Az Alkotmánybíróság elnökét és a legfőbb ügyészt is megválaszthatja ma a parlament

Megosztás Tetszik

Megválaszthatja az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és a legfőbb ügyészt szerdán az Országgyűlés, amely húsz törvényjavaslat elfogadásáról is dönthet – olvasható az MTI közleményében.

Az Országgyűlés honlapján olvasható napirend szerint az ülés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, azt követően döntések, határozathozatalok várhatók.

Titkos szavazáson, az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával megválaszthatják az Ab elnökét és a testület új tagját.

Ab-elnöknek a májusban alkotmánybíróvá választott és a héten hivatalba lépett Polt Péter volt legfőbb ügyészt, tagnak Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát jelölték.

Ugyancsak titkos szavazáson, a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával választhatják meg kilenc évre legfőbb ügyésznek Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt.

A képviselők nyílt szavazáson dönthetnek az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökéről, miután a posztot eddig betöltő Hende Csabát alkotmánybíróvá választották. A posztra a házelnök Fazekas Sándort jelölte. A törvényalkotásért felelős alelnök vezeti az Országgyűlés törvényalkotási bizottságát.

A személyi döntések mellett a parlament egyebek mellett szavaz az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról, az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggő javaslatról, a helyi önazonosság védelmét célzó előterjesztésről, a magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról.

Szavaznak a 2026-os költségvetést megalapozó törvényjavaslatról és az adóváltoztatásokról.

Ismét dönthetnek a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés által májusban elfogadott az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényről.

Kivételes eljárásban tárgyalják a képviselők a használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztést. Az indoklás szerint az állami szerepvállalás növelésével e rendszerek még hatékonyabban működhetnek, emellett csökkennek a közreműködő szervezeteknek a központi költségvetés terhére kifizetett kiadások.

Sürgősséggel vitatja meg a parlament az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény KDNP-s képviselők kezdeményezte módosítását, amely nem korlátozná a jövőben a kampányköltéseket arra figyelemmel, hogy más eszközök hatékonyabban tudják szolgálni a kampányfinanszírozás átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tételét – tette közzé az MTI.