Táppénzügyek: ki, mikor, milyen ellátásra jogosult?

Megosztás Tetszik

Nap mint nap számos kérdés merül fel a táppénzszabályokkal kapcsolatban. A következőkben a jogosultság vonatkozásában hívjuk fel a figyelmet néhány jellemző problémára, előrebocsátva, hogy a baleseti táppénzre más – jelen cikkünkben nem részletezett – szabályok érvényesek.

Táppénzjogosultság és biztosítási jogviszony megszűnése

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény 43. szakasza e tekintetben egyértelműen fogalmaz: táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné és az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Tehát, ha a keresőképtelenség a biztosítási jogviszony megszűnését követően következik be, szóba sem jöhet a táppénzjogosultság.

Ám a törvény 46. szakaszának (1) bekezdése ennél is tovább megy, hiszen kimondja, hogy táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár. Másként megközelítve, hiába következik be a keresőképtelenség a biztosítási jogviszony tartama alatt, amennyiben az megszűnik, vele együtt véget ér a táppénzjogosultság is.

(A keresőképtelenség biztosít némi munkajogi védelmet, de nem „ment meg” a próbaidő alatti munkáltatói felmondástól, illetve a munkaidő automatikus megszűnésétől, például határozott idejű jogviszony lejárta, munkáltató megszűnése esetén.)

Tehát, ha egy táppénzben részesülő munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya, vége szakad a táppénzjogosultságának is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben kifejtjük, mi a jelentősége a folyamatos biztosítási idő tartamának, mi történik, ha a keresőképtelenség alatt szűnik meg a táppénzjogosultság, és ha egyéni, illetve társas vállalkozók kapnak ellátást.