Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)
Az ekho törvény alapján a média szereplői, az írók, a művészek és a sportolók számára lehetőség egy egyszerű és csökkentett mértékű közteherfizetés választása. A választásra jogosító foglalkozások tételes felsorolását az ekho törvény 3. § (3) bekezdése tartalmazza.
Az ekho választásának feltételei
Nem nyugdíjasok (aktív korúak) esetében az ekho választásának feltétele, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel is, amely után a közteherviselési kötelezettségek (szja, tb, szociális hozzájárulási adó) teljesítése az általános szabályok szerint történik.
Az ekho választásának előnye
Egyetlen összevont kulccsal számított összeg megfizetésével lehet teljesíteni a magánszemélyt és a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadózási, a magánszemélyt terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási kötelezettségeket, továbbá a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót.
Bevételi értékhatár
Az ekho alá vonható éves szintű bevételi értékhatár sportolóknál 500 millió, edzők esetében 250 millió forint, a többi foglalkozás esetében 60 millió forint, ami akkor érvényes, ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelmet is szerez, illetve a bevételi értékhatár olyan hányadban vehető figyelembe, amilyen arányt az általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. Ha az ekhós bevétel munkaviszonyból származik, kötelező előírás, hogy az ekhós tevékenység adott havi ellenértékeként járó bérnek csak a havi minimálbért meghaladó részére vehető figyelembe az ekho választására vonatkozó nyilatkozat (kivéve, ha az adott hónapban más jogcímen szerzett, az általános szabályok szerint adóztatott jövedelem igazoltan eléri a minimálbért). A nyugdíjasokra, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjasok, az előbbi szabályt nem kell alkalmazni, illetve az értékhatárokat nem kell arányosítani.
Tb-jogosultságok az ekho alapján
Az ekho megfizetése alapján a magánszemély egészségügyi, baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti járadékra jogosult ugyan, de táppénzre nem szerez jogosultságot. Az 15százalékot fizető aktív korúak nyugdíjbiztosítási ellátásra is jogosultak, de a nyugdíj megállapításánál a 15százalék-os ekho-alapnak csak a 61 százalékát (és az általános szabályok szerint adózó jövedelemrész egészét) lehet majd figyelembe venni.
Az ekho mértéke
A magánszemélynek az ekho alap összegéből általános esetben 15 százalék ekho-t kell fizetnie. Ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról,hogy a fizetendő ekho mértéke 2020. július 1-jétől 9,5 százalék. Az általános szabálytól eltérően az EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5 százalék ekho terheli, amit a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia.
A kifizetői ekho
A kifizetőt az ekho alap összege után 2020. június 30-áig 13 százalék, 2020. július 1-jétől 2021.12.31-ig 15,5 százalék, míg 2022.01.01-jétől 13 százalék ekho terheli. 2022. szeptember 1-jétől a kifizetőnek nem kell 13 százalék ekhót fizetnie az ekhoalap után. Az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése, a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023.évi LIX. törvény 33. §-a alapján.
A kifizetői kötelezettségei
A kifizetősre hárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is. Nem kell a kifizetőnek az ekhót megfizetnie akkor; ha az ekho alapjául szolgáló bevételt EGT-államban biztosított személynek fizeti ki; a hivatásos sportolónak az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után,18 valamint; a nemzetközi sportszövetség munkavállalójának és a saját jogú nyugdíjasnak az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után. Amellett, hogy az ekhót nem kell megfizetnie, a magánszemély fizetendő ekhóját sem kell levonnia és bevallania akkor, ha a magánszemély a vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik arról, hogy az ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalja.
Kedvezmények ekhóból
Az ekho-alapként figyelembe vett jövedelemből, illetve az ekhóból kedvezményeket nem lehet érvényesíteni, ugyanakkor az általános szabályok szerint adózó jövedelemrészből, illetve annak adójából a szja törvény szerinti kedvezmények (különös tekintettel a családi kedvezményekre) érvényesíthetőek.
Családi adóalap-kedvezményre jogosult
Az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (pl. nevelő szülő házastársa), azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot: gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel kapja, szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja; a gyermeküket jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján időszakonként felváltva gondozó a családi pótlékra 50-50 %-ban jogosultak szülők. Családi pótlékra való jogosultsághoz már nem kell rendelkezni bírósági döntéssel, egyezséggel, elegendő, ha a felek erre vonatkozóan közös nyilatkozatot tesznek a családi pótlékot folyósító szerv felé. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak. Ilyenkor hozzátartozónak kell tekinteni a gyermek szüleinek hozzátartozóit is (pl. egy elhunyt szülő testvére is érvényesítheti a kedvezményt a vele közös háztartásban élő árván maradt gyermek után).
Kedvezményezett eltartott
Az, akinek esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától a megszületéséig); az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult; a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartott
Az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá - azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek vagy figyelembe vehetőek lennének akkor is, ha nem családi pótlékot állapítanak meg (pl. rokkantsági járadékot folyósítanak), családi pótlékot nem állapítanak meg (pl. magzat esetében), vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (pl. tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék esetében) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki pl. közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
A családi adóalap-kedvezmény mértéke:
Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultsági hónap figyelembe vételével: Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultsági hónap figyelembe vételével: egy eltartott esetén 66 670 forint (10 ezer forinttal magasabb nettó keresetet jelent); kettő eltartott esetén 133 330 forint (kedvezményezett eltartottanként 20 000 forinttal magasabb nettó keresetet jelent); három vagy több eltartott esetén 220 000 forint (kedvezményezett eltartottanként 33 000 forinttal magasabb nettó keresetet jelent). A családi kedvezmény 66.670 forinttal növelt összegben vehető igénybe minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként.
Családi járulékkedvezményre jogosult
A Tbj. szerint biztosítottnak minősülő és a családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély.
A családi járulékkedvezmény mértéke
Családi járulékkedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a családi adóalap-kedvezményre az összevont adóalap csak részben nyújt fedezetet. Vélelmezett járulékalap esetén (például egyéni vállalkozói kivét hiányában) családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető. A családi járulékkedvezmény a családi adóalap-kedvezmény 15 százalékának az a része, amelyre az szja nem nyújt fedezetet.
A családi járulékkedvezmény érvényesítése
Igénybevétele nem kötelező, de ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is. A munkáltató meghatározott sorrendben először a családi adóalap-kedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadó-alapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, a fennmaradó összeg 15 százalékával a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot csökkenti.
