A nemzetgazdasági miniszter ma egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjaival, mindazon munkáltatói és munkaadói szervezetek képviselőivel, amelyek részt vesznek a minimálbér meghatározásában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nagy Márton szerint elérhető az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagkereset.
Kihirdette a kormány a Magyar Közlöny 104. számában az új gazdaságpolitikai akciótervet, amely 21 pontba szedi a tervezett intézkedéseket.
Négy év alatt jelentős béremelés valósult meg a kormánytisztviselőknél, így átlagfizetésük jócskán felülmúlja a garantált bérminimumot, immár havi bruttó 500 ezer forint felett van – állította a Navracsics Tibor vezette minisztérium egy korábbi cikkünkre válaszul, írja a 24.hu.
A KSH adatai szerint 2024 májusában a vállalati szférában a bruttó átlagkereset 664 ezer forint volt, ami 13%-os növekedést jelent 2023 azonos időszakához képest. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, ez 506 ezer forint körül alakult – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből.
Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4 százalékos emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését. Az osztrák béradó sávokat átszámítva magyar forintba és viszonylatba, az éves bérek legalsó értéke is meghaladja a kb. 3 millió forint éves nettó bért, azaz havi 250 ezer forintot. Az osztrákoknál végrehajtott 4 százalékos emelés bérsávonként itthoni viszonylatban annyit jelent, mintha éves szinten legalább 116 ezer forintnyi, de akár 900 ezer forintnyi növekedést hajtana végre a kormány a nettó bérek terén. Természetesen a kint állandó jelleggel, vagy akár csak szezonálisan kint dolgozó magyarok 2025-ös bérét is érintik a változások – írja a penzcentrum.hu.
A munkavállaló tartósan beteg, táppénzen van, míg közben a hasonló munkakörben dolgozók béremelést kaptak a cégnél. Milyen alapbérrel számoljanak a végkielégítés meghatározásakor, ha felmondanak neki? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A cégek többsége készül béremelésre idén. A munkáltatókon azonban egyértelműen tapasztalható, hogy hatalmas kihívás számukra akkora volumenű bérfejlesztést végrehajtani, amellyel a munkavállalók is elégedettek lennének. A hazai munkaerőhiány csak tovább emeli a tétet, ugyanis bizonyos kékgalléros munkakörökben már párezer forintos különbségért is hajlandóak a munkavállalók munkahelyet váltani. A cégeken ezért minden korábbinál nagyobb a nyomás a toborzás és munkaerő-megtartás tekintetében – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak csütörtök délután a sopronkövesdi Autoliv Kft. dolgozói – tájékoztatta a Vasas Járműbiztonsági Alkatrészgyártó alapszervezet titkára az MTI-t.
Az alkalmazottak 50 százaléka elégedetlen a fizetésével. A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, 63 százalékuk tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – derült ki a Trenkwalder február első felében elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Egy cég február 1-jétől 10 százalékos béremelést adott a munkavállalóinak. Kivétel ez alól két fő, azzal az indokkal, hogy nem megfelelő hozzáállással végzik a munkájukat. Három hónap múlva, ha ez változni fog, meg fogják kapni a különbözetet, de nem béremeléssel, hanem egyéb jogcímen. Megteheti-e a munkáltató? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték