Tisztelt Szakértő! Magyar kft. tulajdonosa és ügyvezetője külföldi magánszemély, akinek van külföldön biztosított jogviszonya. Erről azonban sehogy sem érkezik meg az A1-es igazolás. Tehát nem tudom semmivel igazolni, hogy ott fizeti a járulékokat maga után. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor hogyan lehet helyesen eljárni, mivel csak egy tagállamban lehet biztosítása.
Tisztelt Szakértő! Szállítmányozó cég lévén munkavállalóinkra balesetbiztosítást kötöttünk 2019 januárjában. Biztosítási termék: UNIQA: Puzzle Stand E. Jól értelmezzük-e, hogy ez mint balesetbiztosítás az idei évtől a munkavállalónak jövedelemalapot képez? Ha igen, akkor mi a teendőnk, mivel a biztosítási díjat ...-tól ...-ig időszakra adta meg a biztosító, egy összegben. Melyik hónapban kell feltüntetnem a munkavállalóm bérszámfejtésében a biztosítás összegét, a szerződés megkötésekor vagy le kell bontanom naptári vagy munkanapokra, és annak megfelelőn havi szinten? Mi történik a biztosítási díjat terhelő adókkal, járulékokkal, ha a periódus alatt kilép a munkavállaló? Válaszát előre is köszönjük.
Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkezőknek legkésőbb március elsejéig kell rendezniük az esedékes díjrészletet – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (gazdasági társaság) a munkavállalói részére három részből álló csoportos biztosítási csomagot kötött 2014-ben. A szerződő a gazdasági társaság, a díjfizető a gazdasági társaság, a kedvezményezett a biztosított munkavállaló, illetve az általa megjelölt hozzátartozó, vagy halál esetén az örökös magánszemély. A biztosítási csomag az alábbi részekből tevődik össze: 1) befektetési egységekhez kötött életbiztosítás élethosszig tartó, amely a biztosított munkavállaló hozzájárulásával visszavásárolható, 2) egészségbiztosítás, amelyre nincs visszavásárlási opció, bizonyos betegségek, kórházi kezelések bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást a biztosító a munkavállaló részére, 3) balesetbiztosítás a szolgáltatásra; az előzőekhez hasonlóan a munkavállaló jogosult, halál, baleseti halál és rokkantság, csonttörés esetén. A 2017. évig adómentes béren kívüli juttatásként, 2018. évben egyes meghatározott juttatásként adózott a társaság, kivéve a balesetbiztosítási csomagot. A munkavállalókra nevesítve kötötte meg a biztosítási csomagot. Ha a munkaviszony megszűnik, a biztosítás módosítható. Most felmerült, hogy a biztosítási csomagot oly módon módosítanák, hogy a szerződő és a díjfizető helyébe a biztosított magánszemély kerülne. Az előző szerződő és a díjfizető módosításának milyen adójogi következménye van a magánszemélyre, illetve a gazdasági társaságra nézve? Kell-e adózni a munkavállalónak és a társaságnak? Ha igen, akkor mi után?
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amely befektetési célú életbiztosítást kötött már több évvel ezelőtt. A biztosított a társas vállalkozó. A biztosítás fordulónapja 2018. májusban volt. Változtatás nem történt. A kockázati díjrész elkülönített. Jól értelmezem, hogy 2019-től bérként adózik a biztosítás rendszeres díja, és a közterheket fizetheti a cég teljes egészében? Vagy ebben az esetben is van átmeneti szabály? Köszönöm: Szilvia
Tisztelt Cím! Mi a teendő, ha a társas vállalkozói jogviszonyt önellenőrizni kell, mert később derül ki, hogy az egyszemélyes kft.-ben lévő ügyvezetőnek nincs más biztosítási jogviszonya, vagyis a kft.-ből utólag kell a járulékokat megfizetni, bevallani. Az a kérdés, hogy a bérszámfejtett jogviszonyból eredő nettó "bért" kötelező-e ténylegesen kifizetni? Illetve, hogy az ügyvezető számára számfejtett, de ki nem fizetett juttatásról kell-e M30-as igazolást kiállítani? Mi van abban az esetben, ha a kft.-ben nincs is fedezet a kifizetésre?
Tisztelt Szakértő! A munkáltató 2008-ban egész életre szóló befektetési életbiztosítást kötött, amelynek biztosítottja az egyik munkavállaló. A biztosítási díjat 2008 és 2012 között a társaság fizette és költségként elszámolta. Amennyiben 2019-ben a biztosítás felmondása megtörténik, van-e, ha igen, kinek és milyen mértékben adófizetési kötelezettsége? Köszönettel: Szalay Ildikó
Nemcsak a különleges adószabályok, hanem a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések miatt is speciális a katások helyzete, mutatjuk, miért.
Szerb-magyar állampolgár Szerbiában kapja a nyugdíjat, 3-4 éve magyar állampolgár, van magyar lakcíme is. Munkaviszonyban dolgozik magyar cégnél Magyarországon, a cég igényelte a taj számát is. Ki kell jelenteni a T1041 esen és megszűnik a biztosítása Magyarországon 2019-ben? Ha igen, milyen módon lesz biztosított Magyarországon, és kaphat korházi ellátást is ha történne vele valami?
Tisztelt Szakértő! Kft. a vele 8 órás munkaviszonyban álló (50 százalékos tulajdoni résszel rendelkező)ügyvezetőre biztosító intézettel egészségbiztosításra kötött szerződést 1 éves, 2018. 12. 01-2019. 12. 01. közötti időtartamra. Az 1 éves időszakra fizetendő 200 ezer forint 2018 decemberében átutalásra került a biztosítónak. A szerződés visszavásárlási értékkel nem rendelkező és jövedelmet nem pótló egészségbiztosítási fedezet megvásárlására vonatkozik (orvosi ellátás, vizsgálatok). Kérdésünk: mivel 2018-ban a biztosító leszámlázta a 200 ezer forint összeget, és 2018-ban át is utaltuk, akkor a teljes összeg adómentes 2018-ban vagy egyes meghatározott juttatásként kell adózni utána? Vagy a 2019-re eső rész után már adózni kellene munkabér jövedelemként? A 2018. 12. hóra beadandó 08-as bevalláson erről kell-e adatot szolgáltatni ? Válaszukat előre is köszönöm.
Olvastam a következő Kérdés-választ : "2019-től a nyugdíjas munkaviszonyban lévők be-, illetve kijelentése T 1041-en".. ezzel kapcsolatban a válaszban szerepel, hogy alkalmasint a "kijelentést" 2019. 01. 08-áig kell meg tenni. Én viszont hiába kutakodok, lekérdezem a jogtárat, azokban bizony az szerepel, hogy 2019. 01. 02-től hatályos a Tbj. törvény 5 .§ (1) bekezdése szerinti változás, melyben szerepel, hogy IDE NEM ÉRTVE a nyugdíj melletti munkaviszonyban Mt. szerint.. személyt. A 2019. 01. 01-én hatályosban nem kivétel, nem szerepel, hogy ide nem értve a nyugdíj mellett.... Ez több kérdést is felvet bennem: a jelenleg is nyugdíj mellett munkaviszonyban alkalmazott biztosítási jogviszony megszűnését, melyik nappal kell közölni 2019. 01. 01., vagy 2019. 01. 02.? Aztán további kérdés, hogy mivel a Tbj. szerint 2019. 01. 01-én még biztosított ez munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas, és bérre is jogosult 2019. 01. 01-re, kell-e tőle arra az egy napra járó jövedelemből járulékokat vonni és szochót fizetni, vagy nem? Én erre keresem itt is a választ, akár arra, hogy milyen jogszabály tartalmazza azt, hogy ami 2019. 01. 02-től hatályos, az már hatályos 2019. 01. 01-től kezdődően? Szíves válaszukat előre is köszönöm és Boldog Új Évet Kívánok!
T. Szakértő! Ha a kft. társasági szerződésében szereplő tagok nem működnek közre a kft.-ben személyesen, nincs a kft. és a tagok között sem megbízási jogviszony, sem munkaviszony...stb. sem, akkor a tagok után van-e járulékfizetési kötelezettség? (Csak osztalékot vesznek fel a kft.-ből és nincs sehol biztosítási jogviszonyuk.) Köszönettel:
Egy kft. 2018-ban kötött Quantis EVEREST PRO életbiztosítási program elnevezésű biztosítást. Paraméterek: szerződő a cég, biztosított a magánszemély, munkaviszonyos tulajdonos, kedvezményezett halál esetén a szerződő és a biztosított által közösen megnevezett magánszemély, lejárati kedvezményezett a szerződő kft. Rendszeres díjas életbiztosítás, havonta 100 ezer forintot utalnak. Szerződés tartama:10 év. Nem nyugdíjbiztosításként kötött, befektetési egységhez kötött. Szolgáltatásai:1.) elérési szolgáltatás (határozott tartamra kötött szerződés), 2.) haláleseti szolgáltatás. A biztosítási ügynök szerint követelésként kell elszámolni az utalást, mivel lejárati kedvezményezett a szerződő vállalkozás, így nem áll fenn a végleges vagyonvesztés. Kérdés: 1.) Hová kell könyvelni a biztosítást, amikor elutaljuk? 2.) Milyen adóvonzata van ennek a biztosításnak a cégnél, illetve a magánszemélynél 2018-ban? 3.) Változik-e ez 2019-ben? Mármint jövőre milyen adóvonzata van a cégnél, illetve a magánszemélynél 2019-ben? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Nyugdíjas egyéni vállalkozó vagyok, kata alá bejelentkezve. Nincs alkalmazottam, így egyúttal én vagyok az egyetlen kisadózó a vállalkozásomban. Várhatóan jövő évben lesznek olyan hónapok, amikor nem lesz megbízásom. Ezekre a hónapokra szüneteltetni fogom az egyéni vállalkozást. Kérdésem az, hogy a szüneteltetés ideje alatt az egészségbiztosításhoz a járulékot a költségvetés fizeti-e, mert ebben az időszakban kisadót nem kell fizetnem, tehát nem fedezi a kisadó az egészségbiztosítást. Köszönettel: dr.Bikfalvi István
Egy cég alkalmazottjára kötött biztosítást, amit most kifizettek neki. Az összeg 2 055 287 forint. Kérdésem: Mit kell levonni tőle, s hogyan kell lekönyvelni? Köszönöm gyors válaszukat.!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték