További témák

Ingatlan-bérbeadás: több ponton változtak a szabályok

  • Lepsényi Mária adószakértő
5

2019. január 1-jétől változtak a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózásával kapcsolatos rendelkezések.

Tárgyi eszközök beszerzési ára

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 11. számú mellékletének II. pontja rendelkezik a tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolásáról.

2019. január 1-jétől a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzési ára – amennyiben azok egyedi értéke a 200 000 forintot nem haladja meg – a költségek között egyösszegben elszámolható az üzembe helyezés időpontjában.

Amennyiben az adózónak nem lenne elég bevétele, akkor választhatja azt is, hogy két év alatt számolja el a beszerzési árat 50-50 százalékban. Ennek azért van jelentősége, mert a bérbeadással foglalkozó magánszemély esetében a bevétellel szemben a költségek nulláig számolhatók el, azaz a veszteséget nem lehet továbbvinni.

Abban az esetben, ha a tárgyi eszközök egyedi értéke meghaladja a 200 000 forintot, értékcsökkenési leírás keretében számolható el a beszerzési ár. Amennyiben év közben kerül sor az üzembehelyezésre, akkor az éves összeget időarányosan lehet elszámolni. Az ingatlan berendezései (bútor, háztartási gépek) jellemzően a 14,5 százalékos kulcs alá tartoznak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a máshol bérelt lakás bérleti díjának „betudására” vonatkozó előírásokat, valamint, hogy mi a helyzet, ha a bérleti díj tartalmazza/nem tartalmazza a közüzemi költségeket!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2019-es változásokról további cikkeinket itt olvashatja el!




Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (5)

adózóna.hu

Kedves Fecskefarok!
Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Üdvözlettel: az Adózóna csapata

Biró László

Az áfában én is ezzel ellentétes állásfoglalást kaptam:
259. § 6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést;

70. § (1) b) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

Ha az adózó saját nevében, de a bérlő javára rendeli meg a közüzemi szolgáltatást, akkor az így továbbszámlázott díjak az Áfa tv. 259. § 6. pontja szerint ellenértéknek minősülnek, és mint ilyen az alanyi adómentesség értékhatárába továbbra is beleszámítanak, függetlenül attól a körülménytől, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2019. január 1-jétől ingatlan bérbeadás esetén ezen díjakat nem tekinti személyi jövedelemadó szempontjából bevételnek.

fecskefarok

közös tulajdonú ingatlan bérbeadása 50-50 % tulajdoni viszonyban: feleség nyilatkozik, hogy az ingatlant hasznositani nem kivánja, nem tart igényt a bevételre, ezáltal adókötelezettsége sem keletkezik. Ily módon a férj állit ki számlát havonta és a férj fizeti az SZJA-t. ECS-ként az ingatlan vételárának csak a fele számolható el? Nevezetesen csak a férjre eső rész?

fecskefarok

Tisztelt Szakértők,
Lakásbérbeadáshoz kapcsolódó bevételek elszámolása tárgyu cikkük igen hasznos. Lenne azonban pár kérdésem, melyre nem találtam benne választ:

Elektromos áram dij fizetése: A bérlő az almérőként felszerelt mérőóra állása szerint fizeti az áramdijat. Az ÉMÁSZ-tól a havi számla összege azonban magasabb, mint amit az albérlő fizet, mert a főbérlő is használ pl. kapunyitót, fünyiráshoz csatlakozást, egyéb fogyasztást arról az áramforrásról. Ebben az esetben bevétel az Émász számla vagy nem?

Másik kérdés: Társasházban hőközpont van, és évente 1x nézik a lakásban a hőmennyiség fogyasztást, akkor korrigálják + vagy – az éves végszámlát. FŐTÁV havonta eltérő összeggel számláz (figyelembe veszi a házközponti fogyasztást, plusz a kiadott lakás területét), bérlő a havi számlaösszeget fizeti pontosan. Az éves korrigálás hónapjában vagy rá kell fizetni valamennyit vagy esetleg visszautal a Főtáv. Ebben az esetben a számla bevétel vagy nem?

köszönöm válaszukat.

mmmlll

Véleményem szerint az Szja-tv. 17. § (3a) bekezdésének megfelelő rezsi összegek ugyan nem minősülnek bevételnek az Szja-tv. alkalmazásában, de az Áfa-tv. szempontjából nincs változás, a bérbeadó saját nevében vesz igénybe szolgáltatást és azt változatlan formában tovább nyújtja a bérbevevő részére, következésképp az áfa bizonylaton ezt az összeget szerepeltetni kell és az áfa alanyi adómentes keretet "fogyasztja", abba beszámítandó.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Járulékkedvezmény

Szipszer Tamás

adószakértő

Tőketartalék sorsa üzletrész értékesítésekor

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Tao-ról katára – bt.

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X