Építőipari munkagép határozatlan időre történő bérbeadása kezelővel, hatósági engedélyhez kötött konkrét munkaterületre, ahol a munkavégzést a bérbevevő irányítja, egyenes, vagy fordított adózás alá tartozik-e, ha a díj elszámolása órában vagy napban történik? Igen, vagy nem?
Tisztelt Szakértők! Társaságunk adószámának 9. karaktere 2-es. Jelenleg egyfajta tevékenységet végez, lakóingatlannak nem minősülő ingatlanát adja bérbe, amiről nettó számlát állít ki. A bérbeadást nem tettük adókötelessé. A társaság nevére szól egy építési engedély, aminek értelmében az építkezést még az idén el kell kezdeni. A kivitelezővel most készülünk szerződést kötni, és úgy értelmezzük, hogy a munkáról fordított áfás számlát kell kiállítani. Ha minden így megy tovább, akkor értelmezésünk szerint nem vagyunk jogosultak levonni az áfát. 1. Jól értelmezzük ezt a gazdasági eseményt? 2. Mi történik, ha 2017. január 1-jétől kezdődően adókötelessé tesszük a bérbeadást? Úgy gondoljuk, hogy ekkor már lehetőség adódik az áfa levonására. Ha a beruházást megkezdjük idén, amikor még nem folytatunk adóköteles tevékenységet, de a befejezéskor, a számla befogadásakor már igen, akkor levonható az áfa? 3. Vagy ha esetleg jobb megoldás az, hogy az idén befogadunk egy kisebb összegű számlát, aminek nem vonjuk le az áfáját, majd jövőre a különbözetről a számlát, aminek az adóját levonásba helyezzük? 4. Az is felmerült, hogy az áfalevonhatóság miatt nem bérbeadás útján hasznosítjuk tovább az ingatlant, hanem mi fogjuk azt üzemeltetni más, adóköteles célra. 5. Esetleg tudnak ezeken felül jobb megoldást javasolni? Arra szeretném kérni Önöket, hogy fenti lehetőségeken egyenként végignézve vizsgáljuk meg azok áfá hatását. Köszönettel: István
Tisztelt dr. Csobánczy Péter! A http://adozona.hu/kerdesek/2014_1_9_Munkasszallas_AFAja_jli linken olvasható válaszához hasonló az esetünk: egy vendégházunkat bérbevenné egy cég a munkásai számára először 2 hónapra, majd egyéves időtartamra. A válaszában említett NAV-tájékoztató szerint alapvetően turisztikai jellegű szálláshely-szolgáltatás sorolható a 3/A melléklet II.1. pontja alá, itt viszont a cél nem turisztikai jellegű, erre egyedül az utalhat, hogy takarítjuk a vendégházat és mosatjuk a textíliákat. Minek kell tekintenünk a nyújtott szolgáltatást? Köszönettel: Jászné
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye a tulajdonos családi házában van. A tulajdonjog 50-50 százalékban a tulajdonos férj és feleség tulajdona. Köthet-e az egyszemélyes kft. bérleti szerződést, a családi ház egyik helyiségére mint irodára? Amennyiben a rezsidíjak a magánszemélyek nevére szólnak, a bérleti szerződésben lehet-e rendelkezni arról, hogy négyzetméter-arányos rezsiköltség - a bérleti díjon felül -, a bérleti díj részét képezi? A szerződésben kiköthetik-e, hogy nem az 50-50 százalékos tulajdoni hányad arányában részesülnek a bérbeadásból származó jövedelemből? Lehet-e csak a kft. tulajdonos férj a bérbeadó? Válaszát előre is köszönöm.
T. Szakértő! Kft. 2017-től szeretne a kata alá tartozni. A kft. alatti halmozott tagi kölcsön sorsa mi lesz, illetve az eredménytartalékot le kell-e adózni azonnal vagy továbbviheti a kata alá? Tevékenységi köre üzlethelyiség bérbeadása, régiség adásvétele (különbözeti áfa) és egyéb kiskereskedelem. Segítségét köszönöm, Ildi
Tisztelt Szakértő! Keresőtevékenységnek minősül-e, ha a főállású egyéni vállalkozó csed folyósítási ideje alatt bérbe adja fodrászoknak a székeket, amíg ő maga nem tud dolgozni? Ha igen, megoldható-e úgy a bérbeadás, hogy a csed folyósítása előtt számlázza ki ezt a féléves időszakot? Köszönöm a segítséget! Hegedűs Pálné
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás a használatában lévő termőföld után több éve nem fizetett bérleti díjat a földtulajdonosoknak. Most lehetősége lenne több évre visszamenőleg kifizetni az elmaradt földbérleti díjakat. Elszámolható-e a kifizetendő bérleti díj költségként, illetve a magánszemélyek adózása hogyan alakul? Öt évnél hosszabb a bérleti szerződés.
Tisztelt Szakértő! Az „A” cég több, korábban 27 százalékos áfás számlával vásárolt lakóingatlannal rendelkezik, mely ingatlanokat korábban telephelyként használt, néhány hónapja azonban adóköteles bérbeadásra került sor. Ingatlanok esetében 20 év a figyelési idő, a vállalkozás a fizetendő áfával szemben év végén elvégzi a szükséges korrekciót, s az egy évre jutó áfaösszeggel csökkenti fizetendő adóját. A vállalkozás saját tulajdonú ingatlan értékesítésére is adókötelezettséget választott. „A” vállalkozás egy saját maga tulajdonában lévő „B” társaság részére szeretné az ingatlaneszközeit kedvezményes eszközátruházás keretein belül áthelyezni, ez esetben nincs illeték, társasági adó, áfafizetési kötelezettség, mivel nem következik be a termékértékesítéshez fűződő joghatás. Kérdésem az, hogy mi történik ilyenkor azzal az általános forgalmi adóval, amit „A” vállalkozás visszaigényelhetne abban az esetben, ha a saját tulajdonú ingatlanát normál adás-vételi tranzakció keretében eladná „B” vállalkozásnak a fordított áfa szabályait alkalmazva? Az „A” cég beszerzéséhez kapcsolódó áfa nyilván nem figyelhető a „B” céghez kapcsolódó év végi korrekciónál, ezért úgy gondolom, hogy az „A” társaság az átruházás időszakában vissza kellene igényelje a 20 évből hátralévő időre vonatkozó áfát, s „B” cég pedig a termékértékesítésekor, vagy az adóköteles bérbeadási tevékenység feltételeinek nem teljesülésekor kellene megfizesse az ingatlan „vételárára”/”átruházási” értékére időarányosan esedékes áfát.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik tevékenysége az ingatlan bérbeadása. Társaságunk 2001-ben vásárolt egy irodaingatlant, majd 2002-ben egy másikat és 2005-ben lakást. A lakás áfamentes volt, a két irodai ingatlannál a felszámított áfaösszeget visszaigényeltük. A bérbeadásra társaságunk bejelentkezett az áfakörbe. Az egyik irodai ingatlant és a lakást is bérbeadással hasznosítottuk, a közüzemi szolgáltatások áfáját levontuk, illetve nettó plusz áfa összeggel számláztuk tovább a bérlőknek, akik szintén áfakörbe tartoztak. Azonban a bérletek felmondásra kerültek és most elsősorban magánszemélyek veszik ki bérbe, akik nem érdekeltek az áfában, így január elsejétől szeretnénk kilépni az áfakörből. Kérdésem a következő: - ha kilépünk az áfakörből, akkor a korábban levonásba helyezett irodai ingatlan áfát arányosítani kell-e és befizetni. Az ingatlanok nem kerülnek átminősítésre; - ha igen, akkor decemberi vagy a januári áfabevallásban; - a továbbiakban is bérbeadással hasznosítanánk az egyik irodát és a lakást, a másik iroda az saját használatban van. Mindegyik ingatlan külön helyrajzi számon található, külön közüzemi órákkal, és a számlákat is mindegyik ingatlanra külön-külön kapjuk. Elkülöníthető, hogy melyik számla, melyik ingatlanhoz tartozik. Ebben az esetben kell-e arányosítani az áfát? Köszönöm válaszukat.
Ha magánszemély ad bérbe gépet vállalkozásnak, de nincs adószáma, megteheti ezt számviteli bizonylat kiállításával, s nem kell áfakörbe bejelentkeznie, és ugyanúgy az szja-törvény szerint adózik, mint az ingatlant bérbeadók?
Tisztelt Cím! Adott egy közhasznú egyesület, amelynek bevételei pályázatokból és támogatásokból állnak. Pályázati bevétel, amit a költségek fedezésére kapott 7 millió forint, kapott támogatások, adományok 8 millió forint. Ha esetleg vállalkozási tevékenységből is van bevétele 1 millió forint és ingatlan mentes bérbeadásból is 3 millió forint, hogyan vegyük figyelembe a 6 millió forintos határt? Azt gondolom, az adományok nem számítanak bele és a mentes ingatlan bérbeadás sem. Viszont mi van a pályázati pénzekkel? Nem találok róla semmit. A fentiekben megjelölt árbevételekből mit kell figyelembe venni a 6 millió forintos mentességnél? Hasonló problémám van mint egyéni vállalkozó, alanyi mentességet választottam, Előreláthatóan az árbevételem 5,8 m ft lesz. Viszont kaptam bértámogatást 800 e ft-ot egy munkavállaló után. A bértámogatást figyelembe kel venni a 6 M ft - nál? Ha kaphatnék a válasz mellé törvényi hivatkozást megköszönném. Köszönöm előre is!!
Tisztelt Szakértők! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha az adószámos magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a 6 millió forintot meghaladja az adóévben, és eddig adómentesen számlázott, akkor a garázs kiadását már csak áfakötelesen végezheti-e? Köszönettel
Ausztriában bejegyzett ingatlan-vagyonkezelő vásárolt Magyarországon egy major elnevezésű ingatlant, amelyen gazdasági épületek találhatók. Ezeket az épületeket fel kívánja újítani, majd később bérbe adni. A felújítás költségének áfáját vissza kívánja igényelni és a bérbeadást áfássá szeretné tenni. Kérdésem, hogy az ingatlant be kell-e jegyeztetni a cégbíróságon, mint a vagyonkezelő fióktelepe, hogy áfaalannyá váljon a külföldi cég, vagy elég kérni neki egy adószámot? Az egyértelmű, hogy a bérbeadásból származó jövedelme után Magyarországon lesz társasági adóalany.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély eszközöket (varrógépeket) ad bérbe egy társas vállalkozásnak (varrodának). Az lenne a kérdésem, hogy a számla kiállításánál az ehót ugyanúgy, mint az szja-t a bérleti díj összegéből le kell vonni, vagy azokat a társaság befizeti? A választ előre is köszönöm.
Egy magánszemély, aki tulajdonosa egy kft-nek a tulajdonában lévő hídmérleget (mint tárgyi eszközt) bérbe adná egy kft-nek. A telephely, ahol a hídmérleg található a kft tulajdonosának nevén szerepel. Térítés nélkül bérbe adhatja-e a tárgyi eszközt? A bérleti szerződésen kívül van-e további dokumentációs kötelezettsége?
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték