„Cégünk társasháztól bérel helyiséget. Számla ellenében történik a bérleti díj utalása havonta, illetve a levont szja bevallása és befizetése. Milyen nyomtatványon kell igazolnunk a társasház felé, hogy az szja-t levontuk, bevallottuk és befizettük?” Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély a tulajdonukban (50-50%) álló négy lakást bérbe adják a saját tulajdonukban (50-50%) lévő kft.-nek hasznosításra. A kft. ezt szintén bérbe adja bérlőknek, beszedi a bevételt és a kapcsolódó költségeket (rezsi). A magánszemélyek a bérleti díjat a kifizetőtől szja levonásával kapják meg. Iparűzési adó szempontjából a kft. figyelembe veheti-e a magánszemélyeknek kifizetett bérleti díjat, hiszen maga is változatlan formában adja bérbe az ingatlanokat? Könyvelhetjük-e ennek megfelelően a közvetített szolgáltatások közé, vagy maradnia kell a személyi jellegű kifizetések között a tételnek? Előre is köszönöm a segítségüket!
Tisztelt Adózóna! Cégünk társasháztól bérel helyiséget. Számla ellenében történik a bérleti díj utalása havonta, illetve szintén a levont szja bevallása és befizetése. Azt szeretném megkérdezni, hogy milyen nyomtatványon kell igazolnunk a társasház felé, hogy az szja-t levontuk, bevallottuk és befizettük? Köszönöm a választ előre is!
Tisztelt Szakértő! Véleménye szerint szükséges-e útnyilvántartás vezetése, részben hivatali célra használt bérelt személygépkocsi esetében 2019-ben akkor, ha a cég élni kíván a bérleti díj áfatartalma 50 százalékának levonásával? Azt értem, hogy az 50 százalékos áfalevonhatóságnak ez nem feltétele, de például a bérleti díj társaságiadó-alapból való levonhatóságának nem feltétele a hivatali célú használat útnyilvántartással történő alátámasztása?
Tisztelt Szakértő! 2019. januárra kapott személygépkocsi-bérlet számlájával kapcsolatban lenne kérdésem. Az egyik lízingcég két tételben megosztva számlázza ki a bérelt gépkocsi díját. Az egyik tétel a bérleti díj, a másik pedig az adók és mellékszolgáltatások (a szerződés szerint szervizszolgáltatás, gumiabroncs-szolgáltatás, jogsegély és adók). A másik bérbeadó cég csak egy soron számlázza ki bérleti díjként a teljes költséget. Kérdésem, hogy az elsőként említett esetben a számla mindkét tételénél alkalmazható az 50 százalékos levonási jog? Hiszen tulajdonképpen mindkét cég ugyanazt a szolgáltatást nyújtja felénk, csak a számlatételek megnevezésénél van eltérés. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Termőföldet bérelek, a bérleti díj, amit kifizetek a föld tulajdonosának, levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából? 2017.05.10. Dr.Verbai Tamás "Helyi iparűzési adó" válaszában felsorolja, hogy mi vonható le, többek között "termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot"... Ez mit jelent, ugyanis saját tulajdonomban lévő termőföldet is művelek a vállalkozás keretében. Ez rám vonatkozhat-e, ha igen, hogyan? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Földterületeket bérlek, a bérleti díj, amit kifizetek a föld tulajdonosának, levonható-e a helyiadó-alapból? Válaszát köszönöm szépen.
Kedves Szakértő! Egy cég frissen vásárolt teherautóját a rendszeresen beszámlázó alvállalkozója (aki katás egyéni vállalkozó) vezeti, okoz ez valakinek is bármiféle gondot (rendőr, NAV), mivel a menetlevélben is az ő nevét tüntetik fel? S kell-e ezért az alvállalkozó részére bérleti díjról számlát kiállítani? Főleg, ha lesznek olyan utak is, amelyeket nem az autótulajdonos cégnek végez ezzel az autóval (lévén, az egyéni vállalkozó a cég tulajdonosának a családtagja is egyben), hanem esetleg egy harmadik adóalanynak? Hogyan kell jogszerűen kezelni ezeket az eseteket (bérleti díj arányosítása stb.)? Köszönettel.
Szeretném megkérdezni, hogy egy bérleti díjhoz kapcsolódó utólagos közüzemi díj számlázása esetén mi a teljesítés dátuma. Folyamatos teljesítésről beszélünk, ahol a bérleti díjat mindig előre számlázzuk, tehát a 12. havit, 11. hó végén. A bérleti díj számlázásánál a teljesítés dátuma megegyezik a számlakiállítás dátumával, mivel mind a fizetési határidő, mind a számla kiállítása megelőzi az aktuális hónap végét, amire vonatkozik a bérleti díj. Az energia továbbszámlázása ugyanekkor történik, tehát a 11. hó végén, ekkor csak a 10. hó adataival rendelkezünk, de a 12. havi bérleti díj számlázása van folyamatban. Az energiát külön számlán számlázzuk. A folyamatos teljesítésnél melyik szabályt kell ekkor alkalmazni, utólagos számlázás, mivel a 10. hó adatait számlázzuk, tehát a fizetési határidő egyezik meg a teljesítés dátumával, vagy mivel a 12. havi bérleti díj számlázásához kapcsolódik, ezért a bérleti díjhoz hasonlóan a teljesítés a számla keltével egyezik meg?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. többségi tulajdonosa saját tulajdonú ingatlanának (amelyben a kft. működik, és ez a székhelye is) bérleti jogát apportként bevitte a társaságba. Ez sok évvel ezelőtt történt, az értékcsökkenések elszámolása miatt a bérleti jog nyilvántartási értéke már nulla. Eddig a kft. térítés nélkül használhatta az ingatlant, igaz, hogy az ingatlannal kapcsolatos költségeket (építés, átalakítás, karbantartás...stb.) a kft. fizette, ezek értéke a kft. eszközei között szerepel, idegen ingatlanon végzett beruházás címszó alatt. Most a tulajdonos bérbe adná a kft.-nek az ingatlant, bérleti díjért. Lehetséges ez? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szja szerint adózó egyéni vállalkozó tevékenysége ingatlan-bérbeadás. A bérbe adott ingatlan nem egyéni vállalkozóként a tulajdona, hanem magánszemélyként. A bérlő (kettős könyvelést vezető adózó) engedélyköteles tevékenységet végez az ingatlanban. Az engedélyhez szükséges az ingatlan átalakítása. Külön épület építése történik, mely épületet építési napló alapján, használatba is kell venni. Az építtető a bérlő. Az építési költség beszámítandó a következő időszaki bérleti díjakba. Az építési költség tehát teljes egészében „lelakható”, azaz csak 72 hónap múltán lesz tényleges pénzforgalom a vállalkozások között a bérleti díj kiegyenlítése tekintetében. Az ingatlan az utolsó „lelakott” bérleti díjat követően kerül a bérbeadó tulajdonába. Kérdésem: • Az szja szerint adózó egyéni vállalkozónál a kiszámlázott és kompenzációval rendezett bérleti díj a „lelakás” időszakában mikor minősül pénzforgalmi elszámolás szerint árbevételnek? (A felek megállapodása szerint a bérleti díjat a továbbiakban is havonta számlázza a bérbeadó. A számla fizetési módja kompenzálás.) Tekinthető-e a bevétel havi bevételnek, vagy csak a tulajdonszerzés napjával (az ingatlan földhivatali bejegyzése) válik pénzforgalmi tekintetben árbevételnek? Azaz melyik évi szja-bevallásban kell szerepeltetni a „lelakás” időszakára járó bérleti díjakat? • A kettős könyvvitelt vezető adóalany az építési költséget követelésként tartja nyilván, melyet havonta vet össze a kiállított számlákkal.
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk 2007. évben egy ingatlan-bérbeadási ügylet kapcsán kauciót vett el a bérlőjétől. A kaucióról – mint utóbb kiderült, talán hibásan – áfás számlát állított ki, az akkori adómértékkel, 20 százalékos áfával. Most megszűnt a bérlet, a felek felbontották a bérleti szerződést, és megállapodtak, hogy a bérbeadó a kaucióból elégítheti ki a részben bérleti díjból, részben kártérítésből eredő kötelezettségét. A különbözetet a felek pénzügyileg fogják rendezni. A bérleti díjakról természetesen számla készült, a kártérítés összegét pedig a felek külön megállapodásban határozták meg. A kapott kaució összegét az 451-es számlán, mint egyéb kötelezettséget tartottuk nyilván bruttó összegben, a kaució áfáját pedig egyéb kötelezettségek között a 479-es számla T oldalán. Véleményem szerint most sztornózni kellene a 2007-ben kiállított kaucióról szóló számlát. A kiállítandó negatív előjelű számlát az akkori 20 százalékos adómértékkel kiállítani. Kérem álláspontjukat az ügylet számlázásával kapcsolatosan, elsősorban a helyes adómérték alkalmazása szempontjából. Köszönettel: Kócs István
Tisztelt Cím! Egy adózó ingatlan adásvételében áfa hatálya alá bejelentkezett. Ez esetben a bérleti díj maradhat mentes tevékenység? Amennyiben az adózó azért lett áfás, mert átlépte az értékhatárt, nincs lehetősége év végén újra áfamentes körbe tartozni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk Hollandiában készít nádtetőt. Holland cégnek számláz. Kint, Hollandiában béreltünk szállást. A számlán részletezik a bérleti díjat, az ágyneműhasználatot, parkolási díjat, biztonsági szolgáltatást. A számla holland áfával van kiállítva. Kérdésem az lenne, hogy helyesen állították-e ki részünkre a számlát holland áfával? Válasza sürgős lenne! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném szíves tájékoztatásukat. Mezőgazdasági tevékenységet folytató családi gazdaság egyik tagja a nevére vett termőföldet az állami földértékesítés keretében. Ezen földre bérleti díjat kap, művelni nem áll módjában. A földvásárlást az MFB által nyújtott hitelből finanszírozta. Kérdés: a családi gazdaság bevétele-e a kapott bérleti díj, és vele szemben a felvett hitel kamatát elszámolhatjuk-e költségként? Amennyiben igen, a megfizetett kamat után adókedvezmény érvényesíthető-e? Szíves válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték