A munkáltatók csaknem 80 százaléka emel a béreken

Megosztás Tetszik

2025 első félévére a munkáltatók 78 százaléka tervezett béremelést végrehajtani, ám 31 százalékuk csupán 5 százalék alatti mértékben kívánja növelni a fizetéseket. A kiegészítő juttatásokat tekintve ugyanakkor a cégek kétharmada nem tervez emelést az időszak során – derül ki a Manpower felméréséből.

A Manpower több mint 300 hazai munkáltató válaszát összegző kutatása szerint a válaszadó cégek 31 százaléka maximum 5 százalékos béremeléssel számolt az idei év első felére, 41,4 százalékuk 6–10 százalék közötti mértékű fizetésemelést tervezett. 11–20 százalék között a vállalatok 3,2 százaléka, míg 20 százalék feletti mértékben 2,5 százalékuk tervezte növelni alkalmazottjainak alapbérét. Csökkentést csupán 1,4 százaléknyian terveztek erre az időszakra.

A kiegészítő juttatások és bónuszok tekintetében is visszafogottan terveztek a cégek: 65,5 százalékuk nem kíván változtatni a korábbi időszak mértékén, és csupán 30,1 százalék jelzett előre emelést.

„Idén jelentősen kinyílt az olló a munkáltatók béremelési ajánlatai és a munkavállalók elvárásai között, akik jellemzően 10 százalék feletti béremeléssel lennének csak elégedettek. Erre azonban a mostani friss adatok szerint csak a cégek 5-6 százaléka hajlandó” – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója. – „Tavaly az átlagos béremelkedés 13 százalék körül alakult, az idei előrejelzések azonban jóval visszafogottabbak. Mindez azt eredményezheti, hogy a munkavállalók növekvő elégedetlenségének hatására a fluktuációs ráta tavalyhoz képest emelkedni kezd (különösen akkor, ha újból beindul a gazdasági növekedés, nagyobb lehetőségeket teremtve a munkahelyváltásokra).”

A felmérés adatai szerint a munkahelyi fluktuáció átlagos mértéke 2024-ben 10 százalék volt, a válaszadó cégek 80 százaléka a megelőző évhez képest nem észlelt növekedést ebben a mutatóban. A tavalyi időszakra vonatkozóan 54 százaléknyian állították azt, hogy nem merült fel számottevő problémájuk az új munkatársak toborzása során, hatékonyan tudták pótolni a távozó munkatársakat is. Nehézséget a legtöbben az értékesítési-beszerzési (30%), a karbantartási (22%), valamint a logisztikai (17%) munkakörök betöltése során tapasztaltak.

A béremelési tervek részletesebb elemzéséből kitűnik, hogy a fizetésemelést tervező munkáltatók 64 százaléka az összes alkalmazottra kiterjedően változtat a béreken, további 23 százalékuk az állomány 50–80 százalékára terjeszti azt ki, a fennmaradó 13 százalék csupán a létszám felénél kisebb csoportra terjeszti ki ezt az intézkedést.

Az ágazatokat vizsgálva az látható, hogy az alkalmazottak legkevésbé a távközlés, elektronika és villamosmérnöki területeken működő, illetve a könyvelés és HR-szolgáltatásokat végző vállalatoknál számíthatnak 5 százalékot meghaladó béremelésre: az előbbi iparágakban a cégek 20, az utóbbiban 29 százalékuk tervez csak ilyen mértékű plusz kifizetést. A leginkább a bank, pénzügy és biztosítás területén oszlottak meg a szándékok: míg az idetartozó cégek 22 százaléka 11–20 százalék közötti is béremelést tervez, addig 11 százalékuk egyenesen csökkentést tervez. 20 százaléknál nagyobb béremelési szándék egyébként csak az informatikai, kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó, illetve a tudomány és oktatás területén működő cégeknél fordul elő – az utóbbi esetben bizonyára közrejátszik az év elején bevezetett 20 százalékos pedagógusbér-emelés hatása is.