1145 találat a(z) bérbeadás cimkére
Értékcsökkenés mértéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk fuvarozással, illetve bérbeadással foglalkozik. Saját tulajdonú gépjárműparkkal rendelkezünk, melyben tehergépkocsik, vontatók, fékpótkocsik és munkagépek találhatók meg. 2015. december 31-éig az eszközök értékcsökkenésének mértéke normál esetben: 20 %, bérbeadás esetében: 30 % volt. Kérdésem: 2016-tól van-e lehetőségünk arra, hogy a törvényi szabályozástól eltérjünk, és társaságunk belső számviteli szabályozásában alacsonyabb kulcsú (%-ú) értékcsökkenést határozzunk meg? Ebben az esetben van-e meghatározva minimális mértékű (kulcsú) értékcsökkenés? Köszönettel: Stock Ildikó
Bérbeadott ingó vagyontárgy eszköz vagy áru
Kérdés
Egy vállalkozás hangszert vásárol. Ha ezt eladja, akkor áruként kell könyvelni. A kérdésem az lenne, hogy eszközként kell-e nyilvántartani, és értékcsökkenést elszámolni, ha ugyanezt a hangszert mégsem adja el, hanem (esetleg több évre is) bérbe adja?
Nyugdíjas katás egyéni vállalkozó bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Öregségi nyugdíjas katás fogorvos egyéni vállalkozó úgy döntött, hogy befejezi a vállalkozást és majd mint magánszemély bérbeadja a rendelőjét a felszereléssel együtt. Az ÁNTSZ azonban nem engedélyezi a fogorvosi műszerek bérbeadását magánszemélyként. Maradhat-e kata alatt a vállalkozó ezzel az ingatlan és berendezései bérbeadási tevékenységgel? Vagy vissza kell térnie az szja alá? Vagy van-e más lehetősége? Köszönjük szépen a segítséget!
Kata és ingatlan bérbeadása
Kérdés
A kérdésem a következő: 2012. évi CXLVII. törvény szerint nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. Ez arra is vonatkozik, ha valaki saját ingatlanát magánszemélyként bérbe adja? Ez kizáró ok a kata alól? A választ köszönöm.
Külföldi vállalkozás magyarországi ingatlant vesz és bérbead: áfa és társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét, hogyan kell helyesen eljárni, ha egy németországi vállalkozás megveszi a magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát mint ingatlant, majd bérbe adja vissza a magyarországi leányvállalatnak. Kérem, hogy az áfa, illeték és társasági adó és helyi adó kötelezettség tekintetében is legyen szíves megírni a választ! Keletkezik-e a német vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye Magyarországon? A NAV-hoz kell-e valamilyen bejelentést tenni a fentiekkel kapcsolatban? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Papné Galba Márta
Építőgép bérbeadása
Kérdés
Építőipari munkagép határozatlan időre történő bérbeadása kezelővel, hatósági engedélyhez kötött konkrét munkaterületre, ahol a munkavégzést a bérbevevő irányítja, egyenes, vagy fordított adózás alá tartozik-e, ha a díj elszámolása órában vagy napban történik? Igen, vagy nem?
Ingatlan-bérbeadás – fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Társaságunk adószámának 9. karaktere 2-es. Jelenleg egyfajta tevékenységet végez, lakóingatlannak nem minősülő ingatlanát adja bérbe, amiről nettó számlát állít ki. A bérbeadást nem tettük adókötelessé. A társaság nevére szól egy építési engedély, aminek értelmében az építkezést még az idén el kell kezdeni. A kivitelezővel most készülünk szerződést kötni, és úgy értelmezzük, hogy a munkáról fordított áfás számlát kell kiállítani. Ha minden így megy tovább, akkor értelmezésünk szerint nem vagyunk jogosultak levonni az áfát. 1. Jól értelmezzük ezt a gazdasági eseményt? 2. Mi történik, ha 2017. január 1-jétől kezdődően adókötelessé tesszük a bérbeadást? Úgy gondoljuk, hogy ekkor már lehetőség adódik az áfa levonására. Ha a beruházást megkezdjük idén, amikor még nem folytatunk adóköteles tevékenységet, de a befejezéskor, a számla befogadásakor már igen, akkor levonható az áfa? 3. Vagy ha esetleg jobb megoldás az, hogy az idén befogadunk egy kisebb összegű számlát, aminek nem vonjuk le az áfáját, majd jövőre a különbözetről a számlát, aminek az adóját levonásba helyezzük? 4. Az is felmerült, hogy az áfalevonhatóság miatt nem bérbeadás útján hasznosítjuk tovább az ingatlant, hanem mi fogjuk azt üzemeltetni más, adóköteles célra. 5. Esetleg tudnak ezeken felül jobb megoldást javasolni? Arra szeretném kérni Önöket, hogy fenti lehetőségeken egyenként végignézve vizsgáljuk meg azok áfá hatását. Köszönettel: István
Bérbeadás vagy szállásszolgáltatás
Kérdés
Tisztelt dr. Csobánczy Péter! A http://adozona.hu/kerdesek/2014_1_9_Munkasszallas_AFAja_jli linken olvasható válaszához hasonló az esetünk: egy vendégházunkat bérbevenné egy cég a munkásai számára először 2 hónapra, majd egyéves időtartamra. A válaszában említett NAV-tájékoztató szerint alapvetően turisztikai jellegű szálláshely-szolgáltatás sorolható a 3/A melléklet II.1. pontja alá, itt viszont a cél nem turisztikai jellegű, erre egyedül az utalhat, hogy takarítjuk a vendégházat és mosatjuk a textíliákat. Minek kell tekintenünk a nyújtott szolgáltatást? Köszönettel: Jászné
Egszemélyes kft.-tulajdonos lakása a székhely
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye a tulajdonos családi házában van. A tulajdonjog 50-50 százalékban a tulajdonos férj és feleség tulajdona. Köthet-e az egyszemélyes kft. bérleti szerződést, a családi ház egyik helyiségére mint irodára? Amennyiben a rezsidíjak a magánszemélyek nevére szólnak, a bérleti szerződésben lehet-e rendelkezni arról, hogy négyzetméter-arányos rezsiköltség - a bérleti díjon felül -, a bérleti díj részét képezi? A szerződésben kiköthetik-e, hogy nem az 50-50 százalékos tulajdoni hányad arányában részesülnek a bérbeadásból származó jövedelemből? Lehet-e csak a kft. tulajdonos férj a bérbeadó? Válaszát előre is köszönöm.
Kata
Kérdés
T. Szakértő! Kft. 2017-től szeretne a kata alá tartozni. A kft. alatti halmozott tagi kölcsön sorsa mi lesz, illetve az eredménytartalékot le kell-e adózni azonnal vagy továbbviheti a kata alá? Tevékenységi köre üzlethelyiség bérbeadása, régiség adásvétele (különbözeti áfa) és egyéb kiskereskedelem. Segítségét köszönöm, Ildi
Egyéni vállalkozó keresőtevékenysége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Keresőtevékenységnek minősül-e, ha a főállású egyéni vállalkozó csed folyósítási ideje alatt bérbe adja fodrászoknak a székeket, amíg ő maga nem tud dolgozni? Ha igen, megoldható-e úgy a bérbeadás, hogy a csed folyósítása előtt számlázza ki ezt a féléves időszakot? Köszönöm a segítséget! Hegedűs Pálné
Földbérleti díj kifizetése visszamenőleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás a használatában lévő termőföld után több éve nem fizetett bérleti díjat a földtulajdonosoknak. Most lehetősége lenne több évre visszamenőleg kifizetni az elmaradt földbérleti díjakat. Elszámolható-e a kifizetendő bérleti díj költségként, illetve a magánszemélyek adózása hogyan alakul? Öt évnél hosszabb a bérleti szerződés.
Kedvezményes eszközátruházás, ingatlan áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az „A” cég több, korábban 27 százalékos áfás számlával vásárolt lakóingatlannal rendelkezik, mely ingatlanokat korábban telephelyként használt, néhány hónapja azonban adóköteles bérbeadásra került sor. Ingatlanok esetében 20 év a figyelési idő, a vállalkozás a fizetendő áfával szemben év végén elvégzi a szükséges korrekciót, s az egy évre jutó áfaösszeggel csökkenti fizetendő adóját. A vállalkozás saját tulajdonú ingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. „A” vállalkozás egy saját maga tulajdonában lévő „B” társaság részére szeretné az ingatlaneszközeit kedvezményes eszközátruházás keretein belül áthelyezni, ez esetben nincs illeték, társasági adó, áfafizetési kötelezettség, mivel nem következik be a termékértékesítéshez fűződő joghatás. Kérdésem az, hogy mi történik ilyenkor azzal az általános forgalmi adóval, amit „A” vállalkozás visszaigényelhetne abban az esetben, ha a saját tulajdonú ingatlanát normál adás-vételi tranzakció keretében eladná „B” vállalkozásnak a fordított áfa szabályait alkalmazva? Az „A” cég beszerzéséhez kapcsolódó áfa nyilván nem figyelhető a „B” céghez kapcsolódó év végi korrekciónál, ezért úgy gondolom, hogy az „A” társaság az átruházás időszakában vissza kellene igényelje a 20 évből hátralévő időre vonatkozó áfát, s „B” cég pedig a termékértékesítésekor, vagy az adóköteles bérbeadási tevékenység feltételeinek nem teljesülésekor kellene megfizesse az ingatlan „vételárára”/”átruházási” értékére időarányosan esedékes áfát.
Ingatlan, kívül vagy belül az áfakörön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik tevékenysége az ingatlan bérbeadása. Társaságunk 2001-ben vásárolt egy irodaingatlant, majd 2002-ben egy másikat és 2005-ben lakást. A lakás áfamentes volt, a két irodai ingatlannál a felszámított áfaösszeget visszaigényeltük. A bérbeadásra társaságunk bejelentkezett az áfakörbe. Az egyik irodai ingatlant és a lakást is bérbeadással hasznosítottuk, a közüzemi szolgáltatások áfáját levontuk, illetve nettó plusz áfa összeggel számláztuk tovább a bérlőknek, akik szintén áfakörbe tartoztak. Azonban a bérletek felmondásra kerültek és most elsősorban magánszemélyek veszik ki bérbe, akik nem érdekeltek az áfában, így január elsejétől szeretnénk kilépni az áfakörből. Kérdésem a következő: - ha kilépünk az áfakörből, akkor a korábban levonásba helyezett irodai ingatlan áfát arányosítani kell-e és befizetni. Az ingatlanok nem kerülnek átminősítésre; - ha igen, akkor decemberi vagy a januári áfabevallásban; - a továbbiakban is bérbeadással hasznosítanánk az egyik irodát és a lakást, a másik iroda az saját használatban van. Mindegyik ingatlan külön helyrajzi számon található, külön közüzemi órákkal, és a számlákat is mindegyik ingatlanra külön-külön kapjuk. Elkülöníthető, hogy melyik számla, melyik ingatlanhoz tartozik. Ebben az esetben kell-e arányosítani az áfát? Köszönöm válaszukat.
Gépet bérbeadó magánszemély
Kérdés
Ha magánszemély ad bérbe gépet vállalkozásnak, de nincs adószáma, megteheti ezt számviteli bizonylat kiállításával, s nem kell áfakörbe bejelentkeznie, és ugyanúgy az szja-törvény szerint adózik, mint az ingatlant bérbeadók?