Alaptörvény-ellenesség a bejegyzett élettársi közösség elismerésével kapcsolatban

Megosztás Tetszik

Az Alkotmánybíróság (AB) határozatában megállapította, hogy mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem tette lehetővé az azonos nemű párok által külföldön kötött házasság Magyarországon bejegyzett élettársi közösségként való elismerését. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2025. október 31-ig tegyen eleget – olvasható az AB közleményében.

Az Alkotmánybírósághoz két hasonló tartalmú indítvány érkezett a külföldön, azonos nemű személyek által kötött házasság Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként (bék) történő elismerésével összefüggésben.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyek lényege szerint az indítványozók egy magyar és egy vele azonos nemű külföldi állampolgár külföldön kötött házasságuk bék-ként történő magyarországi anyakönyvezését kérték. Azt kifogásolták, hogy az Alaptörvényben elismert alapjogaikat sérti a magyar hatóságok és bíróságok azon jogértelmezése, amely megtagadja a külföldön azonos neműek által kötött házasság bék-ként való anyakönyvezését.

Az Alkotmánybíróság – hangsúlyozva a házasság intézményének történeti és alaptörvényi jelentőségét – megerősítette azt a 2021-ben tett megállapítását, amely szerint a bék egy, a magyar jog szerint az élettársi kapcsolaton kívüli, funkciójában és joghatásaiban a házassággal nem azonos, de ahhoz hasonló, kizárólag az azonos nemű párok által létesíthető társkapcsolati forma.

A testület az érdemi vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy bár az azonos nemű párok nem tarthatnak igényt kapcsolatuk házasság formájában történő elismerésére, azonban az emberi méltósághoz való jog (Alaptörvény II. cikke) valamint a magánszféra védelméhez való jog [Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés] alapján jogosultak arra, hogy kapcsolatuk bék formájában jogi elismerést nyerhessen. Ez a hatályos szabályok szerint jelenleg nem biztosított azoknak az azonos nemű pároknak, akik külföldön házasságot kötöttek. E tekintetben tehát hiányos a jogi szabályozás.

Az Alkotmánybíróság ennek alapján hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó az Alaptörvény II. cikkével és VI. cikk (1) bekezdésével összefüggésben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tennék az azonos nemű párok által külföldön kötött házasság kérelemre bék-ként való elismerését és anyakönyvezését, amely az azonos nemű párok számára a magyar jogrendben – házasság hiányában – alkotmányosan és törvényesen is elérhető és biztosított.

Az Alkotmánybíróság egyebekben a támadott bírósági határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat elutasította, illetve az eljárást részben – az egyik alkotmányjogi panasz visszavonására tekintettel – megszüntette.

Az ügyben egyébiránt az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa személyes meghallgatást is tartott az indítványozók jogi képviselőjének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőjének, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének részvételével.

A határozathoz párhuzamos indokolást Horváth Attila alkotmánybíró, különvéleményt Handó Tünde, Márki Zoltán és Patyi András alkotmánybírák fűztek – olvasható az AB közleményében az alkotmanybirosag.hu-n.

A határozatot a mulasztás megállapításáról itt olvashatja el.