Elvárt béremelés havi-, teljesítmény- és órabér esetén - most már lehet számolni

Megosztás Tetszik

Miután megjelent az elvárt béremelés mértékéről szóló kormányrendelet, már konkrétan ki lehet számolni, mennyivel kell emelni a béreket. Néhány korábbi megválaszolásra váró kérdés is tisztázódott. Az elvárt béremelést csak azokra kell végrehajtani, akik a munkáltatóval vagy kapcsolt vállalkozásával 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján munkaviszonyban álltak. Ha a munkáltató teljesíti az elvárt béremelést, akkor az újonnan felvett dolgozók után is jár az adókedvezmény.

A számítás egy ismert fogalomra, a távolléti díj összegére épül. Távolléti díj jár például szabadság, betegszabadság idejére, fizetett ünnep idejére. A kormányrendelet a „rendszeres bér” fogalmát használja. A rendelet pontosan meghatározza (2. §  (2)  bek.) azt az időszakot, amire a munkavállaló rendszeres bérét számítani kell. Egy olyan időintervallumot kell meghatároznunk, amelyik kezdő időpontja 2011 első 10 hónapjára esik, befejező időpontja 2011 utolsó két hónapjára esik és azon belül nem történt személyi alapbérváltozás.

Például, ha a munkáltató 2011-ben háromszor emelt bért (nem cukkolásból írom, csak a példa kedvéért): március 1., június 1. és december 1., akkor az elvárt béremeléshez szükséges rendszeres bérek egész havi átlagát a 2011. június 01. és 2011. december 01. időszakra vonatkozóan kell meghatározni. Annál a munkavállalónál, akinél nincs ilyen időszak, mert 2011. november 1. és december 31. között lépett be, annál az utolsó egy vagy két hónapra eső átlagot kell képezni. Ennek összegét nem befolyásolja a példa szerint a többi munkavállalóra december 1-jétől végrehajtott béremelés. Az egész havi átlagot a munkanapok arányában kell meghatározni. Ha változott a dolgozó napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-e után, akkor a 2011-es bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában.