Építményadóról szóló rendelet ügyében döntött az Alkotmánybíróság

Megosztás Tetszik

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal, 2022. november 24-ével megsemmisítette Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 35/1995. rendelete (építményadó rendelet) 6. § (3) bekezdését, 7. § (4) bekezdését és 8/A §-át., írja honlapján az Alkotmánybíróság.

Az ügy előzménye, hogy a terézvárosi önkormányzat 2016. január 1-jétől értékalapú telekadót vezetett be, miközben az építményadó továbbra is területalapú maradt. Ez ellentétes volt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályaival, amely szerint az önkormányzatnak a vagyoni típusú adók alapját egységesen, területi vagy érték szerinti alapon kell meghatároznia. A kormányhivatal törvényességi felhívása nyomán 2018-tól a telekadó ismét területalapú lett.

A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a perbeli felperest ingatlanjai után telekadó-fizetési kötelezettség terhelte. A felperes az alperesi kormányhivatal határozatával szemben kereseti kérelemmel fordult a bírósághoz annak megállapítása iránt, hogy a 2016–2017. évekre vonatkozó telekadó-fizetési kötelezettsége nulla forintban kerüljön megállapításra figyelemmel arra, hogy az akkor hatályos telekadó rendelet a Htv. szabályaiba ütközött. Az önkormányzat 2022 novemberében, a per folyamatban léte alatt módosította az építményadó szabályait, és visszamenőleg a 2016–2017-es évekre értékalapúvá tette az adóalapot, hogy összehangolja azt a telekadóval.

A fenti módosításra tekintettel a Fővárosi Törvényszék a Kúriához fordult az önkormányzat telekadó rendelete más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást kezdeményezve. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a bírósági kezdeményezést alaptalannak találta, ezért azt elutasította. A Fővárosi Törvényszék a Kúria határozatának ismeretében a felperes keresetét elutasította.

A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a támadott szabályozás az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik, mert megvalósítja a visszaélésszerű joggyakorlást azzal, hogy utólag, elévülési időn túl és visszamenőleges hatállyal 2023. január 1-jén hozzáigazítja az építményadó adóalap-megállapításának szabályait a telekadó rendelet adóalap-megállapítás 2016. és 2017. évi szabályaihoz.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy tekintettel arra, hogy az önkormányzat a támadott új szabályokat az adóper folyamatban léte alatt alkotta meg – úgy, hogy azok a perre is kihatottak – a támadott szabályozás hátrányos a felperesnek, mert ez okozta a kereset érvelési alapjának az elveszítését. A 2023. január 1-jén hatályba lépett sérelmezett szabályozás a folyamatban lévő perben visszamenőlegesen megváltoztatta a 2016–2017-ben létrejött, és teljesedésbe is ment adójogviszony megítélését. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének részét képező, hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmával, ezért azokat kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, és alkalmazásukat kizárta a bíróságok előtt folyamatban lévő perekben is. (Ügyszám: II/1861/2025.)