Mikor számít indokolatlanul eltúzottnak a telekadó mértéke? Döntött az Alkotmánybíróság

Megosztás Tetszik

A perbeli telekadómérték indokolatlanul eltúlzott, mivel az általános adóügyi elévülési ciklus alatt az adó mértéke felemészti a perbeli ingatlan értékét, állapítja meg az Alkotmánybíróság a III/2738/2025. számú ügyben hozott határozatában.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. (XII. 12.) Kgy. rendelete elleni bírói kezdeményezés (telekadó) indult.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 44/2009. Kgy. rendelete (Ör.) 2017. január 1. és 2024. december 31. között hatályban volt 2. § (1) bekezdésének „[a]z V/1.–V/6. közé tartozó területek kivételével minden terület 140 Ft” szövegrészét, valamint a Szegedi Törvényszék előtt folyamatban lévő perben való alkalmazásának kizárásáról döntött.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a felperes tulajdonát képező ingatlan olyan területre esett, ahol a perrel érintett időszakban az adó mértéke 140 forint volt. Az Ör. 2025. január 1-jei hatállyal módosult, jelenleg is hatályos pontja szerint 50 forint/m² mértékű telekadó vonatkozik az ingatlanra. Az elsőfokú adóhatóság a felperest 2019–2024. évekre telekadó megfizetésére kötelezte, melyben rögzítette, hogy a telekadó összege 140 forint/m²/év.

A felperes keresettel élt a határozattal szemben, kereseti kérelmében előadta, hogy a telekadó mértéke nem áll arányban az ingatlan értékével. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint az Ör. alkalmazandó mértéke sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogot, és a XXX. cikk (1) bekezdése szerinti közteherviselési kötelezettséget. A perbeli telekadómérték indokolatlanul eltúlzott, mivel az általános adóügyi elévülési ciklus alatt az adó mértéke felemészti a perbeli ingatlan értékét.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a testület szokásos viszonyítási pontja az, hogy az adó megállapításához való jog ötéves időtartama alatt a telekadó elvonja-e a telek értékét. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy döntő jelentősége van annak, hogy a telekadó éves összege hány százalékát teszi ki az indítványozó bíróság által aggálytalannak tartott szakértői szakvéleményben az egyes adóévekre megállapított telekértéknek.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a határesetet képező 20–30–40 százalékos tartomány felső, középső és alsó részébe egyaránt estek adóévek a jogvitával lefedett időszakban. Ilyen esetekben nagy jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy az általános adóügyi elévülési ciklusban a telekadó felemésztette-e az adótárgy értékét.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a telekadó az elévülési ciklusban egyértelműen felemésztette az adótárgy értékét a szakvéleményben foglalt becsült értékhez képest. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. támadott szabálya alaptörvény-ellenes, sérti az arányos közteherviselési kötelezettséget és a tulajdonhoz való jogot; ezért elrendelte az alaptörvény-ellenes adómérték alapügyben való alkalmazási tilalmát. (Az ügy előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró volt.)