Köthető-e határidőhöz beteg, fogyatékos gyermek utáni gyod igénylése, ha azt nem a szülő, hanem más hozzátartozó igényli? Döntött az Alkotmánybíróság

Megosztás Tetszik

Alkotmánybírósági határozat született jogszabályi rendelkezés [a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. kormányrendelet 23. § (4) bekezdése] alaptörvény-ellenességének megállapításáról, valamint alkalmazásának kizárásáról, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessé nyilvánította a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. kormányrendelet 2023. július 28. és 2025. június 30. között hatályos 23. § (4) bekezdését; valamint alkalmazásának kizárásáról döntött. A kormányrendelet sérelmezett rendelkezése szerint a szülőn kívüli más hozzátartozó a gyermekek otthongondozási díja (gyod) megállapítása iránti kérelmet a szülő halála vagy akadályoztatása esetén a kérelem alapjául szolgáló tény bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújthatja be. Ugyanakkor a szülői felügyeleti jog szünetelése, illetve bíróság általi megszüntetése esetén az igényérvényesítés határidőhöz nem kötött, továbbá ezen esetekben nem követelmény a szülői előzetes jogosultság sem.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés az egyenlő bánásmód követelményét sérti, figyelemmel az Alkotmánybíróság 5/2023. számú és 22/2024. számú határozataira, melyekben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Szoctv. 39. § (1) bekezdésének „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulatát. Nézete szerint nincs objektív, észszerű indoka annak, hogy a jogalkotó a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre figyelemmel gyodra jogosultak tekintetében különbséget tegyen azáltal, hogy a szülőn kívüli más hozzátartozó igényérvényesítését bizonyos esetekben határidőhöz köti, ezáltal sérül az Alaptörvény XV. cikkében szereplő diszkrimináció tilalma.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy egyfelől, sem a szülő halála, sem egészségromlása nem tekinthető olyan körülménynek, mely azonnal és automatikusan megnyitná a hozzátartozó gyodra való jogosultságát; másfelől, a jogalkotó nem jelölt meg egyetlen olyan érvet sem, amely a szülő halála vagy egészségi állapota, illetőleg a szülői felügyeleti jog szünetelése vagy megszüntetése között alkotmányosan igazolhatná a hozzátartozó gyodra való jogosultságának eltérő szabályozását, és a kérelem határidő nélküli előterjesztésének lehetőségét. A támadott rendelkezés ezáltal alkotmányosan elfogadható, észszerű indokolás nélküli különbségtételt valósított meg a homogén csoporton belül.

Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a kormányrendelet 2023. július 28. és 2025. június 30. napja között hatályos 23. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes volt, ezért elrendelte az alaptörvény-ellenessé nyilvánított jogszabályi rendelkezés folyamatban lévő ügyekben való általános alkalmazási tilalmát is. (Az ügy előadó alkotmánybírója Szabó Marcel alkotmánybíró volt.)