Mikor minősül egy adómérték súlyosan aránytalannak?

Megosztás Tetszik

Siklós Város Önkormányzat képviselő-testületének az egyes helyi adókról szóló önkormányzati rendelete ügyében hozott ítéletet az Alkotmánybíróság.

Az ügy tárgya: bírói kezdeményezés Siklós Város Önkormányzat képviselő-testületének az egyes helyi adókról szóló 27/1995. önkormányzati rendelete 11. § (6) bekezdés d) pontjának „50 000 m²-ig 150 Ft/m², az 50 000 m² feletti részre 50 Ft/m²” szövegrésze ellen (helyi adók, önkormányzat adómegállapítási joga).

Az Alkotmánybíróság elutasította a Siklós Város Önkormányzata képviselő-testületének az egyes helyi adókról szóló 27/1995. önkormányzati rendelete (Ör.) 11. § (6) bekezdés d) pontjának 2019. január 1-jétől 2024. december 31-ig hatályban volt „„50 000 m²-ig 150 Ft/m², az 50 000 m² feletti részre 50 Ft/m²” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítványt.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a perbeli alperes kormányhivatal helyiadó-ügyben hozott határozata ellen a felperesek keresetet nyújtottak be, valamint indítványozták azt is, hogy a bíróság az eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását.

A bíróság álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti a felpereseknek az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogát, illetve a XXX. cikk (1) szerinti közteherviselés elvét, mert a jogszabályi rendelkezés alkalmazása azt eredményezné, hogy a felperesek nagyjából öt év leforgása alatt az ingatlanuk értékének megfelelő összeget fizetnének meg helyi adó formájában. Az eljáró bíró kifejtette, hogy ez az adómérték súlyosan aránytalan, és konfiskáló adónak minősül. Az eljáró bíró továbbá hivatkozott az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőség követelményére is, ugyanis álláspontja szerint a felperesi tulajdonosok a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazásával aránytalanul nagyobb közteher fizetésére kötelezettek, mint a többi adóalany.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a tulajdonhoz való jog közteherviselési kötelezettségben jelentkező korlátozása akkor válik alkotmányjogi értelemben aggályossá, amikor a fizetési kötelezettség egyértelműen túlterjeszkedik az arányos mértéken. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata értelmében a 20 százalékos arányt el nem érő adóterhelés jellemzően nem veti fel a súlyos aránytalanság kételyét területalapú telekadó esetében. Az Alkotmánybíróság nem tudott ebben az ügyben olyan körülményt, illetve sajátosságot azonosítani a bírói indítvány alapján, amely egyfelől alkotmányjogilag értékelhető lett volna, másfelől azt támasztotta volna alá az Alaptörvényre visszavezethető módon, hogy az adóterhelés súlyosan aránytalannak lenne tekinthető, annak ellenére, hogy a számszerűsített arány átlagosan 20 százalék alatti az elévülési ciklusban.

Mindezekre tekintettel nem volt megállapítható, hogy az önkormányzati rendelet adómértékének sérelmezett fordulata súlyosan aránytalan lett volna, ezért az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.