372 találat a(z) biztosítás cimkére
Gyakori a síbaleset és a sok a fejsérülés Cikk
Megkezdődött az idei síszezon. A mintegy félmillió hazai síelő elsősorban a környező külföldi síterepeket keresi fel, jellemzően autóval. A veszélyek ellenére csak az utazók fele köt biztosítást, pedig minden századik síelőt baleset ér a pályákon. Ez mintegy százezer síbalesetet és köztük körülbelül tízezer fejsérülést jelent évente.
Őstermelő biztosítása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. január 8. napjától szünetelteti, legfeljebb 2. évig. E tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytatott. Mivel a vállalkozásában a biztosítási idő szünetel, mezőgazdasági őstermelőként válhat-e biztosítottá, mint nem kezdő, mert ezen tevékenységét 2016 óta folytatja. Helyesen járok-e el, ha bejelentem T1041-es nyomtatványon 2018. 01. 09. napjától mint főfoglalkozású mezőgazdasági őstermelőt, és az előző évben e tevékenységből megszerzett jövedelem 20 százalék után negyedéves bevallás, illetve befizetés mellett szerzek biztosítást, szolgálati időt? Ebben az esetben vonatkozik-e a kötelező minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség? A szünetelést éven belül hányszor élesztheti fel a vállalkozó? A 2 éves szünetelési maximum korlát ilyen esetben honnan számolandó? Köszönettel!
Részmunkaidős jogviszony tb-jogosultsága Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy napi egyórás munkaviszony képez-e tb-jogosultságot? Köszönettel: DM
Kezdődik a síszezon – utasbiztosítás előtt ezeket kell megfontolni Cikk
A két ünnep közötti időszak egyre nagyobb tömegek számára a síszezon kezdetét jelenti. Ám ilyenkor történik a legtöbb baleset is a havas pályákon. Ha a megelőzésben nem is, de az anyagi gondok enyhítésében sokat segíthet a megfelelően megválasztott utasbiztosítás – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Minden nyolcadik munkavállaló kap magán-egészségbiztosítási juttatást a munkahelyén Cikk
A 25-55 év közötti lakosság 12 százaléka kap jelenleg béren kívüli juttatásként egészségbiztosítást, miközben 59 százalékuk fontosnak tartja, hogy munkaadójuk ilyen biztosítást kössön számára – közölte az Union Biztosító az MTI-vel a legutóbbi kutatása alapján.
Biztosítás visszavásárlása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a személyesen közreműködő tagjára vonatkozóan életbiztosítási szerződést kötött. A díjakat a társaság fizeti, egyes meghatározott juttatásként költségként elszámolja és e szerint 15% szja-t és 22% ehot fizet. A szerződésnek van visszavásárlási értéke. Ezzel kapcsolatosan az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: – amennyiben biztosítási esemény bekövetkezte nélkül lejárat előtt visszavásárlás történik, milyen adófizetési kötelezettség terheli a társaságot a pénzkivonásra vonatkozóan? – ha szerződőváltás (a biztosított lenne a szerződő) után a biztosított vásárolja vissza, őt milyen adófizetési kötelezettség terheli? Köszönettel.
Magasabbak az utasbiztosítások díjai Cikk
A most kezdődő síszezonban a mentési és ellátási költségek fedezete miatt átlagosan 800 forint körüli napi díjjal kell számolnia az utasbiztosítást kötőknek azzal szemben, hogy a nyaralások idején egy európai útra átlagosan naponta 510, míg nem európai útra 770 forintos átlagos utasbiztosítási díjat költöttek – közölte a netrisk.hu az MTI-vel.
Biztosítás adózása Kérdés
A kft. alkalmazottja, egyben 50%-os tulajdonos ügyvezetője tiszta életbiztosítást kötött (nincs lejárat, csak baleseti halál vagy baleseti rokkantság esetén fizet a biztosítottnak, illetve halál esetén a feleségnek mint kedvezményezettnek). Az éves 204 ezer forint biztosítási díjat a munkáltató kft. fizette meg, és számolta el költségként. Kérdésünk: van-e ennek a kft. szempontjából adófizetési kötelezettsége? Most ezt a biztosítást átdolgozva a magánszemély fizetné tovább. A másik kérdésünk az, hogy az átdolgozás miatt (ami kvázi megszűnést jelent a kft. szempontjából) jelentkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a kft.-nek? Válaszukat előre is köszönöm.
