További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Cafetériamizéria: havi 30 ezer forinttal kevesebb lesz a tárcákban

  • adozona.hu

Nem életszerű és nem is elvárható, hogy a munkáltatók jövőre is az eddigi nettó összeggel megegyező cafetériát biztosítsanak a dolgozóknak, miközben ez akár másfélszer, kétszer akkora terhet jelent számukra – véli az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ). Ráadásul a munkavállalók számára is inkább kényelmetlenné válhat a bérként adózó, de kötött felhasználású béren kívüli juttatás.

A szakszervezetek között sincs egyetértés abban, hogy a kedvezményes adózású cafetériajuttatások megnyirbálásának megítélésében. Míg Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Időknek azt nyilatkozta, hogy a szakszervezetek sem ragaszkodnak a béren kívüli juttatási rendszer fenntartásához, és ezt Mészáros Melinda, a Liga vezetője is megerősítette a lapnak, addig az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége felkéri a kormányt, hogy gondolja át az elfogadott adójogszabályok várható következményeit.

Palkovics Imre és Mészáros Melinda kijelentették: abból nem engednek, hogy a dolgozókat az átalakítás miatt ne érje nettó jövedelemcsökkenés. Az EVDSZ véleménye szerint viszont zseblyukasztást hajt végre a kormány a béren kívüli juttatások megadóztatásával; olyan mértékben csökken majd a nettó jövedelem, amit legtöbben már nagyon megéreznek.

Úgynevezett adócsökkentés: az eddigi 0-ról 81,97 százalékra

A kormány még nyáron fogadtatta el az országgyűléssel a jövő évi adótörvényeket, amely az eddigi ismert formában lényegében eltörli a minden fél számára kedvezményes béren kívüli juttatásokat.

A mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal észrevételeinek figyelmen kívül hagyásával elfogadott új szabályozás értelmében, a köznyelvben cafetériaként emlegetett – valójában minden béren kívüli juttatást tartalmazó – csomag elemei bár január 1-jétől is adhatók lesznek, éppen a lényegük vész el. A legtöbb elemre eddig 0 százalékos adókulcs volt érvényes. Ide tartozik például a lakás- és diákhitel-törlesztésre fordított béren kívüli juttatás, a tanulmányok támogatása, az életbiztosítás és a lakhatási támogatás is. Ezek 2019-ben már 81,97 százalékos kulccsal adóznak – hívja fel a figyelmet Nagy Sándor, az EVDSZ elnökségi tagja. Az eddig 40,71 százalékos adóteherrel adható Erzsébet utalványt, étkezési utalványt és iskolakezdési támogatást szintén 81,97 százalékos adó terheli majd.

Az EVDSZ szerint nem életszerű és nem is elvárható, hogy a munkáltatók jövőre is az eddigi nettó összeggel megegyező cafetériát biztosítsanak a dolgozóknak, miközben ez akár másfélszer-kétszer akkora terhet jelent számukra. Ráadásul a munkavállalók számára is inkább kényelmetlenné válhat a bérként adózó, de kötött felhasználású béren kívüli juttatás.

Havi nettó 30 000 forinttal kevesebb jövedelem jövőre

A szakszervezeti szövetség hangsúlyozza: a béren kívüli juttatások béresítése csak elsőre hangzik jól. Annak alighanem minden munkavállaló örül, hogy „több lesz a bér”. Valójában azonban a munkavállalók által „fizetésként” érzékelt összeg – tehát az az elkölthető pénzmennyiség, melyhez ténylegesen hozzájutnak egy hónapban – csökkenni fog.

Az EVDSZ a közepes és nagyvállalatokra vonatkozó számításai szerint, ha a munkáltató a lehető legkorrektebben jár el dolgozójával, és ugyanakkora (költség)összeggel növeli meg a bérét, mint amennyit eddig béren kívüli juttatásként adott, akkor a munkavállaló végeredményben havonta (!) 30 ezer forinttal kevesebb elkölthető forinthoz jut. Egy ilyen kétkeresős család költségvetése már akár 60 ezer forinttal csökken majd havonta!

2019: a rosszabbul élő családok éve

Ha a kormány nem változtat szándékán, akkor a 2018-as családok éve után 2019 a rosszabbul kereső családok éve lesz – mondja Nagy Sándor. Az EVDSZ szerint a béren kívüli juttatások eddigi rendszerének ellehetetlenítése ellentétes a családok támogatásáról kinyilvánított kormányzati szándékkal, nem segíti a munkaerőhiány – kormányzat által is felvállalt – kezelését és az öngondoskodást sem. Ráadásul, mivel jelentős nettó jövedelemcsökkenést eredményez, lényegében lenullázhatja a magyar társadalom és gazdaság elmúlt években elért bérfelzárkóztatási eredményeit. Még távolabb kerülve a nyugat európai, vagy akár a V4-es munkavállalók jövedelmi szintjeitől.

Ha lesz is olyan munkáltató, amelyik kompenzálja a kormányzat zseblyukasztását, az csak egy egyébként is betervezett béremelés rovására teheti. Így végeredményben mindenképp rosszul jár majd az a nagyjából 1,5 millió magyar, aki jelenleg a béren kívüli juttatás valamely formájában részesül – hangsúlyozza Nagy Sándor.

Tüntetnek a szakszervezetek

Az EVDSZ felkéri a kormányt, hogy még időben gondolja át az elfogadott adójogszabályok várható következményeit; fontolja meg a 2019. évi adótörvény módosítását; és ha mással nem is, legalább a saját maga által megfogalmazott társadalompolitikai célokkal hozza összhangba a törvényalkotási tevékenységét.

Az EVDSZ és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) kezdeményezésére a két nagy szakszervezeti konföderáció, a LIGA Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség november 6-ára demonstrációt szervez a béren kívüli juttatások megadóztatása ellen.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Diplomáciai mentességgel kapcsolatos kérdés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Postabélyeg számviteli nyilvántartása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Új közlekedési eszköz

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2019 január
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X