Harmadszor is elnapolta a román alkotmánybíróság az igazságszolgáltatási nyugdíjreform-tervezetről szóló döntést

Megosztás Tetszik

Harmadszor is elnapolta a román alkotmánybíróság az igazságszolgáltatási nyugdíjreform-tervezetről szóló döntést, így január elsejétől biztosan nem léphet életbe az ügyészek és bírák speciális nyugdíjáról szóló jogszabálytervezet – közölte az MTI.

A román alkotmánybíróság hétfő délelőtt harmadszor ült össze, hogy megvitassa a legfelsőbb bíróságnak (ICCJ) az igazságszolgáltatási nyugdíjreform-tervezet ellen benyújtott alkotmányossági óvását. A döntést azonban a minimálisan szükséges létszám hiánya miatt január 16-ára halasztották. A hétfői ülésen a kilenctagú testületnek mindössze öt tagja jelent meg, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által delegált négy alkotmánybíró hiányzott. A döntéshez hat alkotmánybírónak kellett volna jelen lennie az ülésen.

A román sajtó a taláros testületbe a PSD által delegált bírák bojkottjaként értelmezi a helyzetet, miután az említett négy alkotmánybíró a testület egy nappal korábbi, december 28-i üléséről is távozott. A vasárnapi ülés elején jelen voltak ugyan, de a szünet után már nem mentek vissza a vita folytatásán – írta a Hotnews.ro, olvasható az MTI közleményében.

Az alkotmánybíróság tagjai hétfőn harmadjára tárgyalták volna a legfelsőbb bíróságnak az igazságszolgáltatási nyugdíjreform-tervezetet ellen benyújtott alkotmányossági óvását, miután december 10-én egyszer már vitáztak róla, és a döntést december 28-ára, majd 29-ére halasztották.

Ilie Bolojan miniszterelnök december 2-án kormányzati felelősségvállalással nyújtotta be ismét a parlament elé a tervezetet a korábban alkotmányellenesnek minősített változat helyett, amelyet a két ház együttes ülésén el is fogadott. A jogszabálynak a tervek szerint január elsejétől kellett volna hatályba lépnie, a legfelsőbb bíróság azonban alkotmányossági óvást emelt ellene.

A négypárti Bolojan-kormány szeptemberben már beterjesztett a parlament elé egy olyan törvénytervezetet, amelynek hatályba lépése esetén a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára is fokozatosan 65 évre emelkedne (a jelenlegi 48-ról), és utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.

A legfelsőbb bíróság azonban akkor is alkotmányossági óvást emelt a tervezet ellen, arra hivatkozva, hogy a bírói nyugdíjak megnyirbálása az igazságszolgáltatás függetlenségét sértené. Az alkotmánybíróság - amelynek tagjait szintén hátrányosan érintené a nyugdíjreform - október 20-án alkotmánysértőnek minősítette a tervezetet, döntésében formai okokra hivatkozva. Azt kifogásolta, hogy a kormány nem várta meg az igazságszolgáltatás szakmai szervezetének, a Legfőbb Bírói Tanácsnak (CSM) a véleményezését.

A kormány decemberben, immár a CSM – elutasító – véleményezését megvárva terjesztette a parlament elé a tervezetet. A december 2-án benyújtott változat annyiban különbözik a szeptemberitől, hogy 10-ről 15 évre nyújtaná a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetésének időszakát, vagyis a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára minden évben egy évvel emelkedne.

Romániában a bírók és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt - nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett - járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál.

Románia évi mintegy 13 milliárd lejt (972 milliárd forint) fordít a speciális nyugdíjakra. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós forrásokat.