Fizetés nélküli szabadság alatti/utáni felmondás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk gyermeke születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, de gyest nem. Szeretne felmondani, három gyermeke van. Szabadságai szempontjából van jelentősége, hogy 2017 decemberében vagy 2018 januárjában, a fizetés nélküli szabadság letelte után mond-e fel? Illetve az, hogy nem igényelt gyest, azt jelenti, hogy szünetel a biztosítása? Válaszukat előre is köszönöm.
Céges autó cafetériában? Pontos vállalati szabályozás szükséges Cikk
A céges autó sok vállalatnál a béren kívüli juttatások közé tartozik, amit így nem csak üzleti, de magáncélú utazásokra is aktívan használhatnak a dolgozók. Jellemző azonban, hogy azoknál a cégeknél, ahol a flotta mindössze néhány autóból áll, vagy nincs nemzetközi anyavállalati nyomás, ezt cégautó szabályzat teljes hiányában teszik a munkavállalók, amely mind rájuk, mind a munkáltatóra nézve jelentős kockázatot hordoz.
Áfa arányosítása Kérdés
Ha egy vállalkozás az áfás szolgáltatásai mellett biztosítási tevékenység közvetítést is végez, kell-e arányosítani a levonandó áfát?
Biztosítás áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk zárt lízingszerződésen keresztül értékesít gépeket. A lízingszerződés értelmében köteles a vevőknek biztosítási szerződést kötni a gépekre. Ezen szerződéseket társaságunk köti meg, majd beépíti a lízingdíjba áfával növelten az Áfa tv. 70. §(1) b) pontja alapján. Kérdésként merült fel számunkra, ha a biztosítóval kötünk egy általános „keretszerződésen” alapuló biztosítási szerződést, amelynek átalánydíját számláznánk tovább a lízingvevőknek, akkor mindez minősülhetne-e közvetített szolgáltatásának áfában? Véleményünk szerint, ha felkínáljuk, hogy a rajtunk keresztül kötött biztosítási szerződés olcsóbb, – nem zárjuk ki, hogy mással szerződjön a vevő –, akkor külön kötve egy szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződést, nem válik mellékkötelemmé a biztosítási szerződési elem, mert ettől függetlenül is megvalósul a főkötelem, a lízing. Köszönöm.
Közösségen belüli több munkaviszony Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy árufuvarozó gazdasági társaság, ahol szeretnének alkalmazni egy sofőrt részmunkaidőben, nagyjából heti 20 órás munkaviszonynak megfelelő időtartamra. Az említett sofőrnek jelenleg Németországban is van munkaviszonya, és ezen meglévő biztosítása mellett Magyarországon is vállalna munkát az említett kft.-nél. Kérdésem az lenne, hogy ennek van-e bármilyen jogi akadálya? Nem minősül-e kettős adóztatásnak? Esetleg a két tagállamban lévő biztosítást jelenteni kell-e külön valamely szervnek? Véleményem szerint a jogviszony megköttethető lenne, de felmerültek az aggályok és szeretnénk tisztázni az ügyet. Válaszát előre is köszönöm! Gyenes Ferenc
Megugrott az ügynökök jutaléka Cikk
Több mint 12 százalékkal, mintegy 60 milliárd forintra nőtt tavaly a biztosításközvetítők jutaléka – írta a pénteki Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva.
Dolgozóra kötött biztosítás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egy kft. szeretne egészségmegőrző biztosítást kötni a munkavállalóira. Tehát a szerződő fél a kft. lenne és a biztosított a munkavállaló (kb. összesen 15 fő). Kérdés: 1. Jól gondoljuk-e, hogy a havonta fizetett biztosítási díj a minimálbér 30%-áig adómentes, de az ezt meghaladó rész után szja- és ehofizetési kötelezettség terheli a szerződőt? 2; A 30%-os határ számításánál, függetlenül attól, hogy ez 1 biztosítási szerződésben lesz, külön kell venni a 15 főt? Tehát ezt biztosítottanként kell nézni havonta vagy összességében? Pl. a havi fizetendő díj (15 fő x 2500 Ft/fő/hó) 37 500 Ft. Ezen felül van már a kft.-nek egy más típusú kockázati biztosítása (15 000 Ft/hó), ami eddig belefért az adómentes (30%-os) határba. Tehát nekem adózás szempontjából az 52 500 Ft/hó együttes díjat kell tekinteni és mivel túllépi a minimálbér 30%-át, így a felettes rész adóköteles? Illetőleg nem fog adófizetési kötelezettség keletkezni, mert biztosítottanként vizsgálva nem éri el havonta a minimálbér 30%-át egy dolgozó esetében sem?