414 találat a(z) arányosítás cimkére
Személygépkocsi áfájának levonása
Kérdés
A társaság bruttó 10.000.000 forintért személygépkocsit vásárol 2017. március hónapban továbbértékesítési -bérbeadási céllal, és ez alapján az áfát (2.125.985 forintot) visszaigényli. A bérbeadás áfás természetesen. 2019. augusztusban a társaság a személygépkocsit bruttó 6.500.000 forintért értékesíti, az áfa 1.381.890 forint, amit befizet. A példánál maradva kell-e az áfát arányosítani ,és ha igen, mennyi áfabefizetési kötelezettség keletkezik? Köszönöm
Gyesről visszatérő osztályvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünkhöz egy korábban osztályvezetőként dolgozott kolléganő jön vissza dolgozni. Kérdés: a ki nem vett szabadságra jutó átlagkeresetének számításakor a korábbi vezetői pótlékot is figyelembe kell e venni? Az is része az átlagnak? A másik kérdés: Korábban 8 órás munkavállaló volt. Most 6 órás munkaviszonyba jön vissza, megegyezéssel. A vezető pótlékot lehet-e arányosítani 6 órára ? Válaszukat előre is köszönjük.
Áfaspecialitás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A társaságunkat érintő kérdésben kérem álláspontjukat. A társaság kizárólag adómentes tevékenységet végzett korábban (fogorvosi tevékenység). Az áfakörbe így is volt bejelentkezve. 2018-ban pályázott és 2019-től elnyert egy alkalmazott kutatási pályázatot, amelynek során kifejleszt egy terméket, amelyet maga is felhasznál, de értékesítést is végezni tervez. Miután a korábbi adómentes tevékenység már nem kizárólagos lesz, bejelentkezett az áfa hatály alá 2019.01.01. nappal. A tevékenységhez az unióból vásárolt egy berendezést. Ennek áfáját meg kell állapítani, és meg kell fizetni, mert a beszállító a számlába nem állít be áfát. A beszerzett eszköz saját maga által megállapított és megfizetett úgynevezett uniós áfájának levonásba helyezése okoz fejtörést, hogy mikor és milyen arányban tehető ez meg. Az arányosítás nyilvánvaló. Kérdés: • a levonási jog az áfa tv. 120. §.b) pontja alapján megnyílik, de jelenleg csak a korábban is végzett „tárgyi” adómentes szolgáltatásnyújtás történik, az az értékesítés nem, amelyhez az eszköz beszerzése kapcsolódik. Nincs mit arányosítani. És akkor az áfát „elbukta”. • az arányosításba be kell-e vonni az ún. hagyományos, adómentes szolgáltatás árbevételét? Ha igen, akkor gyakorlatilag nem vonható le az áfa, ugyanis nagyon alacsony lesz a levonási hányad. És nem érvényesül az áfatörvény 120. §-a. • ha ez utóbbi pontban leírt értelmezés helyes, akkor már csak az a kérdés, hogy a levonás mikor tehető meg. Az első gyártás 2020-ban várható. A gyártás évében, netán az áfát elhatárolva az elévülési időre. • és akkor még nem esett szó arról, hogy milyen értékben aktiválom az eszközt. Nem ha az arányosításba csak a beszerzett eszközzel előállított adóköteles és adómentes termékértékesítést kell figyelembe venni (szerintem az áfatörvény 120. § első bekezdése szerint igen), alkalmazható-e az áfatörvény 123. § (3) bekezdésére hivatkozással a 123. § (1) bekezdésén alapulva az a megoldás, hogy az eszközzel majdan előállított mennyiség képezze a megosztás alapját. Vagyis az értékesített mennyiség adólevonási jogot keletkeztet, míg a saját felhasználású nem. • egyszerű kérdés, ezért is kérem az Önök álláspontját, amely nagy segítséget jelentene számomra a probléma kezelésében. Segítő együttműködésüket megköszönve. Üdvözlettel: Bíró Sándorné
Év közben nyugdíjba vonuló munkavállaló újrafoglalkoztatása
Kérdés
Tiszteld Dr. Hajdu-Dudás Mária! Elnézését kérem, hogy megint kérdezek, de felmerült egy újabb gond: 2019. 08.1 5-én nyugdíjba megy a munkavállaló férfi – akiről a szabadság miatt már kérdeztem Önt. Kiderült, hogy másnaptól mint nyugdíjas szintén itt fog dolgozni. Állítja, hogy mivel más a munkavállalói jogállása, augusztus 16-ától megilleti az újabb 30 nap szabadság 2019. december 31-éig. Arról, hogy csak a szavadság időarányos része jár neki, egyszerűen nem lehet meggyőzni, hiába mutogatom a munka törvénykönyvét. Kérem, segítsen, mert az Öntől érkező válasszal tudok vele szemben érvelni! Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát. Szép napot, jó hét végét kívánok! Anderlik István Gyuláné
Cafeteria elszámolása munkaviszony megszűnésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk év elején megkapta béren kívüli juttatásként SZÉP-kártya vendéglátás éves összegét 150 ezer forintot, de úgy alakult, hogy június 30-ával megszűnik a munkaviszonya. Munkáltató év elején bevallotta és megfizette a 15 százalék szja-t és 19,5 százalék szochót a cafeteria után. Jól tudom, hogy munkaviszony megszűnésekor arányosítani kell a béren kívüli juttatás összegét a munkaviszonyban töltött napokra (181 nap, összege 74 384 forint)? A szabályzat szerint a dolgozótól le kell vonni a túlfizetett összeget. Jól gondolom, hogy a fennmaradó – nem munkaviszonyos – napokra kiszámított 75 616 forintot simán levonjuk a dolgozó nettó béréből? Hogyan kell eljárni ilyen esetben? A már befizetett béren kívüli juttatás adójával mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm! Üdv. M.Anikó
Munkaszüneti napra bér 5/2 munkarendnél, ki-belépésnél
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Teljes munkaidős havidíjas (5/2 munkarendben) dolgozó munkavállalónak munkaszüneti napra is jár díjazás. Például: áprilisban 20 munkanapja van, májusban pedig 22 munkanapja. Most két problémánk is felmerült a dolgozóink ki-be lépésénél. Ha április 15-én lép be valaki a 20 munkanapos áprilisból a rá eső rész 10 munkanap (április 15-30-ig, nem számít bele a 19-22-i ünnep). Például: 100 000/20*10, a bére 50 000 forint. Valamint ha valaki május 15-én lép ki, a 22 munkanapos májusból a ráeső rész (01-15-ig, nem számít bele az 1-je) 10 munkanap. Például:100 000 Ft/22*10, a bére 45 455 forint. Az arányosításnál elvesztik a munkaszüneti napra járó bérüket. Kérdésem: jó ez így? Köszönöm szépen a válaszukat előre.
Áfa arányosítása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Általános szabályok szerint adózó társaság, amelynek semmilyen árbevétele nincs, csak a vagyonának működtetéséből származó pénzügyi műveletek bevétele (kamatok), levonhatja-e teljes egészében a működésével kapcsolatosan rá áthárított adót, vagy az áfatörvény 120. §-a alapján csak abban a mértékben, amilyen mértékben az a termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja? A társaságnak nincs sem termékértékesítésből, sem szolgáltatásnyújtásból jelenleg bevétele, de minden lehetősége megvan, hogy adóköteles termékértékesítést vagy szolgáltatást nyújtson.
Ingatlanáfa arányosítása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! 2014. évben a tulajdonunkban lévő kft. egy csereügylettel szerzett ipari ingatlant 9 millió forint értékben, melyet fordított áfa keretében értékesített az eladó. Cégünk akkor az áfát (2,43 millió) felszámította és levonásba helyezte. 2019. évben az ingatlan értékesítésre került. Vállalkozásunk ingatlan tekintetében nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A vevő – szintén egy kft. – három részletben fizet 10-10-10 millió forintot. Kérdések: – a 3x10 millió forintot előlegként számlázza az eladó? – a végszámlát 0 forint összegről az ingatlan földhivatali bejegyzésének napján kell kiállítani? – az ingatlan földhivatali bejegyzésének dátumával kell a vételkori áfát (2,43 millió forint) arányosítani? Azaz 5 év használat tekintetében 2,43*15/20=1,8225 millió forint áfát kell most befizetnie cégünknek? – a fenti fizetendő áfát a bevallás melyik sorában kell feltüntetni? Válaszukat előre is köszönöm. Szabó Péter
Kiküldetés egyezményes országba – adózás és arányosítás
Cikk
Kiküldetésekre vonatkozó korábbi cikkünkben elemeztem az Európai Unió tagországaiba irányuló kiküldetésekről. Ezt a témakört kiegészítve olyan esetekre szeretném ráirányítani a figyelmet, mely az egyezményes országokba irányuló kiküldetéseknél fordulhat elő, és az illetőség speciális vizsgálatát igényli.
Áfa-visszaigényléssel vett tárgyi eszközök (bútorok) használata áfamentességre áttérés után
Kérdés
T. Szakértő! Ha a vállalkozás indításának évében áfakörösként indult egyéni vállalkozó a tárgyi eszközeire visszaigényelte az áfát, de a következő évben áttért az alanyi áfamentességre, van-e a korábban visszaigényelt áfával kapcsolatosan bármi arányosítási kötelezettség? Ezeket a bútorait sok évig kívánja használni az üzletben.
Arányos áfa tárgyi eszköznél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk adóköteles és adómentes tevékenységet is végez. A tevékenységek között a megosztott áfa le nem vonható részét ráfordításként számoljuk el az adott évben. Saját ingatlanberuházásba kezdtünk. Vegyes tevékenységek esetén a beszerzések áfája nem levonható, hanem gyűjteni kell, majd az aktiváláskor egy összegben le lehet vonni, a saját beruházás áfájának felszámításával és a levonható áfa éppen akkor aktuális arányos levonásával. A beruházásra vonatkozó le nem vonható áfát az eszközre kell aktiválni vagy ráfordításként kell elszámolni? Az áfaarányosítást göngyölítetten végezzük, havonta. A tárgyi eszköz áfájánál ezt hogyan lehet megvalósítani az év folyamán? Minden hónapban változtatni kell az eszköz értékén? A levonhatóságnál figyelembe kell venni az áfatörvény 135. paragrafusában foglalt korrekciót, mely ingatlan esetén 240 hónapig tart? Közel hasonlók a hónapok közötti arányszámok, de nagyobb beruházásnál már a kis eltérés is több tíz, vagy százezer forintot is eredményez. Módosítani szükséges az ingatlan áfáját havonta, vagy évente, vagy az aktiválás után már végleges marad a levonható áfa? Köszönettel.
Adómentesen apportként adott ingatlan áfakérdései
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa "B" vállalatnak. Adómentesen apportként ad egy ingatlant B vállalat részére. Hogyan kell kezelni a felmerülő költségek áfarészét üzembe helyezés/használatba vétel előtt és után? Főbb kérdéskörök: arányosítás, levonható áfa. Használatba vétel előtt levonhatók a felújításhoz tartozó áfarészek? Válaszát előre is köszönöm!
Áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. bérelt gépkocsi lízingdíja áfájénak visszaigénylésénél az 50 százalékos lehetőséget választja útnyilvántartás helyett, fel kell-e ezt az adatot tüntetni az áfabevallás 68. sorában, arányosított áfaként, vagy elegendő nem kiemelten számolni? Köszönöm.
Jogdíj kedvezménye
Kérdés
Egy kft. megrendelésre végez szoftverfejlesztéseket, ezen szerzői jogvédelemben részesülő szoftverek felhasználási engedélyéből származó eredményének kiszámítása során a teljes bevételt kell alapul venni, vagy a bevétel nem minősülhet teljes mértékig jogdíjnak, hiszen az a szerzői jogi joggyakorlat szerint munkadíjat is tartalmaz. Hasonlóan a régi gyakorlathoz, az ilyen jellegű bevételeket továbbra is meg kell osztani a kedvezményre jogosító jogdíj, illetve az arra nem jogosító munkadíj között ( 70 és 30 százalékos arányban)? Ha a bevételt meg kell osztani, akkor a vele szemben elszámolható költségeket (alvállalkozók, értékcsökkenés) is a teljes költség 70 százalékában kell figyelembe venni?
Céges személygépkocsi értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2017 októberében vásárolt egy céges személyautót (nem lízingelt), melynek az áfáját természetesen nem vontuk le, áfával növelten aktiváltuk (20% leírási kulcsot alkalmazva). Most 2019 márciusában váratlanul az EU-s "anyacég" úgy döntött, hogy megvásárolja az autót. Számlázás áfamentesen, az áfatörvény 89. §-a szerint közösségi termékértékesítés elsődlegesen. Ezáltal az áfatörvény 136. § (1) a. pontja alapján a gépkocsi beszerzését terhelő, előzetesen felszámított, de levonásba nem helyezett áfa arányos része pótlólagosan levonásba helyezhető. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e ezek alapján, és hogyan kell arányosítani (5 naptári évet kell figyelni, és napra pontos arányosítást kell alkalmazni), és hogyan kell azt lekönyvelni? (Kivezetett eszköz KSZÉ 861, értékesítés bevétele 961, előírása az utólagos arányosítással érvényesíthető levonható áfának 466/96?) Válaszukat előre is köszönöm! Üdv. Sz.Szilvi
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
