A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb, 2026. januárban végzett felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt 2025-ös béremelési szándékaikról. A bérekre vonatkozó kérdésre 850 válasz érkezett.
Megállapodott a szakszervezetekkel a Tesco az idei bérekről, az áruházlánc átlagosan 7,2 százalékkal emeli a munkatársak bérét – tájékoztatott a vállalat, valamint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és az Egyenlő.hu – a modern szakszervezet közös közleményben pénteken, közölte az MTI.
Január 1. napjával emelkedik a munka minimális díjazása, így a minimálbér, valamint a garantált bérminimum is. Cikkünkben összefoglaltuk a változásokat, az egyszerűsített foglalkoztatottakra, a közfoglalkoztatottakra, valamint a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottakra is kitérve.
A bértervezési folyamatok során a cégek mozgásterét egyszerre befolyásolja az infláció alakulása, a munkaerő megtartásának kényszere, valamint a jövő nyáron életbe lépő uniós bértranszparencia irányelv. A helyzetet tovább árnyalja a frissen elfogadott bérmegállapodás, amely 11, illetve 7 százalékos minimálbér-emelést irányoz elő. Hogyan reagálnak minderre a munkáltatók, és mire számíthatnak a dolgozók 2026-ban?
Január 1-jétől 15 százalékkal nő a kulturális ágazatban dolgozók bére – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára szerdán az M1 Ma reggel című műsorában, tette közzé az MTI.
A minimálbér-emelés minden évben fontos esemény a munkaerőpiaccal összefüggésben. Egyrészt azért, mert jelentős számban keresnek munkavállalók minimálbért vagy garantált bérminimumot, másrészt azért, mert a minimálbér más egyéb jövedelmek számítási alapját is képezik. Nézzük, mire ügyeljünk az idei minimálbér-emelés kapcsán!
A legújabb nemzeti konzultáció, Orbán Viktor amerikai látogatása, élelmiszer-árrésstop, SZÉP-kártya felhasználása, béremelés a szociális ágazatban – egyebek közt ezek a témák szerepeltek a mai kormányinfón.
A szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak 2026-ra vonatkozóan, a munkaadói oldalon azonban még nincs egységes álláspont, egy számjegyű emelés reális, ráadásul a számok az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó előzetes GDP-adatok tükrében még változhatnak – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) mai monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői az MTI-nek.
A béremelési program célja, hogy a minimálbér mielőbb 400 000 forintra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen – olvasható a kormány.hu-n.
Folyamatos a párbeszéd a munkaadói és munkavállalói oldallal a minimálbér emeléséről – írja mai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az EU 2023/970. irányelve a férfiak és nők egyenlő, vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elvét hivatott erősíteni a bértranszparencia és a végrehajtási mechanizmusok révén. A szabályozás – noha eltérő mértékben – de minden vállalatot érinteni fog, függetlenül a méretétől, illetve az üzletágtól. Az irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7-éig kell átültetniük a nemzeti jogba. A munkáltatóknak a jogszabály megalkotását megelőzően érdemes a belső folyamataik kialakítása során szem előtt tartani az irányelvben foglaltakat.
2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el – derül ki a Jobtain felméréséből, írja a hrportal.hu.
A Jobtain felmérései alapján 2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték