Tisztelt szakértő! Egy magánszemély házastársával közösen bérbead egy vidéki ingatlant, mivel ketten a tulajdonosai. Bérbeadásnál a tételes költség-elszámolás szabályait alkalmazzák. A saját tulajdonú budapesti ingatlanját fizető-vendéglátással szeretné hasznosítani, költségátalány megfizetését követően. Ez lehetséges, hiszen mindkettő önálló tevékenység bevétele? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan alapított zrt. főtevékenysége 6820'08 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (egyéb tevékenységi kör egyenlőre nincs). Ebbe a szakágazatba tartozik az épületberuházás saját üzemeltetés céljából. A vállalkozás egy panziót tervez építeni, melyhez magánszemélytől telket vásárolt, a tervezési munkák folyamatban vannak. A panziót a tervek szerint a vállalkozás fogja idegen kivitelezővel felépíttetni, majd üzemeltetni. A cégbírósági bejelentkezéskor áfára vonatkozóan csak az általános szabályok szerinti adózást jelölték meg. Kérdésem az lenne, hogy szükséges-e a bérbeadásra külön áfakötelessé-tételt választani ahhoz, hogy a tervezés, építkezés során felmerülő áfát teljeskörűen vissza tudják igényelni? Amennyiben később úgy döntenek, hogy a panziót néhány év múlva esetleg egy másik vállalkozásnak bérbe adják, véleményem szerint probléma lehet abból, hogy akkor már nem lesz mód az adókötelessé-tételt választani, mert a vállalkozásnak már kezdetek óta ez a főtevékenysége (bár nem a bérbeadás, hanem az üzemeltetés), a bérbeadás pedig a fő szabály szerint mentes (kivéve a kereskedelmi szálláshely nyújtására szolgáló bérbeadás). Óvatosságból célszerű lenne az adómentesség helyett adókötelessé-tételt választani a lakóingatlannak nem minősülő bérbeadásra? Válaszát előre is köszönöm!
Állásfoglalást illetve tanácsadást szeretnék kérni, ingatlan bérbeadás adózás ügyében. Kétszintes családi házunk (férjemmel 50- 50%-ban tulajdonosok) alsó lakrészét szeretnénk hosszútávon bérbe adni. A közüzemi főórák mérik a teljes ingatlan fogyasztását. A bérlők havi rezsiköltsége havi házi elszámolásban történhet csak. A felső szinthez tartozó altmérők fogyasztását levonjuk a főmérők által mutatott fogyasztásból és az eredmény lesz a lakrészhez tartozó ténylegesen fogyasztás elszámolás alapja. Ebben az esetben hogyan lehet a tételes elszámolással adózni? Elég, ha vezetem a házi elszámolást ahhoz hogy a bevételből le tudjam vonni a rezsiköltséget? Mivel fölöslegesnek tartjuk hogy mindketten adózzunk a bevétel után így úgy döntöttünk hogy férjem lemond a bérbeadás jogáról és az ebből származó jövedelemről is. Amortizációs költségre vonatkozóan van-e korlátozás abban a tekintetben ha a bérbeadó állandó lakcíme azonos a bérlemény címével (két külön lakrész, nem társasház hanem családi ház)? Segítségüket előre megköszönve várom mielőbbi visszajelzésüket, Tisztelettel, Bátai Mária
Magyar kft. Ausztriában vásárolt ingatlant, amit bérbeadás útján hasznosít. A bérbeadás miatt osztrák adószámot kért és kinti könyvelő könyveli a gazdasági eseményeket és rendezi az adókötelezettségeket. Kérdésünk, hogy a bérbeadással kapcsolatosan milyen számviteli és adózási kötelezettségeink vannak?
Üdvözlöm! A társasági adóról szóló törvény 7. § zs) pont szerinti beruházási kedvezményt melyik időpontban lehet érvényesíteni? Csak az aktiválás évében, amikor a 161-re kerül? Továbbá felújítás esetén használt ingatlanon végzett felújítás értéke is elszámolható? Végül: aki bérbeadást is végez (de nem feltétlenül ez a főtevékenysége), annál bérbeadás céljára vett ingatlannál érvényesíthető a kedvezmény? Köszönettel:
Ingatlan bérbeadása és áfa Tisztelt szakértő! Áfakörbe tartozó őstermelő a tulajdonában levő ingatlanban orvosi rendelőt bérbe ad. Az orvosi rendelőt adó alól mentesen szeretne bérbe adni. Van-e erre lehetősége? A számlázás hogyan történhet? Várom válaszát. Saját kérdés
Tisztelt Szakértő! Levonható-e a társaságunk által vásárolt hajó áfája, amennyiben egészben vagy túlnyomó részben bérbeadással hasznosítjuk? Mivel tudja igazolni a használati célt? A hajónapló igazolásként szolgáló dokumentumnak számít?
Tisztelt Szakértő! Egy adószámos magánszemély bérel egy üzlethelyiséget, amelyet katás egyéni vállalkozóként körömépítési tevékenységre használ. Az üzlethelyiségben lévő másik asztalt adószámos magánszemélyként bérbe adja szintén körömépítési tevékenységre. A kérdésem, hogy ez így rendben van-e, nem okoz-e gondot a katás jogviszonyában? Ha nem, akkor mi a teendő? Azonnal lépjen ki a katából? Köszönöm a választ!
Kedves Veronika! Az alábbi kérdésemhez kapcsolódó válaszra szeretnék reagálni: http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_16_Kft_tulajdonaban_levo_ingatlan_be_mnk Biztos, hogy alapesetben mentes az áfa alól a szálláshely-szolgáltatás is? Az áfatörvény 86. § (2) pontja ezt írja: Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: a) az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül; Köszönettel!
Tisztelt Lepsényi Mária szakértő! Kérem a hivatkozásokat megadni, mely alapján ingatlan-bérbeadás esetén alkalmazható az Ön által vázolt amortizáció elszámolási lehetősége, amit szerintem csak az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők részére engedélyez az szja törvény. Én csak a magánszemély bérbeadására a 3. számú melléklet III.pontja szerinti átalány amortizációt találtam, ami nagyon szűk keretet ad a költségelszámolásra és csak a tárgyévre engedi elszámolni. Remélem nincs igazam.
Katás egyéni vállalkozó tevékenységi körében nincs benne a 68.20 Ingatlan bérbeadási tevékenység, ez a vállalkozó 68.20 ingatlan bérbeadást magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra magánszemélyként adná bérbe, végezhető-e így a bérbeadás, és így az szja szabályai szerint adózhat-e ingatlan bérbeadásra? Másként kérdezve, katás személy adhat-e ingatlant bérletbe anélkül, hogy megszűnne a kata lehetősége?
Tisztelt Szakértő! Áfakörbe tartozó őstermelő a tulajdonában lévő ingatlanban orvosi rendelőt bérbe ad. Az orvosi rendelőt áfamentesen szeretné bérbe adni. Van-e erre lehetősége? A számlázás hogyan történhet? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. A "más település" alatt külföldi települést érthetünk-e? A bérbeadó magyarországi lakcímmel nem rendelkező magánszemély, tehát nem belföldi. Tisztelettel: Mátrai-Ignácz Éva
Egy társaság (bt.) amely katás adózó, a Velencei-tavon sétavitorlázást szervezne. Kérdéseim a következők: – A vitorlást a magánszemély ingyenes használatba adná a bt.-nek., van-e ennek jogszabályi akadálya? – A vitorlást szállodák, cégek megrendelhetik ügyfeleik, vendégeik részére. A szolgáltatásról számlát állít ki a bt. Szükséges-e online pénztárgép használata, előírja-e jogszabály, vagy lehet "kézi" nyugtát adni, amennyiben nem kér számlát az ügyfél? – A sétavitorlázás nem egy konkrét kikötőből indul, mert egyelőre olyan nincs. Megrendelhető, és a megbeszélt időpontban, a megbeszélt helyen (például a szállodánál) veszi fel a vendégeket. – Lehet-e katás adózóként ezt a tevékenységet végezni, milyen tevékenységet kell pontosan felvennie? – Katásként a bt. végezhet-e teherautó-bérbeadási tevékenységet (vannak autói). Hogyan lehet a teherautó-bérbeadás díját megállapítani, hogy későbbi adóellenőrzésen "piaci" legyen a bérleti díj? Ugyanis olyan "öreg" autókról van szó, amelyeket lízingcégeknél már nem találhatunk, és ezért gondot okoz a piaci ár megállapítása a szerződéshez. Kérem szíves válaszát, minden részletre kiterjedően – áfa, egyéb fontos adózási-bizonylatolási információk –, mire kell még figyelni. Tiszteletettel: Czigányné Tóth Katalin
Tisztelt Szakértő! Társaságunk társasháztól bérel reklámfelületeket. Kérdésem, hogy a kifizetett bérleti díjról, illetve a levont szja-ról kell-e adatot szolgáltatni a 1708-as bevallásban? Ha igen, akkor melyik lapon és milyen azonosító adatokkal? Ha nem a 1708-as bevallásban, akkor milyen módon és adattartalommal kell adatot szolgáltatni? Ugyanis az szja törvény alapján kötelező levonni az szja összegét. Ha levonom, de nem tudom bevallani, akkor a folyószámlán túlfizetésként szerepel a befizetés. A társasház év végén bevallja és szerintem nem lesz párja, hogy ki vonta le tőle. Várom válaszát, mert a NAV erre nem tudott választ adni. Szerintük ezt nem kell bevallani! Várom válaszát. Köszönettel Zsuzsa
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték