Megsemmisített egy, az egészségileg alkalmatlan munkavállalókra vonatkozó hátrányos jogszabályt az Alkotmánybíróság. Az ügy a keresőképtelenséget, a rendelkezésre állást és a távolléti díjat érinti.
Az Alkotmánybíróság (Ab) 2024. december 3-án kelt határozatában megállapította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 39. § (1) bekezdés a) pont az „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulata alaptörvény-ellenességét, megsemmisítését, valamint alkalmazásának kizárását – olvasható az Ab honlapján közzétett határozatban.
A Kúria Kpk.39.222/2024/3. számú határozatában kimondta, hogy ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése – önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján – a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a vagyonszerzésre irányuló szerződést felbontották, és az illeték visszatérítésének van helye, akkor a visszamenő hatályú megszüntetés és az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményeit az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerinti megszerzés fogalmának az értelmezésénél hasonlóképpen is kell alkalmaznia – olvasható a Kúria honlapján.
Az Alkotmánybíróság (Ab) határozatában megállapította, hogy az egészségbiztosító fogyatékossággal élő személy kérelme alapján indult méltányossági eljárása során nem mellőzheti a méltányossági kérelem érdemi vizsgálatát annak megítélésekor, hogy támogatást nyújt-e a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyászati segédeszköz árához, valamint nem támaszthat olyan feltételt, amely nem szerepel a méltányossági eljárásra vonatkozó jogszabályokban – írja honlapján az Ab.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) megerősítette, hogy a nemzeti bíróságok tartózkodhatnak az alkotmánybíróságuk valamely határozatának követésétől, amennyiben e határozat sérti az uniós jogot. Ebben az esetben nem szabható ki velük szemben fegyelmi szankció, olvasható az EUB hivatalos honlapján.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Budakalász város képviselő-testületének a Budakalász város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2016. önkormányzati rendelete (önkormányzati rendelet) 1. § (3) bekezdése, valamint a 7. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, olvasható a Jogi Fórum oldalán megjelent írásban.
Az Alkotmánybíróság Határozatai 2024. évi 19. számában, augusztus 23-án közzétett 15/2024. AB határozat a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők adatszolgáltatásával kapcsolatos rendelkezései kapcsán mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapít meg.
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet (árrendelet) 3. § (2) bekezdés b) pontját – írja honlapján az Ab.
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők adatszolgáltatásával kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló 15/2024. AB határozatot a Magyar Közlöny 2024. évi 77. számában, június 23-án tették közzé.
Az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló 17/2024. AB határozatot a Magyar Közlöny 2024. évi 77. számában, június 23-án tették közzé.
A Magyar Közlöny 2024. évi 62. számában harminc rendeletet és öt határozatot hirdettek ki június 11-én.
Az Alkotmánybíróság 11/2024. AB határozatában abban foglalt állást, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének fényében – figyelembe véve az elévülés jogintézményének célját – a hatósági eljárásnak végleges döntéssel kell-e lezárulnia az elévülési határidőn belül – olvasható az Alkotmánybíróság döntésében az alkotmanybirosag.hu-n.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében alaptörvény-ellenes az a veszélyhelyzeti rendelkezés, amely szerint az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során nem szükséges a természet védelméről szóló törvény rendelkezései szerinti fa fajok cseréjét elvégezni, szerkezetváltást végrehajtani annak érdekében, hogy a Magyarországon nem honos invazív fajokat visszaszorítsuk, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tájékoztatót tett közzé március 12-én a háztartási napelemek szaldó elszámolására vonatkozó rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban.
Alkotmányjogi panasz benyújtására biztatja a háztartási méretű napelemes kiserőművek (HMKE) üzemeltetőit a Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP Egyesület) – írja a hvg.hu.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték