460 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő(k)! Cégünk 2018-ban havi 5000 forint készpénzt adott munkavállalóinak béren kívüli juttatás formájában. Ezt a juttatást 2019-ben is meg szeretné tartani. Jól értelmezem, hogy 2019-től is megtartható ez a juttatás, amennyiben jövedelemként adózik? Lehetséges megtartani úgy is, hogy továbbra is nettó 5000 forintot kapjanak a munkavállalók és a bruttó juttatást ebből számolnánk vissza? Illetve lehetséges megtartani úgy is, hogy a nettó juttatás kevesebb lesz, mivel jövedelemként adóztatjuk le ezt a tétel? Lehetséges megtartani ezt a juttatást úgy, hogy munkaszerződést nem módosítunk, azaz nem emelünk munkabért, csak mint egyéb juttatást adjuk? A munkaszerződések nem tartalmazták eddig sem az 5000 forint béren kívüli juttatást. Segítségüket előre is köszönöm.

Cikk

A béren kívüli juttatások megőrzését szorgalmazzák a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk, ugyanakkor kétoldalú egyeztetéseket kezdeményeznek a munkáltatói szervezetekkel közös álláspont kialakítása és érvényesítése érdekében.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. vásárol egy üdülőt, visszaigényli az áfát, mert bevételszerzés céljából vásárolta. Jól gondolom, hogy ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, természetbeni juttatás jön létre? Van-e különbség tulajdonos vagy dolgozó tekintetében?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók év elején egy összegben kapták meg a 100 ezer forint összegű pénzbeli juttatást. Ha egy dolgozó munkaviszonya év közben (például 09. 30-án) megszűnik, hogyan kell eljárjon a munkáltató a túlfizetett cafetéria és annak adója tekintetében? A túlfizetett összeget munkabérként kell elszámolni, számfejteni? A túlfizetett pénzösszeg (vagyis annak 1,18-szorosa) után megfizetett szja és eho önellenőrzéssel visszaigényelhető? Valamint abban kérném a tanácsát, hogy a kilépés miatt felmerült túlfizetést és annak adóvonzatát hogyan kell mind adózásilag, mind számvitelileg elszámolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, P. Anikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérem segítségét: A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM-rendelet alapján a munkáltató térítheti az éles látáshoz szükséges szemmüveg árának egy részét. Ezt megteheti adómentesen, egyes maghatározott juttatáshoz kötődő adózással vagy adók és járulékok megfizetésével. Az a kérdésem, hogy ha adómentesen szeretnénk juttatni a szemüveget, abban az esetben milyen igazolást kell a dolgozónak beszereznie a cég nevére szóló számlán kívül? Ehhez külön igazolás szükséges, vagy elegendő, ha az üzemorvos az időszaki üzemorvosi igazolás, munkaköri korlátozáshoz felvezeti, hogy "képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveggel"? A másik kérdésem pedig az, hogy jól értem-e, abban az esetben ha a dolgozó a mindennapi éltben is használ szemüveget, mert a közellátása és a távollátása is korrekcióra szorul, ezt a szemüveget használja a napi munkavégzéséhez, és látásromlásra hivatkozva kéri, hogy a munkáltató utalja be üzemorvosi, valamint szemész szakorvosi vizsgálatra, aminek eredménye az, hogy szükséges az új szemüveg, hogyan számolhatja el a munkáltató a szemüvegtérítést? Köszönettel.

Kérdés

A munkáltató a 2018. évben 100 000 Ft/év készpénzösszeget akar adni a munkavállalóinak. A 2017. évben ez az összeg az 1,18-os felszorzás után 15% szja-t és 14% eho-t vont maga után a munkaadó részéről. A 2018. évben mennyi az adóvonzata? A NAV telefonos tájékoztató azt mondta, hogy a 2018. évben is ugyanannyi az adó! A 100 000 Ft készpénz nem cafeteria-rendszeren belül lesz kifizetve, mivel mást nem biztosít a munkáltató. Ha az összeget nem cafaterián belül kapja, nincs választási lehetősége sem, kell-e cafeteria-szabályzat?

Cikk

A társaság csak az egyik dolgozójának ad helyi utazási bérletet, mert bár ugyanabban a városban lakik, de gyalog jár dolgozni, és a munkájával kapcsolatosan – könyvelőhöz megy, viszi az anyagot – gyakran közlekedik busszal. Ebben az esetben hogyan kell adózni? – kérdezte olvasónk, hozzátéve, hogy a társaság többi dolgozója semmilyen juttatásban nem részesül. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság csak az egyik dolgozójának ad helyi utazási bérletet, mert bár ugyanabban a városban lakik, de gyalog jár dolgozni, és a munkájával kapcsolatosan – könyvelőhöz megy, viszi az anyagot – gyakran közlekedik busszal. Ebben az esetben hogyan kell adózni? A társaság többi dolgozója semmilyen juttatásban nem részesül. Köszönöm válaszukat.

Cikk

A hétköznapi értelmezés sokszor béren kívüli juttatásnak tekint minden olyan járandóságot, amelyet a magánszemély a munkadíján kívül kap a foglalkoztatójától, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalmi rendszerében a béren kívüli juttatás szűkebb tartalmú fogalom, amelynek 2017-től különleges eleme a meghatározott keretek között adható pénzjuttatás.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató 2018. 01. hóban ajándék Erzsébet-utalványt ad a munkavállalóknak, 2017. évi munkájukat elismerve. Az utalványok értékét a munkaviszonyban töltött évek és munkakörök szerint is eltérő összegben határozta meg a dolgozóknak. Kérdésem, hogy a fentiek szerint elfogadható-e a juttatás béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak, ami után csak a munkáltató köteles megfizetni az adót és ehót? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat. Egy kertépítéssel foglalkozó ügyfelem egyik kertész munkavállalóját szeretné beíratni B kategóriás jogosítvány tanfolyamra. Bár ez magához a kertészeti tevékenységhez nem kapcsolódik szorosan, de nagyban megkönnyítené a vállalkozó munkáját, ha az alkalmazottja a munkavégzés során vezetni tudná a cég tulajdonában álló tehergépkocsikat. A tanfolyam teljes költségét a munkáltató állná, a számlák is az ő nevére szólnának. A kérdés arra irányulna, hogy a munkáltatónál a B kategóriás tanfolyam költségeinek kifizetése a munkáltató részére béren kívüli juttatásnak vagy egyes meghatározott juttatásnak minősül-e? Vagy mindenféle fizetési kötelezettség nélkül elszámolható oktatás, továbbképzés költségeként?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások

Pölöskei Pálné

adószakértő

Raktári állványrendszer elszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink