történik, mivel a magánszemély ebben az esetben nem szerez bevételt. Ha módosul a kedvezményezett vagy a szerződő természetes személyre, akkor az addig megfizetett biztosítási díj egy összegben válik a módosításkor adókötelessé. Ezt így helyesen gondolom? Köszönöm a segítséget.
Ez év január 1-jétől néhány ponton módosult a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló kormányrendelet.
A Gazdasági Versenyhivatal elfogadta a 4Life Direct Kft., a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited és a Red Sands Insurance Company (Europe) Limited kötelezettségvállalását. Ennek értelmében a vállalkozások összesen közel 100 millió forint kompenzációt fizetnek biztosításaik több száz kedvezményezettjének, továbbá olyan programot vezetnek be, amely biztosítja, hogy jövőbeni kereskedelmi kommunikációjuk megfeleljen a fogyasztóvédelmi előírásoknak.
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi illetőségűnek számító (lakcíme és jövedelmének nagy része németországi), magyarországi kft.-ben ügyvezető tiszteletdíjának tb- és szja-kötelezettségei kapcsán szeretnénk kérdezni, hogy mivel Németországban biztosított, itt nem kellene a tiszteletdíja után sem járulékokat, sem szochót, illetve szakképzési hozzájárulást fizetni? Ehhez milyen dokumentumokat, igazolásokat/nyilatkozatot kell bekérni tőle a bérszámfejtés részéről? Elég, ha ő nyilatkozik, vagy szükség van Németországból származó hivatalos igazolásra? Ha nincs Magyarországon bejelentett lakcíme, akkor szükség van a NEAK felé a német biztosítottságáról adatot szolgáltatni, vagy magyar lakcím híján passziválni fogják egy idő után? Ha nincs magyarországi lakcíme, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fogják számonkérni rajta, akkor sem, ha nem jelentette le a német biztosítottságát a NEAK felé? Szja tekintetében a megbízási díj Magyarországon adózik, így mindenképpen szükség van a magyar adóazonosító jelére, nincs mód a passziválására, jól gondoljuk? Köszönöm válaszukat.
A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (1997. évi LXXX.) pontosan meghatározza a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat, illetve a biztosítás fennállásának feltételeit. Az ezt követő néhány szakasz rögzíti a biztosítás tartamára vonatkozó tudnivalókat, illetve a biztosítás szünetelésnek szabályait. Logikus és egymásra épülő előírásokról van szó, amely viszonylag egyszerűvé teszi a jogalkalmazást. E téren hibával, illetve bizonytalansággal akkor találkozhatunk, ha valaki bizonytalan a jogviszony meghatározásában, vagy – és a következőkben most ezzel foglalkozunk – ha nem (vagy nem csak) a Tbj. törvényben foglaltakat kell az érintett biztosítási jogviszonyával összefüggésben alkalmazni.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérnénk az állásfoglalását. Van egy márciusban alakult magyar kft., amelynek az ügyvezetője egy harmadik ország állampolgára. Az ügyvezetőnek még nincs munkavállalási engedélye és nincs másik biztosítási jogviszonya Magyarországon. Ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik pillanatnyilag, melyen szerepel a szálláshelye címe. Az ügyvezetőséget munkaviszony keretében fogja ellátni. Mikortól lehet bejelenteni a munkajogviszonyát (van-e erre megkötés a munkavállalási engedély hiányából vagy bármi másból adódóan)? Szükséges-e a munkavállalási engedély az ügyvezető bejelentéséhez? Ha igen, akkor addig milyen jogviszonyban jelenthető be, vagy kell-e bejelenteni? Kell-e Magyarországon tb-t fizetnie, és milyen esetekben mentesülhet? Válaszát előre is köszönjük.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték